Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Pénteken, rendkívüli ülésen tárgyalja az országgyűlés a státusztörvényt

Ez a cikk több mint 1 éves.

Rendkívüli parlamenti ülést kezdeményezett június 16. péntekre a kormány nevében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes – vette észre a telex.hu. A rendkívüli ülés összehívását a parlament oldalán elérhető, Kövér Lászlónak címzett levél szerint öt indítvány köztük

a státusztörvény „mielőbbi elfogadása, illetve az ezt biztosító egyes eljárási szakaszok lezárások miatt szükséges”.

A miniszterelnök-helyettes indoklásában úgy fogalmaz, az indítványok őszi ülésszakra halasztása „fontos jogalkotói célkitűzések késedelmes megvalósítását eredményezné, illetve a döntések végrehajtásának előkészítésének kitolódása számos problémát okozhat a jogalkalmazásban.”

Arról, hogy a törvényjavaslatok megtárgyalását követően mikor kerülhet sor az azokról való szavazásra, még nincs információ. Tóth Endre, a Momentum országgyűlési képviselője Facebook-posztjában úgy fogalmazott:

„Azt még nem tudjuk, hogy a szavazást mikorra tervezik. De egy dolog biztos: nem érdekli őket az érintett pedagógusok, diákok és szülők hangja: erővel akarják átverni a kormányzati bosszút a tiltakozásokért!”

Amint arról beszámoltunk, a Tanítanék Mozgalom és az Egységes Diákfront egész hétre tüntetést jelentett be a budapesti Kossuth térre, a Parlament elé a bosszútörvény néven is ismert közoktatási státusztörvény elfogadása ellen.

A szervezők azt is említik, hogy a kormány „álegyeztetéseken játssza a demokráciát”, utalva arra, hogy noha a „bosszútörvény” belengetése óta számos alkalommal találkozott Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár a pedagógus szakszervezetek képviselőivel, utóbbiak szerint valódi egyeztetés nem történt, mielőtt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes múlt kedden hirtelen benyújtotta a Törvényalkotási Bizottságnak a Belügyminisztérium által kidolgozott tervezetet. De az is jellemző, hogy a Pintér Sándor belügyminiszter által összehívott úgynevezett egyeztetésen a pedagógusok képviselői szóhoz sem jutottak.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetével és a Pedagógusok Szakszervezetével úgy tárgyalt a kormány, hogy a bosszútörvény legfrissebb változatát kézhez sem kapták, így valóban nehéz azt állítani, hogy valamennyi információnak az ismeretében lennének.

A bosszútörvény

A rengeteg vitát és széleskörű közfelháborodást kiváltó, március másodikán belengetett státusz- avagy bosszútörvény keretében a kormány megszüntetné a pedagógusok közalkalmazotti jogállását. A kormány szerint ezzel rendeznék a pedagógusok jogviszonyát és bérezését, a pedagógusok szerint viszont tovább korlátoznák a jogaikat, és mind a munkakörülmények, mind a bérezés tekintetében bizonytalan helyzetet teremtenének.

A részletek a cikkben lejjebb görgetve olvashatók.

Hovatovább arról sem egyeztetett a pedagógus szakszervezetekkel a minisztérium– de még csak nem is értesítették őket – hogy kedden benyújtják a javaslatot. Ezután a szakszervezetek szerint továbbra is nehéz komolyan venni a kormánnyal folytatott „egyeztetéseket”, melyeknek az elmúlt bő másfél évben vajmi kevés értelmük volt, hisz a sztrájkjogot korlátozó intézkedéseket, valamint a bosszútörvény tervezetét sem különösebben befolyásolták.

A fentiekre rímel az is, hogy legalább 20 olyan pont van a benyújtott tervezetben, amikről az egyeztetésen szó sem esett.

„A benyújtott szövegben több mint húsz olyan pontot számolt össze, amelyekről a korábbi találkozók alkalmával egyetlen szó sem esett”

nyilatkozta csütörtökön Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete ügyvivője.

A pedagógus szakszervezetek azt is jelezték, hogy ismételten összehívják a sztrájkbizottságot, hisz korábban megfogalmazott követeléseik továbbra is érvényben vannak.

Az egyeztetésnek még június 16, tehát a tanév vége előtt meg kellene történnie a szakszervezetek szerint.

A 164 oldalas tervezetben többek között megjelent egy bekezdés, ami szerint a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban foglalkoztatott pedagógus csak akkor vehetne ki szülői szabadságot (44 munkanap a gyermek hároméves koráig), ha legalább egy éve fennáll a jogviszonya. Az „egyeztetéseken” nem került szóba az szakasz sem, ami alapján a gyakornoki státuszban dolgozó pedagógust egy hónappal a sikertelen, megismételt minősítő vizsga után ki lehet rúgni (a korábbi változat szerint a félév utolsó hónapjában kell megszüntetni a jogviszonyát). Nagy Erzsébet arról sem egyeztettek a szakszervezetekkel, hogy a gyakornokok havi illetményét nem a törvény szabályozná, hanem a kormány állapítaná meg egy külön rendeletben.

Arról viszont továbbra is intézkedik az új szabályozás, hogy megszűnjön a pedagógusok közalkalmazotti jogviszonya, és a csak rájuk vonatkozó, köznevelési jogviszony hatálya alá kerüljenek.

