Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A bosszútörvény újabb pontjaiban hátrált meg a Belügyminisztérium, már nem akarja röghöz kötni a tanárokat

Újabb pontokon módosított a Belügyminisztérium (BM) a pedagógusok új jogállási törvényének tervezetében, ezek mindegyike visszalépésnek tekinthető a korábbi elképzelésekhez képest – közölték a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) képviselői, miután kedden ismét tárgyalóasztalhoz ültek Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárral. A Népszava beszámolója szerint egyik legfontosabb változás, hogy Pintér Sándor minisztériuma elvetette a pedagógusok röghöz kötésének tervét, a lemondási időt hatról három hónapra csökkentették a tervezetben.

Vagyis már nem kényszerítenék a jogviszonyukról év közben lemondó pedagógusokat arra, hogy akár tanév végéig is tanítaniuk kelljen.

Engedtek abban is, hogy aki nem szeretne a tanárokat a közalkalmazotti státuszuktól megfosztó új jogállás alatt dolgozni, az még a jelenlegi törvény szabályai szerint távozhatnak a munkahelyükről. Kikerült a tervezetből az a szakasz is, ami gyenjogúvá tette volna a megbízási szerződéssel foglalkoztatott tanárokat és a hitoktatókat is a tantestület többi, főállású tagjával.

„Ezekkel a visszalépésekkel a kabinet lényegében azt bizonyítja, hogy nincs is szükség új pedagógusi jogállási törvényre”

– mondta el Nagy Erzsébet a PDSZ ügyvivője, aki szerint minden módosítással többé-kevésbé a mostani szabályokhoz térnek vissza. Totyik Tamás, a PSZ alelnöke hozzátette, a kormány az Európai Bizottság nyomására is változtatott álláspontján, az ugyanis kikötötte, hogy a pedagógusok béremelésére szánt uniós források csak úgy használhatók fel, ha a bérrendezés nem jár újabb jogkorlátozásokkal. A szakszervezeti vezető szerint ebben a tekintetben még van mit tennie a kormánynak, ezért a PSZ a szakszervezeti jogok visszaállítását is követeli a tervezetben.

Legközelebb jövő hét kedden ülnek ismét tárgyalóasztalhoz a kormány és a szakszervezetek képviselői.

Szintén a mai napon adott be három miskolci iskola, köztük a Hermann Ottó Gimnázium összesen 65 tanára adatigénylést a tankerülethez, amivel a ki nem fizetett túlmunkák összegyűjtésére és a járandóságok kiutalásának elindítására kényszerítenék a munkáltatót.

Az iskola tanára, Pilz Olivér elmondta, a négy napon belül elrendelt túlmunkákat annak ellenére nem hajlandó kifizetni a kormány, hogy az elmúlt időszakban több pert is nyertek ilyen ügyekben a szakszervezetek jogászai. A Miskolci Tankerülettel való levelezés után sem került sor a Hermann Ottó Gimnázium tanárainak a járandóságaik kifizetésére, ezért indítottak akciót, amihez a felületeiken biztosítanak majd segítséget azoknak, akik hasonló cipőben járnak.

„Abban bízhatunk csak, hogy egyre több módon vesszük fel a harcot ezzel a hatalommal. Az egyik eszközünk a jog. Ha valami jogos jussunk van, akkor nem kell méltányosságot gyakorolnunk a velünk méltánytalan munkáltatóval szemben”

– mondta el a PDSZ volt elnöke, Szűcs Tamás. Hozzátette, tudnak problémát okozni annak, aki megpróbálja ellehetetleníteni őket, ezért adtak be adatigénylést 65-en, hogy megtudják hány 4 napon belül elrendelt túlmunka volt és mikor voltak ezek. Erre 15 napon belül választ kell adnia a Tankerületnek, mivel ezek számontartása az ő feladata. Szűcs hozzátette, ha ezután sem indulnak meg a kifizetések, akkor fizetési felszólításokat küldenek, majd indulnak a bírósági keresetek.

Korábban írtuk, hogy a kormány a tanárok bérének emelésére hivatkozva március 2-án közzétette a státusztörvényként elhíresült tervezetet, amivel megszüntetné a pedagógusok közalkalmazotti jogviszonyát, és egy új jogállás alá, úgynevezett köznevelési foglalkoztatotti jogviszony alá rendelné őket. A PDSZ szerint a bevezetni tervezett törvénnyel nemcsak nőnének a pedagógusok munkaterhei, de felszámolnák az autonómia maradékát is,

„a szakmából azok is menekülni fognak, akik eddig ezt nem tervezték”.

Április 24-én hétfőn pedagógus- és diákszervezetek, valamint őket támogató civilek tüntettek Budapesten a szabályozástervezet ellen. A rendezvény előtt reggel civil és szakszervezeti aktivisták valamint politikusok ülősztrájkoltak a Belügyminisztérium előtt, napközben pedig országos sztrájknapot tartottak a pedagógusok.

A tüntetésen több ezer ember vett részt, és miután a Kálvin térről a Roosevelt térre vonultak, felszólalásokat hallgattak meg. A rendezvény hivatalos vége után pedig Pankotai Lili diákaktivista felszólítására a tömeg jelentős része felvonult Orbán Viktor irodájához, a Karmelita kolostorhoz ahol dulakodás alakult ki a rendőrséggel, ami könnygázt is bevetett.

Az Egységes Diákfront május 3-a 16 órára újabb demonstrációt hirdetett a Szent István Bazilika elé.

Címlapkép: A státusztörvény elleni tüntetők Pintér Sándor papírmasé figurájával a Kálvin téren (Budapest) 2023. április 24-én. Fotó: Dián Ákos