Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Húszból egy gyereknek nem jut megfelelő orvosi ellátás Magyarországon

Ez a cikk több mint 1 éves.

Az Eurostat 2021-es felmérése alapján a Házipatika számolt be róla, hogy hazánkban az EU-s átlagot (3,6%) jelentősen alulmúlva mintegy 4,7 százalék a megfelelő orvosi ellátáshoz nem jutó 16 éven alattiak száma.

Az Európai Uniós országok közül így Magyarország Romániával osztozik a harmadik legrosszabb helyen e tekintetben.

Ráadásul az egyszülős háztartásokban nevelkedő gyerekek csoportjában ez az arány még ijesztőbb: 9 százalékuknak nem jut elégséges orvosi figyelem, fogászati ellátásban pedig 16,1 százalékuk szenved hiányt.

A hosszú várólisták, a háziorvosi praxisok betöltetlensége, az általános sszakemberhiány a kórházakban, az agyondolgoztatott szülők lehetőségeinek hiánya mind-mind faktor lehet a problémában.

Ősszel számoltunk be róla többek közt, hogy az egész megyéből betegeket fogadó Fejér Megyei Kórház ideiglenesen kénytelen volt felfüggeszteni a gyermek gasztroenterológiai szakrendelést, mert egyszerűen nem állt rendelkezésre elegendő szakember az ellátás biztosításához. A kórház információs vonalán nemes egyszerűséggel a magánegészségügyet ajánlották az érdeklődőknek.

A békéscsabai gyermek intenzívosztály tavaly június végétől zárt be majdnem két hétre, a kórházvezetés szerint klímajavítás miatt. Nem sokkal ezután, júliusban állt le a szolnoki Hetényi kórház gyermek intenzívje is, a gyakran súlyos állapotban lévő gyerekeket így másfél-kétórás utaztatásnak kellett kitenni egy ideig, mégpedig a jelek szerint itt is szakemberhiány állt a probléma hátterében.

A kormány az egészségügyi veszélyhelyzet mérséklődése után tavaly június elsejétől engedélyezte újra a felmondásokat a rendőri és egészségügyi szerveknél, ami a várakozásoknak megfelelően nagy lendülettel meg is indult. Ezután nem sokkal tartott minisztériumi bemutatkozót Pintér Sándor a miniszterelnök jelenlétében többek közt az egészségügyi szervezeteknek is, amely során a belügyminiszter arról beszélt, hogy az orvosi bérek jövő évben esedékes további 10 százalékos emelését az intézményvezetők fogják szétosztani teljesítményarányosan, vagyis nem fog mindenkit egyformán érinteni.

Ez  a Magyar Orvosi Kamara (MOK) szerint szembe megy a miniszterelnökkel kötött 2021-2023-ra szóló bérmegállapodással, mely minden orvosnak feltétel nélküli alapbéremelést ígért, és ezt törvény is rögzíti.

A bérmegállapodás szerint 2021-ben egy kezdő orvos (0–2 év gyakorlati idő) alapbére 481 486 forint, 3–5 év gyakorlati idő után a havi bruttó bér 613 134 ezer forint, 21–25 év munkaviszony után 1 158 975 forint, míg 41 év munkaviszony után 1 666 040 forint lett. Ez 2022. január 1-jétől 0–2 év gyakorlati idővel 619 053 forint, 3–5 éves munkaviszonynál 788 315 forintra, 21–15 év munkaviszonnyal 1 490 087 forintra, míg 41 év után 2 142 051 forintra emelkedett.

2023. január 1-jétől 0–2 év gyakorlati idővel 687 837 forint, 3–5 év munkaviszonynál 875 906 forint, 21–25 év munkaviszonnyal 1 655 653 forint, 41 év munkaviszonnyal pedig 2 380 057 forint havi bruttó bér illeti meg az orvosokat. Ez utóbbi azonban a belügyminiszter kijelentése szerint nem biztos, hogy minden orvos esetében teljesülni fog.

(Házipatika)
Címlapkép: MTI/Balogh Zoltán