Politikai elfogultságot sejtet az ügyészség és a rendőrség eljárása a „Becsület napját” megelőző támadások miatt letartóztatott aktivista ügyében – nyilatkozott a Mércének a vélhetően antifasiszta indíttatású támadások nyomán két hétig letartóztatásban tartott, D. K. monogramú állampolgár ügyvédje. Dr. Kadlót Erzsébet arról is beszélt lapunknak, hogy az eset rámutathat az előzetes letartóztatás magyarországi gyakorlatának rendszerszintű problémáira is.

Amint arról korábban beszámoltunk, a kitörés napi rendezvényeket megelőző támadássorozat ügyében letartóztatták a Szikra mozgalom egyik aktivistáját. Az ügyészség közleménye szerint a D. K. elleni gyanúsítás alapja egy Facebook-lájk, valamint az, hogy profilképén látható kabát az ügyészség és az előzetes letartóztatást elrendelő bíróság szerint megegyezik a támadásokról készült felvételeken látható egyik elkövető ruhájával.

Az aktivistát végül közel két hét fogság után engedték szabadon. Bár a nő a büntetőeljárásnak továbbra is gyanúsítottja, a Szikra mozgalom szerint az ügyészségnek nincs valós bizonyítéka ellene, ezért nyílt levélben követelik Kocsis Mátétól és Rogán Antaltól tagjuk nevének tisztázását.

Egy minden elemében szokatlan ügy

„Ez egy minden elemében szokatlan ügy” – fogalmazott a Mércének D. K. ügyvédje, dr. Kadlót Erzsébet. A védő elmondta, eddig el sem tudta volna képzelni, hogy valakit ilyen kevés bizonyítékra, egy „tucatkabátra” és egy Facebook-lájkra hivatkozva letartóztassanak. A jogász szerint a „barátságosabb” verzió az, hogy hibáztak a hatóságok. Az is felmerülhet ugyanakkor, hogy szakmai vagy igazgatási alapon nyomás alá helyezték a hatóságokat. Egy ilyen, nagy figyelem övezte ügyben ez a legrosszabb, ami a rendőrséggel történhet.

„Borzasztó nehéz egy olyan cselekménnyel mit kezdeni, ahol a napvilágra került információk alapján csupa külföldi elkövető van. Ezért érezhette szükségét a hatóság annak, hogy magyar szálat kell szőnie a történetbe.”

A kevésbé barátságos verzió az, hogy politikai nyomásgyakorlás történt, amit a jogász nem tud alátámasztani, de kizárni sem. Dr. Kadlót Erzsébet elmondta, 14 éves bírói pályafutása során találkozott olyan esettel, amikor politikai nyomásra került valaki a vádlottak padjára, ennek akkor a felmentő ítéletben hangot is adott.

A magyar nőt erőszakos bűncselekménnyel gyanúsítják egyebek mellett egy posztra adott Facebook-reakció alapján. A lájkolt poszt ugyanakkor nem buzdít erőszakos cselekményre, és D. K. személyes oldalán sincsenek erőszakra felhívó bejegyzések. Noha a többi gyanúsított ellen komolyabb bizonyítékok merültek fel – hármójuknál fegyvereket foglaltak le -, a bíróság letartóztatást elrendelő végzésében sem sikerült őt összekötni a többi gyanúsítottal. Dr. Kadlót hangsúlyozta, még csak azt sem sikerült bizonyítani, hogy a gyanúsított egyáltalán beszélne németül, vagy bármilyen nyelven, ami egy szemmel láthatóan koordinált támadássorozatban való részvétel esetén elengedhetetlen volna. (Az ügy kapcsán kiadott közleményében a Szikra is megjegyezte, hogy hírbe hozott tagjuk nem beszél idegen nyelveket.)

„Ezt nem is kérdezte meg tőle senki. Nem mondom, hogy a bírónak vagy a nyomozónak mélységéig bele kell menni, de azt legalább megkérdezhették volna tőle, hogy van-e nyelvvizsgája, mennyit volt külföldön, hány évig tanult nyelveket?”

