2020. szeptember elseje, vagyis az iskolaőrség bevezetése óta 618 alkalommal intézkedtek az iskolaőrök, de a rendőrség értékelése szerint mindössze négy alkalommal lépték túl a hatáskörüket, számol be a Népszava a rendőrségtől kapott tájékoztatás alapján.

Az elmúlt években gumibotot és gázsprét is használtak, egy-egy alkalommal. Négy alkalommal bilincseltek, és 61 esetben használtak testi kényszert.

152 alkalommal büntetőeljárás, 77 esetben pedig szabálysértési eljárás indult a gyerekek ellen az 571 iskolában ahol működik az iskolaőrség, jelenleg összesen 608 fős személyzettel.

Az ORFK szerint „a köznevelési és szakképzési intézmények fenntartói arról számoltak be, hogy az iskolaőrökkel érintett intézményekben az iskolaőrök jelenléte nagymértékben csökkentette a magatartási problémákat, visszaszorította a konfliktusokat, valamint hozzájárult a szülői közösséggel való kommunikáció kialakításához.”

Vagyis a rendszer fenntartói úgy vélik, hogy a fegyverrel nem, ámde kényszerítő eszközökkel és hatáskörrel rendelkező hatósági személyek jelenléte és intézkedése megfelelő eszközt jelent a gyerekek, szülők és intézményi szakemberek közötti harmonikus viszony megteremtéséhez és fenntartásához.

Ezzel szemben, mint a lap is kiemeli, civil szakmai szervezetek, mint a Kerekasztal az Iskolák Biztonságáért vagy a Békés Iskolák program szakemberei szerint a rendőrségi eszközök aligha jelentenek megoldást az iskolákban esetenként valóban jelenlévő verbális vagy fizikai agresszióval szemben. Ezen eszközök ugyanis legjobb esetben is tüneti kezelést jelentenek, de nem szüntetik meg a konfliktusok kiváltó okait.

Ehhez egészen más szakterületek képviselőire, például pszichológusokra és családsegítő szakemberekre lenne szükség, de a kormányzat sajnos jelenleg jóval kevésbé hatékonyan biztosít erőforrásokat és anyagi hátteret ezen szolgáltatások fenntartásához és bővítéséhez. Ezzel szemben inkább a rendpárti megoldásokat támogatja, aminek érzéketlenségéről, hibás helyzetfelismeréséről és abszurditásáról már a rendszer bevezetésekor is értekeztünk.

Az iskolaőrök ráadásul ahelyett hogy komplex gyermekpszichológiai és szociális irányú képzésekben részesülnének, már néhány hetes tanfolyam után nekiláthatnak a renitens diákok megrendszabályozásának, és noha erre a Népszava beszámolója szerint az ORFK sikerkommunikációja nem tért ki részletesen, az iskolai rendfenntartókkal kapcsolatos problémák között igen súlyosak is előfordultak.

Nemrégiben derült ki például, hogy egy újpesti iskolában egy iskolaőr szexuálisan zaklatott egy hetedikes kislányt, ami aligha fér bele az oktatási intézmény falai közötti rend fenntartásába. Noha a BRFK elbocsátotta az iskolaőrt, eljárás nem indult ellene.

De a gumibotos intézkedésről szóló beszámoló sem tűnik száraz adatnak, ha tudjuk hogy az illető iskolaőr Nyíregyházán annál inkább püffölte a gyerekeket, minél hangosabban jajveszékeltek a bántalmazás miatt. A bántalmazó iskolaőr munkaviszonyát az eset után megszüntették.

A rendszerbe alig titkolva kódolva van a rasszizmus is, ráadásul az elvileg ezzel szemben fellépő állam szerv nem is tesz ellene semmit. Az ombudsman szerint ugyanis rendben van, hogy kifejezetten roma többségű iskolákban alkalmaznak iskolaőröket.

Az iskolaőri rendszert bevezetésekor kritizálta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, Vajda Zsuzsanna pszichológus, egyetemi tanár, a gyermekkor és gyermeknevelés kulturális hátterének kutatója pedig alapos elemzést írt a témáról a Mércére.

Az oktatási jogok biztosa, Aáry-Tamás Lajos 2020-ban a Népszavának azt mondta,

„Van olyan iskola, ahol a biztonsági kamera vagy a gumibot sem fog látványos megoldásokat hozni. Másutt pedig egyértelmű túlzás az iskolaőrök jelenléte. Amikor idén létrehozták az iskolaőrséget, nekem nem az volt a bajom, hogy van ilyen, hanem az: megfeledkezünk arról, milyen sok más eszköz van az iskolai agresszió visszaszorítására”.