Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

„Ha kiüresítik a sztrájkjogokat, akkor üresítsétek ki ti is az iskolákat!” – pedagógusnapi kiállás a minisztériumnál

Ez a cikk több mint 1 éves.

Folytatódott hétfőn a tanárokért szervezett demonstrációk sorozata: ezúttal az ADOM Diákmozgalom tartott pedagógusnapi kiállást a Civil Közoktatási Platform, valamint Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közreműködésével. Azért vonultak utcára a résztvevők, hogy a tanárokkal szembeni elnyomás, valamint a tanárok számának folyamatos csökkenése ellen álljanak ki.

A mintegy ezer fős menet az Oktogontól indult a Belügyminisztérium épülete elé az Andrássy úton, ehhez a rendőrség két sávot zárt le számukra.


Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom aktivistája riporterünknek elmondta, rengeteget dolgoznak a szervezésen, és fontos számukra a minél szélesebb tömegek bevonása is:

„Ez nem egy budapesti ügy, nem egy értelmiségi ügy, ez egy országos ügy”

– közölte a Mércével a tavaly elbocsátott tanár.

Pedagógusnapi tüntetés a tanárokért
Fotó: Kőszeghy Ferenc / Mérce

Törley arról is beszélt, hogy bár közeleg a nyári szünet, a tanár- és diákszervezetek figyelme még nem lankadhat:

„Nemsokára lezárul a tanév, jön a nyári szünet, szanaszét lesznek a diákok a szülők és a pedagógusok, szóval nehezebb lesz mozgósítani. Viszont pár nap van még hátra a parlamenti szezonból, és ha még ebben az ülésszakban elfogadják a státusztörvényt, arra kell hogy legyen reakciónk.”

A minisztériumnál elsőként Tarnai Katalin (PDSZ) beszélt, aki elmondta, hogy nagyon sok erőt és örömet okoz neki, hogy a diákok rájöttek, egy oldalon állnak a pedagógusokkal, és folyamatosan kiállnak értük.

„Az az idő, amikor szembe állítottak minket, tanárokat és diákokat, elmúlt, vége, megszűnt”

– jelentette ki Tarnai.

Felszólal Tarnai Katalin (PDSZ) az Adom diákmozgalom pedagógusnapi tüntetésén
Fotó: Kőszeghy Ferenc / Mérce

A pedagógus azt is kijelentette keserűen, hogy lehet, ez „az utolsó pedagógusnap”. Tarnai megkérte kollégáit is, hogy egységesen lépjenek fel a követelésekkel kapcsolatban. Fontosnak nevezte a szakszervezeti mozgalmat, és felkérte a kollégákat a csatlakozáshoz.

Másfél éve vesznek semmibe, a bosszútörvénnyel még nagyobb nyomorba akarnak lökni minket – mondta Pál Alexandra, aki ugyancsak a PDSZ képviseletében ment fel a színpadra. Mint elmondta, a tanárok most azért küzdenek, hogy hitelképesekké tudjanak válni a bankokban, hogy ne nézzenek rájuk lesajnálóan, hogy ne váljanak ellenséggé, és hogy a pedagógus szó ne legyen szitokszóvá. Azzal folytatta, hogy ha sikerül is visszavonatni a státusztörvényt, akkor is csak ott fog tartani a pedagógusok küzdelme, mint másfél évvel ezelőtt.

„A megbecsültség ott kezdődik, hogy a munkavállalót emberszámaba veszik, megfelelő bérrel honorálják a munkáját, biztosítják számára az emberhez méltó élet lehetőségét”

– mondta. Szerinte csak a tudatos, szervezett munkavállaló tudja érvényesíteni az akaratát a munkáltatóval szemben, a kormány célja pedig éppen ezért az, hogy a bosszútörvénybe foglalt passzusokkal is ellehetetlenítse az érdekképviseletet. 

„Mi viszont ragaszkodunk az igazi, szabad érdekképviselethez!”

– zárta mondandóját.

Felszólal Pál Alexandra (PDSZ) az Adom diákmozgalom pedagógusnapi tüntetésén
Fotó: Kőszeghy Ferenc / Mérce

Gönczy Andrea a Magyar Anyák képviseletében szólalt fel. Gönczy elmondta, szülei pedagógusok voltak, és nem volt sok pénzük, de legalább tisztelték őket,

„ez a mai rendszerből hiányzik.”

Jelenleg a pedagógusok társadalmi megbecsültsége a nullához közelít Gönczy szerint, és ellenséget csináltak belőlük, mert ki merték mondani, hogy elegük van. Gönczy szerint a kormány nem igazán köszönte meg a pedagógusoknak, hogy nem hagyták még el a gyerekeket.

„Ne higgyétek el, hogy annyit értek, amennyit az aktuális rezsim ellenetek követ el. Ne engedjetek a bántalmazásnak (…) és ha szeptemberben kiüresítik a sztrájkjogokat, akkor üresítsétek ki ti is az iskolákat!”

