Megváltoztatta a választási bizottság korábbi döntését, és hitelesítette az akkumulátorgyárról szóló helyi népszavazási kezdeményezést a Győri Törvényszék szerdán – számolt be róla a 24.hu.

Pollreisz Balázs MSZP-s önkormányzati képviselő kérdését még márciusban utasította el a helyi választási bizottság.

A kérdés úgy szól:

„Egyetért-e ön azzal, hogy Győr Megyei Jogú Város önkormányzata ne kezdeményezzen kisajátítási eljárást a 141/2018. (VII. 27.) Korm. rendelettel kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított Győri Ipari Park bővítése céljából?”

Ha az önkormányzat nem sajátíthatja ki a földeket, akkor azokat a mostani tulajdonosoktól kellene megvenni, ami nem lenne egyszerű a helyi gazdák tiltakozása fényében.

Amennyiben senki nem él alkotmányjogi panasszal a népszavazási kezdeményezés ellen, május 13-án kezdődhet az aláírásgyűjtést.

A népszavazás kiírásához a városlakók 25 százalékának szükséges az aláírása, ez körülbelül 25 ezer aláírást jelent.

Pollreisz eredetileg két kérdést nyújtott be, a másik így szólt:

„Akarja-e Ön, hogy Győrben akkumulátorgyár létesüljön?”

Utóbbit a helyi választási bizottság indoklása szerint azért utasította vissza, mert nem tartja egyértelműnek a „létesít” szót, emellett hely- és időbeli meghatározás is hiányzik szerintük a kérdésből, a „Győrben” szerintük pongyola megfogalmazás, időbeli korlát pedig nincs benne.

Pollreisz Balázs a 24.hu-nak elmondta, hogy végül azért álltak el ettől a kérdéstől, mert a gyárépítés és az ahhoz szükséges engedélyek már nem tartoznak az önkormányzat hatáskörébe, a terület kisajátítása viszont igen, és így befolyásolhatják a beruházás sorsát.

„Kicsit bonyolultabban megfogalmazott kérdés, de ez nem azért van, mert olyan hülyék vagyunk, hogy nem tudunk egyszerűbben fogalmazni, hanem azért, mert ezt a jogászi bikkfanyelvet fogadja el bíróság. Litresits András mellett egy kisebb jogászcsapat dogozott azon, hogy a szövegezés megfeleljen minden kritériumnak”

– mondta a politikus a 24.hu-nak.

Mint arról többször beszámoltunk, a közigazgatásilag Győrhöz tartozó Győrszentiván városrész lakói tiltakozásba kezdtek a közelükben található ipari park mintegy 350 hektáros bővítése ellen, amely az eddigi ipari park területének kétszeresére duzzasztását jelenti. A bővítés területét ráadásul úgynevezett „Gipz”, azaz „különlegesen zavaró hatású” kategóriába sorolják be a vonatkozó kormányrendelet szerint. Ilyen besorolás – ahogyan az például Győr építési szabályzatában is szerepel – a különlegesen veszélyes (pl. tűz-, robbanás-, fertőzőveszélyes), bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges technológiai építmény és a működéséhez szükséges infrastruktúra elhelyezésére szolgál.

A betelepülésre pályázó beruházások – vagy az, hogy vannak-e már egyáltalán ilyenek – nem ismertek, a direkt ennek kiderítése céljából szervezett győrszentiváni lakossági fórumon sem derült ki. Annyit lehet tudni, hogy Pintér-Péntek Imre, az Ipari Kamara Győr-Moson-Sopron megyei elnöke egy korábbi interjúban emlegetett egy, a Volkswagen által Győr környékére tervezett, leendő akkumulátorgyárat.

A jelenlegi ipari park kapacitásának  Magyar Levente érvelésében is megjelenő végessége már korábban is elhangzott a beruházás melletti érvek között, és előkerült a lakossági fórumon is, amelyet helyi civilek szerveztek azért, hogy többet tudjanak meg a beruházásról. (Az eseményről készült helyszíni beszámolónk ide kattintva olvasható.) A rendezvényen előadást tartó helyi civil, klímakutató Kun Zoltán ismertetett egy saját maga által végzett számítást, amely szerint

a jelenlegi, 210 hektáros ipari park 30 év alatt telt be, a bővítéssel hozzácsapott 350 hektár így szerinte bő 50 évre lenne elegendő.

Tehát két generációt is kiszolgálna az új terület, ha a park telítődésének eddigi tempójával számolunk. Ez persze nem igaz akkor, ha már ismert a betelepülő kiléte – tette hozzá.

A G7 összesítése szerint eddig mintegy 1050 milliárd forinttal támogatta a magyar állam az akkumulátorgyárakat, a gödi Samsungot, a komáromi és iváncsai SK-t, és a debreceni CATL-t. Az összeg nagyságát szemlélteti, hogy 2023-ban, egy év alatt 792 milliárd forintnyi társasági adóra számítanak az összes magyarországi vállalattól. Mivel az akkumulátorgyáraknak hatalmas áram- és vízigénye van, a költségek egy jelentős részét az infrastruktúrafejlesztés teszi ki. Ez nem képezik az állami támogatások részét, de ezt is az állam biztosítja.

Az akkumulátorgyártás rendkívül sok vizet emészt fel, ami szerte az országban helyiek és zöld szervezetek aggodalmát váltotta ki, ahová csak akkumulátorgyárt épült. Debreceni civilek szerint például aggályos, hogy a város vízhálózata egyáltalán képes lesz-e kiszolgálni egy ilyen létesítményt. Emellett probléma lehet a megemelkedett zajszennyezés is az eddigi tapasztalatok alapján.

Az üzemek jelentette környezeti szennyezések veszélyeiről, a rossz munkakörülményekről, köztük a munkahelyi balesetekről, valamint a helyiek tiltakozó akcióiról több alkalommal is beszámoltunk a Mércén.