Interjút készített a Magyar Narancs Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivőjével. A ma megjelent beszélgetésben Nagy arról beszélt, hogy a Belügyminisztérium által tervezett új jogállási törvény milyen következménnyel járna a pedagógusokra nézve, valamint hogy milyen kihívásokkal szembesülnek a tanárok közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetését ellenző szakszervezetek.
Az interjú apropója az, hogy – amint arról a Mérce is beszámolt – március 2-án a Népszava tudomására jutott, miszerint a Belügyminisztérium szándékában áll egy törvénytervezettel megszüntetni a pedagógusok közalkalmazotti jogviszonyát. Eszerint a pedagógusok még idén nyáron a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony alá kerülnének. A törvénytervezet megkurtítaná a nevelőtestületek döntési jogát, és újraszabályozná a pedagógusok ellen indítható fegyelmi eljárások és büntetések előírásait. Ezekről kérdezte a Magyar Narancs a PDSZ ügyvivőjét.
Nagy Erzsébet az interjúban jelzi, hogy a pedagógusok státuszváltozása megannyi hátránnyal járna a tanárok számára. A köznevelési jogviszony szerint a próbaidő hat hónapra nyúlna, míg a Munka törvénykönyve és a közalkalmazotti törvény három hónapot lát elő. Ez idő alatt a próbaidős pedagógus bármikor és indoklás nélkül elbocsátható lesz. Változna a felmondása idő is, amely így – az eddigiekkel szemben – akár fél évre is szólhatna.
„Magyarán röghöz akarják kötni a pedagógust, ha talál magának egy jobb munkahelyet, nehogy már el tudjon menni”, nyilatkozta Nagy Erzsébet.
A törvénytervezet szerint meglehet 60 éves korukig előírhatják a pedagógusok számára, hogy újabb szakképesítést szerezzenek. Ez eddig 55 éves korukig szólt.
Fontos az is, jelzi Nagy, hogy a törvénytervezet – amennyiben a mostani, még egyeztetés alatt álló formájában fogadják el – már nemcsak a tanárokra vonatkozik majd, hanem mindenkire, aki az új státusztörvény alá kerül. Tehát eztán a pedagógus asszisztens is utasítható lesz arra, hogy szerezzen tanári diplomát, érezze erre alkalmasnak magát, vagy sem.
A PDSZ ügyvivője úgy látja, hogy a törvénytervezet – a kormány szándéka szerint – azért lenne érvényes az egyházi és magániskolákra is, mert intézmények összevonására, „átszervezésekre készülnek. Nagyon úgy tűnik, hogy legalábbis az elitoktatást átjátszanák az egyházaknak”.
Nagy Erzsébet szerint a nevelőtestületek összetételének megváltoztatása azt szolgálja, hogy az iskola alkalmazottai kevésbé érvényesíthessék az akaratukat. A nevelőtestületekben, mint legfontosabb döntéshozói szervekben, ezután nagyobb szerepet kaphatnak azok, akik csak részmunkaidőben dolgoznak az iskolában.
Az új törvény lehetővé tenné, hogy a pedagógusok eztán akár vasárnap is dolgozzanak, a munkarendjüket pedig teljesen felforgatná.
Ezután „…48 órára is be lehet osztani a pedagógust. Ugyanis bevezetnék a – hathavi, gyakorlatilag egy tanítási félévre szabott – munkaidőkeretet. Összevissza is be lehet osztani valakit. Egyik héten ennyi, másik héten annyi, azért, hogy egyes hetekre viszont sokszor is, ráadásul kötelezően, többletköltség nélkül”,
mondja el az interjúban a PDSZ ügyvivője.
A munkaidő „rugalmasabbá tétele” egyúttal azt is jelentené, hogy a pedagógusok átvezényelhetők lesznek egyik iskolából a másikba. Ha például valamelyik iskolában sztrájkolnak, Nagy szerint eztán „majd innen-onnan összeszedhetnek embereket, mivel a tantárgyfelosztás év közben is módosítható lesz, sőt átküldhetnek egyik iskolából a másikba tanulócsoportokat”.
Nagy Erzsébet úgy látja, hogy nemcsak ez a kitétel szól arról, hogy a Belügyminisztérium szankcionálni szeretné a „renitens” tanárokat. Azzal, hogy a minisztérium kitolhatja a nyári szünet kezdetének időpontját, a sztrájkoló tanárokat büntetheti. Ha a minisztérium szerint „túl sok” óra telt munkabeszüntetéssel, jelezheti, hogy a tanév július 15-én ér véget.
A szakszervezeti aktivista arra is rávilágít, hogy bár színleg a szabadság napjainak száma 46-ról 50 munkanapra nő, valójában 35-re csökken, mert „15 munkanapra gyakorlatilag akármire is be lehet rendelni a pedagógust »az intézmény működésével összefüggő feladatra«”.
Összességében tehát a szakszervezetek számára elfogadhatatlan a Belügyminisztérium tervezete. Éppen ezért kezdeményeztek online petíciót az a Hang felületén. Ebben öt nap alatt több mint 2800 pedagógus jelezte, hogy akár el is hagyhatják a tanári pályát, ha a kormány megvalósítja terveit, és idén nyáron egy új törvénnyel megfosztja a pedagógusokat közalkalmazotti jogviszonyuktól.