Amíg a többi vádlottat egyértelműbb bizonyítékok alapján állították elő, vagyis konkrétan náluk talált fegyverek, kalapács, ólom kesztyű, vipera vagy gázspray alapján, addig a D. K.-nál tartott házkutatás során nem találtak ilyen eszközöket. A külföldi letartóztatottak között van olyan is, aki egyértelműbben mutat hasonlóságot a kikerült videóban szereplő támadókkal, de D. K. az ügyvéd szerint nem ilyen: ő már alkatilag sem hasonlít arra a támadóra, akivel őt azonosították, elsősorban a kabátja és a sálja alapján.

„Azt erősen kétlem, hogy ezeknek a tömegtermékeknek egyáltalán a színét meg lehetne állapítani az átadott felvételek alapján”

– mondta el Kadlót.

A korábban a Mércének nyilatkozó szakértő hasonlóan vélekedett a támadásokról készült felvételeken, illetve a gyanúsított Facebook-profilján látható kabát színeiről. A D. K. kabátjáról fellelhető, különböző napszakokban és feltételek között készült képeket a videóból kiemelt képek mellé rakva az általunk megkérdezett fotográfus ugyan elképzelhetőnek tartja, de szerinte kicsi a valószínűsége, hogy a felvételeken ugyanaz a kabát szerepel.

A szakértő hozzátette azt is, hogy mivel sok tényező összjátékától függenek egy felvételen látható színek, a fentiek leginkább azt erősítik meg, hogy egy ilyen felvétel csak nehezen lehet bizonyító erejű.

Ráadásul, amint arról a bizonyítékokat színpróba alá vető cikkünkben beszámoltunk, a szín mellett több más részletükben is eltérnek a támadásról készült felvételeken és a gyanúsított Facebook-oldalán található ruhadarabok. A profilképeken szereplő kabát kapucnijának bélése ugyanis egyértelműen világos, virágmintás. A támadókról készült felvételeken, a támadás hevében mozgásban lévő kapucnin ezeknek a jellegzetességeknek nyomát sem találni.

A rendőrség és az ügyészség elfogult kommunikációjára nehéz a politikumon kívül magyarázatot találni

Az eljárással kapcsolatban dr. Kadlót Erzsébet lapunknak elmondta, D. K. a letartoztatási ülés előtt egyetlen órával kapta meg az ezer oldalas vádiratot. Ebben fekete-fehérben szerepelnek a videófelvételről készült képek – holott a ruhadarabok a gyanúsítás sarokpontját képezték. Ezeken a fénymásolt fotókon az ügyvéd szerint még azt is nehéz megállapítani, hogy hol kezdődik egy árnyék, hogy végződik a kabát, hol látszik testfelület stb.

Egy gyanúsított ezek alapján még csak azt sem tudja joggal mondani, hogy „kérem, ez az alak háromszor akkora mint én” – fogalmazott az ügyvéd.

Mindeközben az ügyben tartott sajtótájékoztatón a rendőrség az újságírók rendelkezésére bocsátotta a felvételt, ami az ügyvéd szerint nem szokványos.

„De akkor lépjünk egyet hátra: D. K.-nak miért nincsen videófelvétele? A védőjének miért nincsen videófelvétele? Nem gondoltak arra, hogy mielőtt az összes sajtóorgánum megkapja, először talán az érintettnek kéne, hogy meglegyen? Miközben a sajtót ezzel kábítják, az ügyfelem egy órával a letartóztatás előtt kapja meg az iratokat. Több mint ezer oldalról beszélünk. Örülök, hogy a sajtót megbecsülik, nekik odaadják a teljes videófelvételt, de nem inkább a bírói ülésteremben kellett volna levetíteni, ahol erről tárgyaltak?”

Az sem szokványos, hogy D.K. ügyét együtt kezelik a Széll Kálmán téri szélsőjobboldali támadások ügyével, a rendőrség mégis csak az egyikben tartott sajtótájékoztatót.

 „Ez már politika, ebben én sem látok mást.”

– mondta erről a Mércének Kadlót. Ráadásul a támadások ügyében a Fővárosi Törvényszék „Az erőszaknak nincs színe – Kényszerintézkedésekről döntött a bíróság az antifasiszta támadók ügyében” címen kiadott közleménye az ügyvéd szerint egy „igen elfogult” írás.

