Mivel a helyi választási bizottság az elmúlt hónapokban elutasította az akkumulátorgyár felépítésére vonatkozó népszavazási kezdeményezéseket, 150 kérdéssel terhelné túl a helyi választási bizottságot Szabó Bence, a Momentum debreceni önkormányzati képviselője, adta hírül közleményben a Momentum Mozgalom.
Szabó a tervéről a Facebookon adott hírt. A bejegyzésében az áll, hogy: „Hamarosan 150 kérdést fogok beadni nekik elbírálásra. Mindegyik kérdést nyílt ülésen kell tárgyalniuk, és egyedileg kell indokolniuk. Lesz munkájuk bőven, legalább megdolgoznak érte, hogy politikai érdekeket szolgálnak. Vagy úgy döntenek, ennyi munkát azért nem ér meg a politika kiszolgálása, és lemondanak”.
Ezzel egy időben a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület – MIAKÖ nyilvánosságra hozta, hogy Fónainé Pásztor Enikő népszavazási kérdését milyen indokkal utasította vissza a helyi választási bizottság. Eszerint az „Egyetért-e Ön azzal, hogy felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem csak lakott területtől 15 kilométerre létesülhessen Debrecen közigazgatási területén?” kérdéssel a választási bizottságnak az volt a gondja, hogy nem tisztázott sem a „lakott terület” kifejezés, sem pedig a „felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem” szintagma. A választási bizottság így annak az aggályának adott hangot, hogy a „választópolgárok eltérő értelemben értelmezik a népszavazásra feltett kérdést”, így a népszavazásra vonatkozó szabályok szerint megtagadja a kérdés hitelesítését.
Elutasítás
A momentumos politikus azután folyamodik ehhez az eszközhöz, hogy február folyamán mind Momentum, mind a Mi Hazánk Mozgalom, és egy magánszemély népszavazási kezdeményezését is elutasította a debreceni választási bizottság. Mindegyik referendum a Debrecenben épülő akkumulátorgyárral kapcsolatban kívánta kikérni a helyiek véleményét.
A Momentum által benyújtott népszavazási kérdés visszautasítása volt a referendumok közül a legjellegzetesebb, hiszen az LMP-nek korábban egy szinte teljesen ugyanígy szövegezett beadványát tavaly decemberben már hitelesítette a választási bizottság. Akkor azonban – adattévesztés miatt – a párt végül nem vette fel az aláírásgyűjtő íveket, hanem országos népszavazási kezdeményezéssel élt, amely azonban márciusban a Nemzeti Választási Iroda elvetett. Ebbe az LMP nem nyugodott bele, így ma fáklyás felvonulással egybekötött demonstrációt tartanak az NVB székháza előtt.
Nagyhatalom
Az államnak szándékában áll „akkumulátor nagyhatalommá” tenni Magyarországot. Ehhez minden eszközt meg is ad. Mint ahogyan arról beszámoltunk, legkevesebb 1050 milliárd forinttal támogatta az akkumulátorgyárakat, így a gödi Samsungot, a komáromi és iváncsai SK-t, és a debreceni CATL-t.
A legjelentősebb beruházást a kínai CATL fogja végrehajtani Debrecen mellett. A tervezett akkumulátorgyár rendkívül sok vizet fog felemészteni, ami szerte az országban helyiek és zöld szervezetek aggodalmát váltotta ki. Debreceni civilek szerint például aggályos, hogy a város vízhálózata egyáltalán képes lesz-e kiszolgálni egy ilyen létesítményt. A helyiek emellett attól is tartanak, hogy hatalmas zajban lesznek kénytelenek ezután élni az életüket.
Mint arról 2018 óta folyamatosan tudósít a Mérce, a Samsung gödi akkumulátorgyára állandó zajszennyezéssel terheli a lakosságot, és a probléma más településeken is megjelent az akkumulátorgyárakkal együtt.
A debreceni mellett számos más magyar településen terveznek akkumulátorgyárat. Az üzemek jelentette környezeti szennyezések veszélyeiről, a rossz munkakörülményekről, köztük a munkahelyi balesetekről, valamint a helyiek tiltakozó akció akcióiról több alkalommal is beszámoltunk a Mércén.
