Könnygáz, tonfa, Gyorskocsi utca: a múlt hét szerdai diáktüntetés rég nem látott rendőri erőszakkal zárult. A hétfői parlamenti ülésen a napirend előtti felszólalások, és az azonnali kérdések órája – utóbbin Orbán Viktor is részt vett – lehetőséget adott az ellenzéknek, hogy kérdőre vonják a kormánypártot a Várban történt rendőri agresszió miatt.

A kormánypárti média már megrajzolta az erőszakos, rendőröket provokáló baloldali tüntetők képét, akik „törtek-zúztak” és „jelentős károkat okoztak” (egy építkezési kordonban) valamint „vasrudakkal inzultálták” és „sörrel dobálták” a „jogos önvédelmet” (könnygázzal és gumibottal) gyakorló rendőröket. Azt azonban eddig nem tudtuk, hogy maguk a fideszes politikusok nyilvánosan hogyan értékelik a szerdán történteket, tekintve, hogy a rendőri erőszak a NER-ben tabunak számít 2006 szimbolikus emléke miatt. Ezt a tabut a rabszolgatörvény ellenes tüntetések óta meg-megszegi a magyar rendőrség, ha szükség van rá, valószínűleg nem függetlenül attól, hogy a kormánypárt mostanra annyira bízik saját médiafölényében, hogy már egyáltalán nem félnek az esetleges számonkéréstől, azaz pontosan tudják, hogy azzal sem veszítenek szavazókat, ha a rendőrség erőszakos eszközöket vet be a tüntetőkkel szemben.

„A diákok nem gyújtották fel a székházat és nem lopták el a túrórudit”

A hétfői napirend előtti ellenzéki felszólalásokban végül sok mindenről szó esett, attól kezdve, hogy a Párbeszéd-frakció tagjai körbefutották a Balatont, a magas államháztartási hiányon át (a momentumos Gelencsér Ferenc felszólalása) addig, hogy az MSZP a strandbelépők árának kormányzati csökkentését javasolja, de azért szóba kerültek a szerdai történések is. Délelőtt az oktatás helyzetét és a diáktüntetéseket Csárdi Antal (LMP) és Arató Gergely (DK) tematizálta felszólalásában.

Csárdi a Pedagógusok Szakszervezetének és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének hétvégi közleményét olvasta fel. A szakszervezetek közös nyilatkozatukban kiemelték, hogy az erőszakos cselekményekért a felelősség a kormányt terheli, továbbá rámutattak, hogy a pedagógusbérek emelésének nem feltétele az uniós támogatás, szemben Rétvári Bence és a kormány állításaival, hisz a kormánynak már eleve feladata lenne a közoktatásban dolgozók tisztességes megfizetése, a különleges Uniós források ebben csak segíthetnének.

Rétvári Bence államtitkár válaszában a mostani diáktüntetéseket elintézte annyival, hogy felidézte Ungár Péter Facebook-posztját, amelyben a felszólaló pártjának (LMP) elnöke üres médiaszereplésnek nevezte a diákok kordonbontását. Csakhogy fontos megjegyezni, hogy Ungár Péter posztja az első diákoktüntetéses kordonbontásra vonatkozott, és nem a most szerdai történésekre, utóbbiról a pártelnök még nem nyilatkozott. Az államtitkár ezután a szakszervezeteket ostorozta csökkenő taglétszámuk és érdekérvényesítő képességük gyengesége miatt, majd kiemelte, hogy egyébként mennyi egyeztetés folyik az oktatási szereplők és a kormány között, végezetül még egyszer megismételte eredeti állítását, amely szerint Brüsszelben a baloldal akadályozza a tanárok fizetésének emeléséhez szükséges források folyósítását.

A délelőtt második témába vágó felszólalója, Arató Gergely kemény hangú beszédében a rendőri erőszakért a Fidesz kormányzásképtelenségét hibáztatta.

„Ha egy országban a rendőrminisztériumra bízzák az oktatás kezelését, akkor előbb utóbb a gumibot, a könnygáz és a bilincs válik a diákok nevelésének eszközévé” – kezdte meg a felszólalását az ellenzéki képviselő.

Arató szerint az erőszak az Orbán-rendszer utolsó mentsvára, miközben az egészségügytől az oktatásig minden terület helyzete a kormányzat válságára figyelmeztet.

Kiemelte továbbá, hogy a diákok békésen tüntettek. Miután a tanároktól a kormány elvette a valódi sztrájk lehetőségét, a diákok Arató értelmezésében házhoz mentek a követeléseikkel a Várba. „Választ nem kaptak, csak könnygázt, gumibotot, bilincset”. Arató értékelése szerint „sem szükséges, sem arányos” nem volt a rendőrség fellépése. A képviselő bejelentette, hogy a DK átfogó vizsgálatot kezdeményez a diákok elleni fellépés miatt.