„Meg kell mondanom, hogy születésemtől fogva közöm van az igazságszolgáltatáshoz, de én még ilyen hangvételű sajtóközleményt az életben nem láttam, nem hallottam, nem olvastam. Nem is tudom, hogy mit akart ezzel a bíróság. Ott kezdődik, hogy sajtóközleménynek nem adunk címet. Ennek miért kellett?”

A kormányközeli médiában folytatott lejáratókampány beláthatatlan következményekkel járhat

A Szikra mozgalom letartóztatott tagjával szemben február 11-e után különösen durva lejárató kampány indult a kormányközeli és a szélsőjobboldali médiában. Először a Magyar Jelen tette közzé teljes nevét, fotóit valamint Facebook-elérhetőségét, majd azok végigsöpörtek a kormányközeli sajtón, az Origótól kezdve, a Pesti Srácokon át a Magyar Nemzetig. Ezeken a portálokon a személyes adatok megosztását, ami az ártatlanság vélelmével már önmagában véve összeegyeztethetetlen, gyakran durva, dehonesztáló jelzők is kísérték. A lapok gyanúsítottról szóló cikkeinek Facebook-megosztásai alatt

a kommentszekciókban pedig ennél is tovább mentek az olvasók, alkalmanként a gyanúsított megfenyegetéséig.

A jogász elmondta, a kormányközeli orgánumokban – valamint a Szikra, a Mérce és Jámbor András ellen – folytatott lejáratókampány során komoly károk érték védencét.

„Már az is elviselhetetlen, hogy fulmináns módon gyalázták a közösségi médiában, gyalázatos jelzőkkel illették egyes orgánumokban. De ennek további hátrányai is lehetnek. A helyzet az, hogy védencem albérletben lakik, ilyenkor azt honnan lehet tudni, hogy a főbérlő fel fog-e mondani a híresztelések miatt?”

A gyanúsítottat ügyvédje szerint a munkaerőpiacon is hátrányok érhetik. Az ma már köztudomású, hogy HR osztályok a felvételi interjúk előtt a jelöltek közösségi-média oldalait is megnézik, a jogász szerint ilyenkor feltűnhet nekik ez az ügy, és lehet, hogy már be sem hívják személyes beszélgetésre.

Ráadásul D. K. teljes nevének, Facebook-profiljának és fotójának közreadása következtében a szabadlábra helyezett aktivista rengeteg fenyegetést is kapott, többek között olyan körökből is, amelyek tagjai a Széll Kálmán téri támadásban részt vettek. Érdeklődésünkre az ügyvéd elmondta, az állam ilyen esetekben semmiféle védelmet nem nyújt a fenyegetések áldozatainak.

D. K. ügye az előzetes letartóztatások rendszerszintű problémáira is rávilágít

Abban a kérdésben, hogy a vélhetően antifasiszta indítékból elkövetett támadások egyetlen magyar gyanúsítottja ilyen kevés bizonyíték alapján elrendelt előzetes letartóztatásba helyezése rávilágít-e valamilyen rendszerszintű problémára, Kadlót az Ügyvédek Lapja legfrissebb számát idézte. Ebben Czine Ágnes alkotmánybíró jelentetett meg egy terjedelmes írást, amiből kiderül, a legtöbb magyar megyében az ügyészség letartóztatási indítványai nyomán a letartóztatást közel minden esetben el is rendelte azt a bíróság.

A fővárosban az ügyészi indítványok alapján a bíróság 76,2%-ban rendelt el letartóztatást, az arány itt a legalacsonyabb. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Vas megyében ugyanakkor 100%, de Tolna, Pest és Bács-Kiskun megyében is 100% közeli a mutató.

Noha D. K. ügye dr. Kadlót Erzsébet elmondása szerint speciális, és az eljárásban olyan tényezők is szerepet játszhattak, amelyek nem jellemzőek, az a tény, hogy milyen arányban rendelik el gyanúsítottak letartóztatását, egy rendszerszintű problémára is ráirányíthatja a közvélemény figyelmét.