Rendkívüli közgyűlést hívtak össze Győrben, amelyen Dézsi Csaba polgármester utólagosan a közgyűlés felhatalmazását kérte, hogy alkotmányjogi panaszt nyújtson be Pollreisz Balázs MSZP-s képviselő népszavazási kérdésével kapcsolatban – írja az ugytudjuk.hu. A lap beszámolója szerint az ülést nem a polgármester vezette, hanem Szeles Szabolcs alpolgármester.

Dézsi a panaszt már benyújtotta az Alkotmánybíróságon, mivel annak határideje május 12-e volt, azonban úgy tűnik, ehhez közgyűlési felhatalmazásra lett volna szükség – ezt szerette volna utólag megszavaztatni a szerdára meghirdetett rendkívüli ülésen.

Az első felszólaló a csak második körben, bíróság által hitelesített népszavazási kérdést benyújtó Pollreisz Balázs volt, aki jelezte, hogy egy hete a rendes közgyűlés végén megkérdezte, hogy szabálytalanul nyújtotta-e be a panaszt az önkormányzat, „és lám, most kiderült, hogy tényleg”.

Kiemelte, május 12-én volt a panasz leadásának határideje, a rendkívüli ülés viszont május 31-én volt. Szerinte jogsértő a határozat, ezért név szerinti szavazást kért, és arra szólította fel a közgyűlést, hogy ne akadályozzák a népszavazást, ne szavazzák meg a javaslatot.

A Nagyné Dr. László Edit jegyző elismételte, hogy szerinte minden jogszerű volt, és most is az, semmi törvényellenes nincs benne. Borsi Róbert fideszes képviselő az ugytudjuk.hu beszámolója szerint arra szólította fel Pollreiszt, hogy jelölje meg azokat a jogszabályi helyeket, amelyek alapján jogsértő lenne elfogadni ezt a határozatot. Pollreisz válaszul felolvasta az önkormányzati törvény 42. § vonatkozó pontját, miszerint nem ruházhatják át a közgyűlés hatásköréből a döntést eljárás indításáról. A jegyző erre megjegyezte, hogy ez igaz, de most a határozatban azt kérik a közgyűléstől, mondják ki, hogy egyetértenek a panasz leadásával.

Az ülést vezető alpolgármester nem engedte a név szerinti szavazást. A javaslatot csak három képviselő nem szavazta meg, így a többséget alkotó fideszes képviselők igen szavazatai döntöttek.

Amint arról mi is beszámoltunk, május 4-én, a választási bizottság döntésének megváltoztatásával hitelesítette az akkumulátorgyárról szóló helyi népszavazási kezdeményezést a Győri Törvényszék.

A kérdés úgy szól:

„Egyetért-e ön azzal, hogy Győr Megyei Jogú Város önkormányzata ne kezdeményezzen kisajátítási eljárást a 141/2018. (VII. 27.) Korm. rendelettel kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított Győri Ipari Park bővítése céljából?”

Ha az önkormányzat nem sajátíthatja ki a földeket, akkor azokat a mostani tulajdonosoktól kellene megvenni, ami nem lenne egyszerű a helyi gazdák tiltakozása fényében. ALkotmány jogi panasz beérkezése nélkül már május 13-án megkezdődhetett volna az aláírások gyűjtése. A népszavazás kiírásához a városlakók 25 százalékának szükséges az aláírása, ez körülbelül 25 ezer aláírást jelent.

Mint arról többször beszámoltunk, a közigazgatásilag Győrhöz tartozó Győrszentiván városrész lakói tiltakozásba kezdtek a közelükben található ipari park mintegy 350 hektáros bővítése ellen, amely az eddigi ipari park területének kétszeresére duzzasztását jelenti. A bővítés területét ráadásul úgynevezett „Gipz”, azaz „különlegesen zavaró hatású” kategóriába sorolják be a vonatkozó kormányrendelet szerint. Ilyen besorolás – ahogyan az például Győr építési szabályzatában is szerepel – a különlegesen veszélyes (pl. tűz-, robbanás-, fertőzőveszélyes), bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges technológiai építmény és a működéséhez szükséges infrastruktúra elhelyezésére szolgál.

A betelepülésre pályázó beruházások – vagy az, hogy vannak-e már egyáltalán ilyenek – nem ismertek, a direkt ennek kiderítése céljából szervezett győrszentiváni lakossági fórumon sem derült ki. Annyit lehet tudni, hogy Pintér-Péntek Imre, az Ipari Kamara Győr-Moson-Sopron megyei elnöke egy korábbi interjúban emlegetett egy, a Volkswagen által Győr környékére tervezett, leendő akkumulátorgyárat.

A jelenlegi ipari park kapacitásának  Magyar Levente érvelésében is megjelenő végessége már korábban is elhangzott a beruházás melletti érvek között, és előkerült a lakossági fórumon is, amelyet helyi civilek szerveztek azért, hogy többet tudjanak meg a beruházásról. (Az eseményről készült helyszíni beszámolónk ide kattintva olvasható.) A rendezvényen előadást tartó helyi civil, klímakutató Kun Zoltán ismertetett egy saját maga által végzett számítást, amely szerint

a jelenlegi, 210 hektáros ipari park 30 év alatt telt be, a bővítéssel hozzácsapott 350 hektár így szerinte bő 50 évre lenne elegendő.

Tehát két generációt is kiszolgálna az új terület, ha a park telítődésének eddigi tempójával számolunk. Ez persze nem igaz akkor, ha már ismert a betelepülő kiléte – tette hozzá.

A G7 összesítése szerint eddig mintegy 1050 milliárd forinttal támogatta a magyar állam az akkumulátorgyárakat, a gödi Samsungot, a komáromi és iváncsai SK-t, és a debreceni CATL-t. Az összeg nagyságát szemlélteti, hogy 2023-ban, egy év alatt 792 milliárd forintnyi társasági adóra számítanak az összes magyarországi vállalattól. Mivel az akkumulátorgyáraknak hatalmas áram- és vízigénye van, a költségek egy jelentős részét az infrastruktúrafejlesztés teszi ki. Ez nem képezik az állami támogatások részét, de ezt is az állam biztosítja.

Az akkumulátorgyártás rendkívül sok vizet emészt fel, ami szerte az országban helyiek és zöld szervezetek aggodalmát váltotta ki, ahová csak akkumulátorgyárt épült. Debreceni civilek szerint például aggályos, hogy a város vízhálózata egyáltalán képes lesz-e kiszolgálni egy ilyen létesítményt. Emellett probléma lehet a megemelkedett zajszennyezés is az eddigi tapasztalatok alapján.

Az üzemek jelentette környezeti szennyezések veszélyeiről, a rossz munkakörülményekről, köztük a munkahelyi balesetekről, valamint a helyiek tiltakozó akcióiról több alkalommal is beszámoltunk a Mércén.