„Továbbra is kitart a kormány a státusztörvény mellett, nem igazán hallottunk arra vonatkozó érvet, hogy ugyan miért”– mondta Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi tagja a szakszervezet Facebook-bejelentkezésében szerdán délután, miután Totyik Tamással, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) alelnökével együtt kijöttek a Belügyminisztérium épületéből az oktatási tárcával folytatott legutóbbi egyeztetésről – adta hírül az Eduline.
Nagy Erzsébet a közzé tett felvételen elmondta, hogy „apró módosításokról döntött ugyan a kormány”, például nem augusztus 1-ig fogják közölni a rendkívüli felmentést – ami Nagy Erzsébet szerint alkotmányellenes volna, de ezt időközben „biztosan megsúgták nekik” –, hanem tartják a 15 napot, de alapvetően megmaradt a tervezet a régi formájában.
A közalkalmazotti jogviszony helyébe lépő státusztörvény vagy új jogállási törvény, hangsúlyozta az érdekvédő, „rendkívül hátrányos a pedagógusoknak és a nevelést és oktatást közvetlenül segítőknek is”.
Mint arról beszámoltunk, a törvénytervezet megkurtítaná a nevelőtestületek döntési jogát és újraszabályozná a pedagógusok ellen indítható fegyelmi eljárások és büntetések előírásait.
Ezen a térképen követhető, hogy hány tanár jelezte, ha a státusztörvény életbe lép, felhagy a tanítással.
Nagy Erzsébet felidézte, hogy a jogállási törvénnyel kapcsolatos egyeztetések mellett a sztrájktárgyalások is „állnak egy helyben”. Így tehát a következtetése szerint a tanároknak „minden okuk megvan” arra, hogy április 24-én ismét sztrájkoljanak. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a szakképzésben dolgozók is csatlakozzanak a sztrájkhoz, hiszen „az ő helyzetük is nagyon kritikus”.
A PDSZ képviselője azt is elmondta, hogy amiben változást látnak, „azok a dátumok” – ugyanis a költségvetési törvényben március 31-ig kellett volna elfogadni a béremelést, de ez nem történt meg. A tárgyaláson ezzel kapcsolatban Kisfaludy László köznevelési helyettes államtitkár úgy fogalmazott, hogy az EU (amelynek megígérték a bérrendezést, melyet részben uniós forrásból valósítanának meg) „rugalmas a dátumokkal kapcsolatban”. Ezzel összefüggésben meglehet
a státusztörvényt sem a tervezett időpontban, június 1-jén fogják bevezetni.
„Erről most azt hallottuk, hogy ez sincs kőbe vésve, ez is nagy valószínűséggel el fog tolódni” – mondta el Nagy Erzsébet.
Nagy Erzsébet és Totyik Tamás bejelentkezése a mai tárgyalások után.
„A legsúlyosabb problémánk az, hogy a bérrendezésre vonatkozóan a kormánytól nem látunk semmilyen garanciát arra, hogy az ebben az évben meg fog történni” – mondta Totyik Tamás, a PSZ alelnöke. Ő úgy látja, hogy a költségvetési törvény legutóbbi módosítása lehetőséget adott volna a kormánynak a bérrendezésre.
„Nekünk az a gyanúnk, hogy a státusztörvényt – ha be nem is vallják – össze akarják kötni a pedagógusok bérrendezésével” – tette hozzá, szerinte ugyanis „az elbocsátott vagy elmenekült pedagógusok” bérével fedeznék azoknak a fizetését, akik mégis maradnak.
„Egyértelműen látszik a státusztörvényből, hogy a kormány szándéka újabb források kivonása és a pedagógus kollégák és a nevelést és oktatást segítők munkaterheinek további növelése, továbbá az, hogy a túlmunka kifizetését a minimálisra csökkentse”, mondta el Totyik Tamás.
Megjegyezte, hogy az átmeneti rendelkezésekre sem kaptak egyértelmű választ, például arra, hogy a státuszváltás alkalmával milyen felmentési vagy végkielégítési idő jár.
