Nem nyitnak újra a novemberben ideiglenesen bezárt postafiókok – derült ki a szerkesztőségünkhöz eljutatott vezérigazgatói levélből. Dr. Balczó Barnabás a Magyar Posta Zrt. elnök-vezérigazgatója a dolgozóknak küldött levelében úgy fogalmaz
„az elmúlt időszakban az energiaválság és az abból kialakuló gazdasági helyzet soha nem látott kihívások elé állította a vállalatot. Tájékoztatunk benneteket arról, hogy ezért a korábbi döntés alapján ideiglenesen szünetelő posták újranyitására nem lesz lehetőség.”
A cég vezetője hozzáteszi, a társaság új vezetésének az a feladata, hogy „racionalizálja és modernizálja a szervezetet”és „megteremtse a gazdaságos működtetés alapjait”.
A belső levélben foglaltakkal egybecseng a Magyar Posta Zrt. mai napon kiadott, „Új Postapartner Programot indít a Magyar Posta Zrt.” című közleménye is, amiben a fenti célokat szolgáló három döntésről számol be a cég vezetése.
Az első, a címben szereplő Postapartner Program kialakítása, aminek keretében lehetőséget biztosítanak a posták működtetésében önkormányzatok, vállalkozások (pl. élelmiszerboltok, gyógyszertárak, bankfiókok) és egyéb partnerek részvételére. A partneri üzemeltetési formát már 19 Takarékbank és 2 kistelepülési élelmiszerüzlet bevonásával tesztelték.
„A tapasztalatok szerint ez az üzemeltetési forma mind az ügyfelek, mind a partner vállalkozások számára hatékonyan és eredményesen működik.”
A második döntés szól az november 12-vel ideiglenesen szünetelő postafiókok bezárásának fenntartásáról. Ezt a vállalat az „Európát sújtó szankciós energiaválsággal” indokolja, ami miatt 364 posta működését szüneteltették. Ebből az önkormányzatokkal folytatott tárgyalások és megegyezések után 32 településen 45-öt újranyitottak az év elején. A Posta honlapján kiadott közleményben úgy fogalmaznak:
”Tekintettel arra, hogy a háború és a szankciós energiaválság tartósan elhúzódik, a vállalat vezetése megvizsgálta a jelenleg szünetelő posták további működtetésének lehetőségeit. (…) Megállapítást nyert, hogy a Magyar Posta Zrt. a 2200 postahely fenntartásával továbbra is lényegesen túlteljesíti a jogszabályi kötelezettségeit, hiszen az előírtnál mintegy 600 postával több áll az ügyfelek rendelkezésére. (…) Mindezeket figyelembevéve a Magyar Posta Zrt. azt a döntést hozta, hogy nincs lehetőség az ideiglenesen szünetelő posták újranyitására.”
(Az utolsó döntés a szerződés alapján történő üzemeltetés fenntartásáról szól. Ebben az esetben a szerződő fél üzleti alapon díjat fizet, a társaság pedig – a szerződéses partnere által kért helyen – saját munkavállalójával és eszközeivel végzi a postai szolgáltatásokat.)
Az újranyitásra nem kerülő postákkal kapcsolatban dr. Balczó Barnabás levelében megjegyzi, azok munkavállalói a közeli postahelyeken vannak jelenleg foglalkoztatva a munkaszerződésük alapján, vagy munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében.
A munkáltató megkezdi az egyeztetéseket a munkaszerződések módosításában érintett munkavállalókkal
– írja a vezérigazgató, hozzátéve, a jelenlegi munkavégzési helyeken a társaság a továbbiakban is a forgalom, a forgalom átterelődés figyelembevételével határozza meg az üzemeltetéshez szükséges létszámot a gazdaságos működés fenntartása érdekében.
Ezzel kapcsolatban megkerestük Pfeifer Tamást a Postások Független Érdekvédelmi Szövetségének (POFÉSZ) elnökét, aki elmondta, a munkaszerződés módosítással kapcsolatban sem ül le velük tárgyalni és nem hajlandó egyeztetésekre a cég humánerőforrás menedzsmentje. A szakszervezeti vezető szerint ez
„nem megfelelő módja a rendezett munkaügyi kapcsolatoknak”.
A levélben leírtaknál többet egyelőre ők sem tudnak, a vállalattól további tájékoztatást kérnek.
Elmondta, hogy a kollégákat eddig a jelenlegi szerződés alapján rendelték ki a szünetelő fiókokból a működő postákra. Ezt egy bizonyos időtartamra engedélyezik a hatályban lévő munkaszerződések, ami március 24-én járna le. A kérdés Pfeifer szerint, hogy az adott munkavállalók szeretnék-e a szerződésüket módosítani úgy, hogy hosszabb távon dolgozzanak az eredeti munkavégzési helyüktől távol – vagy inkább felveszik a végkielégítésüket.
A levélben írt engedélyezett létszám-felülvizsgálattal kapcsolatban megjegyezte, nem tudják, hogy az adott postahelyeken mekkora lesz ez a létszám, azokba bele fognak-e férni az átirányított postások. Ezek tisztázására lenne szükség a munkáltatóval való mielőbbi egyeztetésre.
„Addig itt a sötétben tapogatózunk.”
Arról, hogy a hosszabb távú áthelyezésnek és a munkaszerződés-módosításnak milyen hatása lehet a munkavállalókra elmondta, az minden egyéni esetben különböző lehet. Értelemszerűen akik a lakhelyükhöz közeli postafiókból lettek átirányítva egy messzebbi, akár több órás útra lévő fiókba, azok rosszul járnak.
Így egyéni döntés lehet hogy „bevállalják-e” a véglegesített bezárásokkal történő változásokat a dolgozók.
A szerződésmódosítással és az üzemeltetéshez szükséges létszám megállapításával kapcsolatban megkerestük a Magyar Posta Zrt. sajtóosztályát is. Válaszaikkal cikkünket frissítjük.
Korábban arról számoltunk be, hogy volt, ahol a postai dolgozók hamarabb tudták meg, hogy a munkahelyük téli szünetre megy, minthogy felettesük hivatalosan tájékoztatta volna őket. Sőt, több önkormányzatnak is elfelejtettek szólni a változásról, Zalaegerszeg polgármestere például a sajtóból értesült arról, hogy hat posta kerül bezárásra a városban.
A gyors és átláthatónak aligha nevezhető döntés miatt országszerte megmozdulásokat szerveztek a helyiek. Így történt ez Salgótarjánban, Komlón és Hódmezővásárhelyen is. A vidéki és fővárosi önkormányzatok is bejelentették, hogy elengednék a hivatalok bérleti díját, illetve részben vagy egészben fedeznék annak rezsiköltségeit is, ha hamarabb megnyithatnak.
A múlt héten hírt adtunk arról is, hogy az idei évre vonatkozó bértárgyalások elhúzódása és szakszervezetek tagjainak reálkereset-csökkenése miatt közös demonstrációs bizottságot alakított a Postások Független Érdekvédelmi Szövetsége (POFÉSZ) és a Kézbesítők Szakszervezete (KÉSZ). Miután a postások a három éves bérmegállapodás keretében csupán 2%-os fizetésemelési ajánlatot kaptak.
