115 milliárd forintot ad a kormány az Északkelet-Magyarországon megvalósuló nagyberuházásokhoz szükséges villamosenergia-hálózatfejlesztésre – derül ki a tegnap este megjelent Magyar Közlönyből. A határozat felhívja az energiaügyi minisztert, hogy gondoskodjon a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársasággal a Beruházások megvalósításáról és azok érdekében

115 349 000 000 forint összegű, vissza nem térítendő támogatás nyújtásáról szóló támogatási szerződés megkötéséről.

A Szeged, Albertirsa, Szolnok és Józsa (Debrecen) közötti vezetékek fejlesztésére az idei költségvetésből ugyan csak 100 millió forintot költ el a kormány, de a következő években ez a több tíz milliárd forintot is el fogja érni: jövőre 2 milliárd, 2025-ben 9,3 milliárd, 2026-ban 23 milliárd, 2027-ben 34,7 milliárd és 2028-ban már 46,3 milliárd forintot fizetünk ugyanerre a célra. Az Orbán Viktor miniszterelnök szignójával ellátott határozat nem titkolt célja az északkeleti országrész nagyberuházásainak támogatása.

Magyarország ezen szegletében épül a BMW debreceni gigagyára, amit legutóbb novemberben támogatott meg 13,5 milliárd forinttal a kormány, és ahol a cég autóihoz szükséges akkumulátorokat és a vállalat első teljesen elektromos platformját gyártják majd.

Valamint a hajdúsági városban építené a kínai CATL az ország eddigi legnagyobb akkumulátorgyárát is, a helyiek tiltakozásai ellenére.

Szerdán jelent meg a hír, hogy a Momentum, a Mi Hazánk Mozgalom, és egy magánszemély az akkumulátorgyárat érintő népszavazási kezdeményezését is elutasította a debreceni választási bizottság. Annak ellenére sem engedik a helyiek véleménynyilvánítását a közvetlen közelükbe tervezett beruházással kapcsolatban, hogy az azzal kapcsolatos lakossági fórumok rendre botrányba és heves vitába torkoltak:

Korábban hazaárulózták már a hajdú-bihari főispánt és már ott népszavazásokat követeltek. Február elején több tüntetést is szerveztek, a legutóbbiról készült képes riportunk itt olvasható.

A tiltakozó akciók során rendre elhangzik, hogy egy ilyen gyár telepítése az ott lakók számára környezeti katasztrófával ér fel (és a beruházásközeli Mikepércs lakóit ez kiemelten érintené), főképp, ha az a gyár a napjainkban kincsnek számító termőföldekre épül. Mindezek ellenére február 13-án a gyár megkapta a környezethasználati engedélyt.

Ahogy korábban írtuk, az akkumulátorgyártás rendkívül sok vizet emészt fel, ami szerte az országban helyiek és zöld szervezetek aggodalmát váltotta ki, ahová csak akkumulátorgyárt épült. A debreceni infrastruktúra fejlesztés java is áramellátást és vízellátást fog biztosítani a gyárnak. Helyi civilek szerint aggályos, hogy a város vízhálózata egyáltalán képes lesz-e kiszolgálni egy ilyen létesítményt. A városnak van ugyan egy évtizedek óta halogatott Civaqua-program nevet viselő vízügyi fejlesztési terve, de ez elvileg az élővilágot és a lakosságot kéne hogy szolgálja, a Tisza felől táplált elapadó talajvizek rendbetételével.

Nemrégen számoltunk be arról is, hogy az Átlátszó által kiperelt iratokból kiderült,

a gödi Samsung gyár területén lévő monitoring-kútból 2016 óta nem vettek vízmintát, ráadásul a kutat 2018-ban be is temették

– miközben a helyi civilszervezet által kért mérések már három kút vizében is találtak az akkumulátorgyártáshoz használt lítiumot és NMP oldószert.

Emellett probléma lehet a megemelkedett zajszennyezés is a tervek szerint kilencezer dolgozót foglalkoztató debreceni üzem környékén. Mint arról 2018 óta folyamatosan tudósít a Mérce, a Samsung gödi akkumulátorgyára állandó zajszennyezéssel terheli a lakosságot, és a probléma más településeken is megjelent az akkumulátorgyárakkal együtt.