„[A] Fertő Part beruházás minden szükséges környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi engedéllyel rendelkezik, a projektet a kezdetektől fogva szigorú ökológiai biomonitoring kíséri, a többéves adatok alapján pedig elmondható, hogy a fejlesztés pozitív változásokat hozott a terület élővilágában”

– írta válaszul Csepreghy Nándor miniszterhelyettes, Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára, Lázár János helyettese, az Áder János-féle, elvileg környezetvédelemmel foglalkozó Kék Bolygó Alapítvány kuratóriumi tagja és korábbi igazgatója Szabó Rebeka párbeszédes képviselő írásbeli kérdésére, miszerint „Befolyásolják a klímaválság hatásai a kormány Fertő tavi terveit?”

A válaszról Jakál Adrienn, a Párbeszéd soproni önkormányzati képviselője is beszámolt. Jakál – hasonlóan más helyi ellenzéki képviselőhöz, politikushoz és civilhez – a kormányzati beruházás kezdete óta küzd a Fertő tó partjának beépítése, lebetonozása ellen.

Noha Csepreghy engedélyekre és biomonitoringra hivatkozik, a környezetvédő szervezetek nem osztják a miniszterhelyettes véleményét.

A közismert Greenpeace környezetvédő szervezet például külön aloldalt üzemeltet, melyen a Fertő tavi kormányzati hátterű környezetpusztításra hívja fel a figyelmet, és rendszeresen szerveznek tiltakozó akciókat is a magyarországi partszakasz lebetonozása ellen. A Greenpeace értékelése szerint

„Mintegy 60 hektáron épül Magyarország kormányának jelenleg legnagyobb közpénzből finanszírozott természetpusztító idegenforgalmi beruházása (…) A 60 hektárnyi, természetes élőhelyet is elpusztító komplexum a Fertő-Hanság Nemzeti Parkon belül, Natura 2000-es területen és a Fertőtáj UNESCO Világörökségi terület magterületén épül, közvetlenül a vízparton.”

A kormányzati beruházással kapcsolatban szintén problematikus, hogy elzárja a magyarországi tópartot, amit elkészülte után gyakorlatilag csak a komplexumon keresztül lehet majd megközelíteni – többek között ez ellen is tiltakoznak a Fertő tó partjáért aggódó civilek.

De nemcsak helyi és országos politikusok, környezetvédő szervezetek, Pumped Gabó és más civilek tiltakoztak a beruházás ellen. A Magyar Tudományos Akadémia is elfogadhatatlannak tartja a beruházást. Csepreghy miniszterhelyettessel ellentétben ugyanis

„Az MTA Biológiai Tudományok Osztálya úgy véli, hogy a Fertő-Hanság Nemzeti Park (az egyetlen határokon átnyúló nemzeti parkunk) területén megvalósuló beruházás jelentős területeket venne el Fertő tó nádasából és medréből, a környezetére nehezedő turisztikai nyomás sokszorozódna, és ezáltal súlyosan károsítaná a Fertő tó növény- és állatvilágát. Ráadásul szerintük a környezeti kár nemcsak a beépítendő területre korlátozódna, hiszen a megnövekedett autó-, illetve vízijármű-forgalom egy széles zónát és a teljes nyílt vízfelületet érintené.”

A miniszterhelyettest láthatóan az sem hatja meg, hogy a bíróság is visszavonta a Fertő tavi beruházás engedélyét. Az építkezést egyébként – miután a tópartot derekasan széttúrták munkagépekkel és megsemmisítették a korábbi infrastruktúrát – már tavaly nyáron leállították. Lázár János minisztériuma ugyanis ekkor vizsgálta felül számos állami beruházás megvalósítását a kormány takarékossági intézkedései jegyében. Vagyis nem a környezetvédők, az MTA vagy a helyiek aggályai, hanem a pénzhiány miatt álltak le az építkezéssel.

Szabó és Csepreghy között nem a mostani az első levélváltás a Fertő tavi komplexumról.

A párbeszédes képviselő ugyanis már tavaly nyáron, a beruházás leállítása után érdeklődött a miniszterhelyettesnél a szállodakomplexum sorsa felől. Csepreghy akkor azzal a nehezen kikezdhető kérdéssel válaszolt, hogy

„Mi indokolja azt, hogy az osztrák oldalon lehet szálloda, úszó színpad, csónakház, kikötő, mindenféle szórakozást kiszolgáló szolgáltatás, de a magyar oldalon ez szigorúan tilos?”

Noha Szabó több fontos kérdésre is szeretett volna választ kapni, a miniszterhelyettes akkor többre is kitérő választ adott.