Hiába az ellenkező tartalmú bírósági döntés, a Veszprém Vármegyei Kormányhivatal új építési engedélyt adott a balatonföldvári kikötő beruházójának. Ezt helyi civilek megtámadták, és a Kúriáig jutott az ügy, ami március 28-i határozatában fenntartotta a Pécsi Törvényszék döntését.
Ennek ellenére a kikötő építése továbbra is gőzerővel zajlik, az önkormányzat pedig saját maga számol be arról, hogy a kormányhivatallal karöltve szembemennek a Kúria ítéletével.
„Az e-kikötő építtetője, a Balabo Kft felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Pécsi Törvényszék ítéletével szemben a Kúriára. A ma kézhez kapott ítélet hatályában fenntartotta a Pécsi Törvényszék Veszprém Vármegyei Kormányhivatallal szemben meghozott döntését. A jelenleg is zajló építési munkálatok az említett ítélet óta meghozott jogerős, új szakhatósági engedélyek birtokában zajlanak. Az önkormányzat munkaterületet április végéig biztosított a beruházónak”
– áll az önkormányzat közleményében.
Herényi Károly, a projekt ellen küzdő Mosolygó Balatonföldvár Egyesület elnökét a Népszava szólaltatta meg. Véleménye szerint a „Kúria döntése elé egyértelmű, hiszen megállapította, hogy az első engedély elutasításakor jól döntött a bíróság. Ez alapján reménykedünk, hogy a második engedéllyel kapcsolatban is hasonló tartalmú verdikt születik majd.
Nem véletlen, hogy a kivitelező gőzerővel dolgozik, vélhetően abban reménykedve, hogy eljut ez olyan készültségi fokig, amikor már kérhet a fennmaradási engedélyt.”
Herényi bővebben kifejtette gondolatait a Facebookon is, minek keretében a nagy nyilvánosságot kapott, teljesen értelmetlen lombkoronasétányokhoz hasonlította a kikötő ügyét azzal a megkötéssel, hogy azokkal szemben nem pár tucat millió forintba kerül, hanem sokkal drágább lesz – az 1,6 milliárdos összköltségből 897 millió forintot az állam áll.
Emlékeztet rá, hogy a korábbi bírósági döntés után a kormányhivatal másfél nappal adta ki ismételten az engedélyt, és azt is bejelentette, hogy miután ismét bírósághoz fordultak, április 26-án lesz a következő tárgyalás. Az önkormányzat fenti közleménye szerint éppígy, április végéig biztosítanak munkaterületet a beruházónak.
Mindazonáltal bármilyen, kötelező erejű döntést hozzanak is a jogorvoslati fórumokon, aligha valószínű, hogy bizonyos készültségi szint után visszabontassák a kikötőt.
Ezért a jelenlegi fejlemények alapján nehéz más következtetést levonni, minthogy a Balabo Kft., Balatonföldvár önkormányzata és a kormányhivatal úgy látják, jobb lenyelni esetlegesen a békát, ha a kikötő elkészülte után érnék retorziók, akár bírság vagy más formában.
Mint korábban beszámoltunk róla, Balatonföldvár kormánypárti polgármestere, Holovits Huba a veszélyhelyzet idején lehetővé tett egyszemélyi döntéssel írta ki a pályázatot és hagyta jóvá a kikötő építését, ami a több ezer strandoló helyett 175 hajótulajdonos érdekeit helyezi előbbre.
A kezdetben 2,3 hektár vízfelületű, összesen 2,8 hektáros, 175 hajó befogadására alkalmas kikötőről és két, 311, illetve 225 méteres, a Balatonba nyúló mólószárról szóló tervekből papaíron még nagyobb építmények lettek: az új tervben a hosszabbik móló 380 méteresre nőtt volna, a kikötő területe pedig 3,5 hektárra, a medret az építkezés kezdetekor 60 centiméter mélyen tervezték volna kikotorni.
A kikötő mindkét verzióban teljesen kettévágná a strandot. Ráadásul felmerült, egyáltalán fürdésre alkalmas lesz-e a terület, ugyanis a törvény szerint fürdőhely esetében a vízen 100, a parton 10 méteres védőterületet kell kijelölni, míg kikötő 100 méteres körzetében tilos fürdeni.
A projekt annak ellenére kapott vízjogi engedélyt idén februárban, hogy a tiltakozó civilek szerint a terület besorolása strand, így maximum a 10 százalékát lehet beépíteni, 65 százaléknak pedig zöldterületnek kell lennie. Továbbá az engedély nem írta elő a kötelező környezetvédelmi hatástanulmányt, elmaradt a társadalmi egyeztetés, valamint a Helyi Építési Szabályzat tiltja a strandok funkciójának és területének megváltoztatását.
Ezt látta megalapozottnak mind a Pécsi Törvényszék, mind a Kúria, amiknek ítéleteire fittyet hány a beruházó, az önkormányzat és a kormányhivatal is.