Arató szerint a tüntetőket nem szabad megalázni azzal, hogy 2006-al hozzuk párhuzamba a mostani eseményeket, hisz a „diákok nem gyújtották fel a székházat és nem lopták el a túrórudit”, nem sebesítettek meg senkit és nem fegyverkeztek fel. Sőt T-34-es tank sem volt náluk – idézte fel a 2006-os események egyik legvirálisabb mozzanatát a képviselő. Továbbá nem lőttek rá kománypárti politikusok házaira sem, „pedig az Orbán-kormány szerint ez is bocsánatos bűn”.

Arató Gergely szerint ami szerdán a Várban történt, csupán annak beismerése, hogy a kormánypárt elveszítette az irányítást.

„De van remény, mert van árnyékkormány, amely alternatívát kínál”- fűzte hozzá a DK-s politikus, de felszólalásából nem derült ki, mi lenne az az alternatíva.

Rétvári Bence válaszában először az érettségi-bojkottra pazarolt néhány mondatot, amely az államtitkár szerint sikertelen volt, mert bőven elég tanár jelentkezett emelt szinten érettségiztetni a bojkott ellenére. Rátérve Arató felszólalásának tartalmára az államtitkár emlékeztetett rá, hogy 2006-ban a diákok, a szülők és a tanárok is tiltakoztak és kiemelte, hogy akkor tényleg békések voltak a tüntetők, senki nem jelentett veszélyt az épületre – a „veszélyt” ezek szerint néhány építkezési kordon ledöntése jelenti. Sőt, Arató Gergelyt is idézte 2006-ból, aki akkor kormánypárti politikus volt, és azt mondta az akkori oktatási tiltakozásról Rétvári tolmácsolásában: „a tüntetés nem jó válasz a problémákra, a tárcát pedig a demonstráció nem tántorítja el eredeti szándékáról”.

Mindezek után a mostani diáktüntetőket az ellenzékkel összemosva Rétvári a DK-s felszólaló érvelésének fonákját adva arra mutatott rá, hogy az ellenzéknek tömegtámogatás híján csak az erőszak maradt. Szó esett még a „guruló dollárokról” és az EP-választásról is, de a rendőrségi erőszakról csupán annyi, hogy

a drónfelvételekből az államtitkár szerint világosan látszik, hogy „ki volt agresszív és ki lépett fel törvényesen”.

„A törvényeket betartjuk és betartatjuk”

Hétfő délután, az azonnali kérdések órájában ezúttal Orbán Viktort is kérdezhették az ellenzéki politikusok. Habár délelőtt nem sikerült érdemben rávenni a kormánypárti politikusokat, hogy a rendőrség fellépéséről nyilatkozzanak, délután Orbán Viktor állást foglalt a témában.

A miniszterelnököt először Gelencsér Ferenc kérdezte arról, hogy elítéli-e, hogy a magyar rendőrség gumibotokkal ver ártatlan fiatalokat. Orbán válaszában a képviselői esküre hivatkozott:

„a törvényeket betartjuk és mindenkivel betartatjuk”.

Orbán szerint az ellenzék ennek ellenkezőjét teszi, arra „bujtogatják” az embereket, hogy ne tartsák be a törvényeket. A kormányfő szerint Magyarországon lehet tüntetni, de nem lehet „építési telekre törvényellenesen behatolni, nem lehet középületeket megrongálni és rendőröket sem lehet megdobálni”. Orbán arra kérte a Momentum elnökét, hogy ő is tartsa be képviselői esküjét.

Gelencsér viszontválaszában arra kérte a kormányfőt, hogy ne sértegesse a tanárokat és a diákokat, majd újra feltette a rendőri erőszakra vonatkozó eredeti kérdését.

„Megismétlem, tehát arra kérem a szülőket, arra kérem a diákokat, arra kérem a tanárokat, és arra kérem önt is, hogy tartsák be a törvényeket és a törvények keretei között fejezzék ki nemtetszésüket és tiltakozásukat”

– válaszolt tömören a miniszterelnök.

Kunhalmi Ágnes felszólalásában a törvények kereteinél vette fel a fonalat, arra mutatott rá, hogy a tervezett státusztörvény bevezetése után a tanárok nem fejezhetik ki a törvények keretei között nemtetszésüket a köznevelési rendszerről, nem sztrájkolhatnak és polgári engedetlenség formájában sem tiltakozhatnak. Orbán Viktor a kérdés elől kitérő válaszában elmondta, hogy a kormány értelmezésében a tanár hivatásszakma, és így saját jogi szabályozást igényel.

„A pedagógusok megérdemlik, hogy legyen nekik egy külön életpályamodellt szabályozó törvényük” – fogalmazott.

Hogy a miniszterelnök ezt úgy értette, hogy a pedagógusok megérdemelnek egy valódi megélhetést és megbecsülést biztosító életpályamodellt, vagy úgy, hogy a lázadozó pedagógusok megérdemlik a maradék autonómiájukat is felszámoló bosszútörvényt, nem derült ki.