– szólította fel a szónok a pedagógusokat.

Felszólal Gönczy Andrea (Magyar Anyák) és Rácz Béla (1Magyarország), az Adom diákmozgalom pedagógusnapi tüntetésén
Fotó: Kőszeghy Ferenc / Mérce

Utána Rácz Béla következett, aki szülőként, romaként és magyar állampolgárként mutatkozott be a megjelenteknek. Párhuzamba állította Trianont az oktatás helyzetével, mivel a nemzeti összetartozás napja, és a pedagógusnap egybeesik. Szerinte a jelenlegi oktatáspolitika a 21. század Trianonja, hiszen nemzedékek szorulnak ki a minőségi oktatással. 

A Belügyminisztérium pedagógusnapi közleményére – melyben a tárca EU-t hibáztatta azért, hogy még nem történt meg a béremelés – reflektálva azt mondta: az Unió azért tartja vissza a forrásokat, mert kötelezettségszegési eljárás folyik Magyarország ellen, többek között a roma gyerekek szegregált oktatása miatt is. Rácz azt mondta, azt akarja, hogy az állam mindenkit egyformán szolgáljon. A pedagógusok új teljesítményértékelési rendszerének ismert szempontjait kiforgatva ezután azt sorolta, milyen a „jó tanár”: olyan, akinek a szíve a romákért is dobog, rendszeresen találkozik a diákjaival (például gyakran jár tüntetésre is).

Takács Lara, az ADOM Diákmozgalom aktivistája elmondta, azért vannak itt, hogy visszaadják kicsit a pedagógusoknak azt, amit kaptak, és köszönetet mondjanak a munkájukért.

„Köszönjük, hogy azért dolgoznak, hogy érett felnőttek legyünk”

– mondta a diák.

Takács Lara (ADOM diákmozgalom) felszólal a diákok pedagógusnapi tüntetésén
Fotó: Kőszeghy Ferenc / Mérce

Utolsó felszólalóként Tyukody Ruben 14 éves szentendrei diák szavalt egy saját maga által írt verset a tanárokról – a tanároknak.

Tyukodi Ruben (ADOM diákmozgalom) felszólal a diákok pedagógusnapi tüntetésén
Fotó: Kőszeghy Ferenc / Mérce

A diákok a megmozdulást megelőzően az Eötvös10 Művelődési Házban tartottak Pedagógusnapi Gálát, amelyen felszólalt mások mellett László Györgyi (Magyar Anyák), Szalay Kriszta (színésznő), Pankotai Lili, Papp Béla (egy iskola egyszemélyes sztrájkbizottsága) és virtuálisan számos művész, ismert személy is.

A tüntetés a pedagógus-béremelésért folytatott, másfél éve tartó sztrájk- és demonstrációhullám folytatásának tekinthető. A magyar kormány tavaly óta az európai uniós pénzek megérkezéséhez köti a tanárok juttatásának emelését, amit vasárnap a Belügyminisztérium újabb közleményben erősített meg: a tárca kommünikéje szerint

„a béremelést eddig is csak az késleltette, hogy Brüsszel húzza az időt, és nem fizeti ki a Magyarországnak járó uniós forrásokat. Amikor megérkeznek a hazánkat megillető uniós források, soha nem látott mértékű pedagógus béremelés valósul meg”

A kormány tervei szerint az első ütemben 561 ezer forint, jövőre 681 ezer forint, 2025. januárjában pedig 800 ezer forint lehet a pedagógus átlagbér – áll a közleményben.

Az ellenzéki térfélen az elmúlt időszakban vita bontakozott ki arról, hogy milyen álláspontot érdemes elfoglalni a tanári béremelés uniós forrásokból történő finanszírozása kapcsán. A Momentum európai parlamenti képviselője, Donáth Anna arra kérte az Európai Bizottságot, hogy kössék az EU-s pénzek kifizetését a magyar oktatás átfogó reformjához. Ungár Péter, az LMP társelnöke szerint ugyanakkor hiba lenne legitimálni a kormány azon narratívját, miszerint a béremelést nem bírná el a költségvetés az EU-s pénzek nélkül, másfelől pedig ugyancsak rossz dolognak tartaná, ha a magyar emberek bármilyen okból kifolyólag nem kapnák meg az uniós forrásokat.

Legutóbb csütörtökön tartottak tüntetéseket, igaz, akkor nemcsak Budapesten, hanem az ország összesen 16 városában mozdultak meg a tanárokért kiállók. Tavasszal több olyan fővárosi demonstrációra is sorra került, amelyen a rendőrség jogévdők által aránytalannak értékelt erőszakot is alkalmazott.

Címlapkép: Pedagógusnapi tüntetés a tanárokért Fotó: Kőszeghy Ferenc / Mérce