Noha korábban arról lehetett hallani hogy csak ősszel vezetik be, jelen állás szerint amennyiben az országgyűlés megszavazza (és bizonyára meg fogja), valamint Novák Katalin köztársasági elnök is aláírja, amit eddigi nyilatkozatai és viselkedése alapján vélhetően meg fog tenni, már július 15-én hatályba lép.

NOVÁK KATALIN KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK FOGADJA AZ OKTATÁSÉRT TÜNTETŐ TANÁROKAT ÉS DIÁKOKAT A SÁNDOR-PALOTA NYÍLT NAPJÁN 2023. MÁJUS 14-ÉN. FORRÁS: NOVÁK KATALIN FACEBOOK-OLDALA.

A pedagógusokat ezután szeptember 15-ig kell tájékoztatnia a munkáltatónak. Előbbiek 29-ig nyilatkozhatnak arról, hogy meg kívánják-e tartani a jogviszonyukat, ezt nem vonhatják vissza, a határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

Akik kevesebb mint 20 éve dolgoztak, mindössze egyhavi végkielégítést kaphatnak, 20-30 év között kéthavit, afölött háromhavit, kivéve, ha 30 napon belül új jogviszonyt létesítenek a köznevelésben vagy a szakképzésben, mert akkor nem kapnak semmit (de ha 61-90 napon belül létesítenek új jogviszonyt, a végkielégítésük egy részét akkor is vissza kell fizetniük).

ORSZÁGSZERTE TÜNTETNEK A STÁTUSZTÖRVÉNY ELLEN.
FOTÓ: DIÁN ÁKOS

A tervezetből kikerült az a rész, miszerint 40-ről 48 órára emelnék a pedagógusok heti munkaidejét, ehelyett 32 óra lesz az iskolában eltöltendő munkaidő, 8 óráról az igazgató engedélyével szabadon rendelkezhetnek. Nagy Erzsébet szerint azonban így is több lehet az eseti helyettesítések másik hétre történő átcsoportosíthatósága, valamint a helyettesítések napi és heti limitjének eltörlése miatt.

A Pintér Sándor belügyminiszter által a pedagógusoknak küldött magyarázólevélből kiderültek a bérezés részletei is.

  • Gyakornok esetén rendeletben állapítják meg,
  • Pedagógus I. esetén bruttó 410 ezer forinttól 1 millió 65 ezer forintig,
  • Pedagógus II. esetén 430 ezertől 1 millió 135 ezerig,
  • Mesterpedagógusnál 520 ezertől 1 millió 365 ezerig,
  • Kutatótanár esetén 640 ezer forinttól 1 millió 470 ezer forintig terjedhet.

A pontos számokról a munkáltató határozhat, és akinek a fizetése már most eléri az intervallumok alsó határát, elképzelhető hogy semennyi emelésben nem részesül. A pedagógus szervezetek követeléseivel szemben az emelést nem év elejéig, hanem 2023. július 1-ig visszamenőlegesen kell megállapítani.

A 7IGEN-ES OKTATÁSI BOSSZÚTÖRVÉNY ELLENI TÜNTETÉS RÉSZTVEVŐI AZ OKTOGON FELÉ TARTANAK. FORRÁS: DIÁN ÁKOS

A pedagógusok átvezénylésének részleteiről is rendelkezik a tervezet, e szerint a jelenlegi 44 nap helyett évi 9 hónapra is másik iskolába rendelhetik őket.

Ez az adott járáson belül lesz lehetséges.

  • Arról is rendelkeznek, hogy a munkáltató megfigyelheti a pedagógusok munkavégzés céljából kapott elektronikus eszközeit, ami a PDSZ ügyvivője szerint azért is problémás, mert a diákok és szülők érzékeny adatait kezelhetik rajtuk.
  • Elvesznek jogokat a nevelőtestülettől, többek között az SZMSZ és a pedagógiai program esetében is a fenntartó fog dönteni, előbbieknek csak a véleményét kérik ki.
  • A törvénytervezet visszahozná a pedagógusok elleni fegyelmi eljárásokat, ami alapján a büntetés lehet megrovás, legfeljebb 20 százalékos fizetéscsökkentés hat hónapon keresztül, felfüggesztés, vezetői megbízás visszavonása, elbocsátás – ennek részletszabályait kormányrendeletben határozzák majd meg. Megrovást Megrovást fegyelmi eljárás lefolytatása nélkül is kiszabhat a munkáltató, ha „a tényállás megítélése egyszerű” vagy a vétséget a pedagógus elismeri.

Továbbá a tervezet szerint ha

„a pedagógus vagy a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazott a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi, rendkívüli felmentéséhez nincs szükség a köznevelési intézmény igazgatójának egyetértésére.”

Legutóbb hétfőn a pedagógusnap alkalmából, valamint egy hete csütörtökön tartottak tüntetéseket, igaz, akkor nemcsak Budapesten, hanem az ország összesen 16 városában mozdultak meg a tanárokért kiállók. Tavasszal több olyan fővárosi demonstrációra is sorra került, amelyen a rendőrség jogévdők által aránytalannak értékelt erőszakot is alkalmazott.

Címlapkép: Fotó: Dián Ákos