Januárban Budapest II. kerületében több hivatal, de Pécsett, Miskolcon és Kaposváron is újranyithat egy-egy bezárt postafiók – írja a Népszava annak kapcsán, hogy a Magyar Posta Zrt. közleményben tudatta, miszerint megállapodásokat kötött egyes önkormányzatokkal bizonyos postafiókok újranyitásáról.
A csütörtökön megjelent közleményben többek közt az olvasható, hogy: „A Magyar Posta Zrt. új vezetése az elmúlt másfél hónap alatt intenzív és konstruktív tárgyalásokat folytatott az önkormányzatokkal”, melyek a november 12-től bezárt postahelyek újranyitására irányultak.
Bár a közlemény arról nem számol be, hogy mely „szünetelő posták” nyitnak újra, a Népszava tudomására jutott, hogy Budapest II. kerületében, Pécsett, Miskolcon és Kaposváron nyithat meg egy vagy több postafiók.
A közlemény szintúgy hallgat arról, hogy a posták milyen feltételekkel nyithatnak meg. Erről azonban a Makói Csipős híroldal december 15-én megjelent cikke szolgálhat számunkra eligazítással.
A lap arról írt, hogy a helyi „kisposta” megnyitása az önkormányzat számára 23 millió forintba kerül. Makó 18 hónapra szóló szerződést kötött a Magyar Postával, amelyben a város önkormányzata átvállalja a kisposta „személyi és dologi kiadásait”, ami alatt az értendő, hogy a város fizeti a posta újranyitásának költségeit, a rezsiköltségeket és a posta dolgozóinak bérét is. A híroldal említést tesz arról, hogy a Makói járáshoz tartozó Királyhelyesen is újranyithat a posta: az önkormányzatnak itt a helyi posta költségeinek felét kell átvállalnia.
Mindebből arra következtethetünk, hogy azok a posták nyithatnak újra 2023 januárjában, amelyek képesek a bezárt posták költségeit részben vagy egészben átvállalni – függetlenül a posták forgalmától, a postai személyzet számától, vagy a nyereségességétől.
Szintúgy kikövetkeztethető, hogy az önkormányzatok a terheket vállalják magukra, a posta esetleges nyereségében nem osztoznak. Erre enged következtetni a makói képviselő-testület ülésén az egyik testületi tag felszólalása is. Mucsi Tamás ezen arról beszélt, „meg fogja szavazni” a posta újranyitását, „de nem jó szájízzel, ugyanis a Magyar Postának van bevétele, a kisebb hivatalok üzemeltetése pedig kötelező feladat”.
A Magyar Posta akkori megbízott igazgatója, Simon Csilla október 28-án jelentette be, hogy november 12-től országosan 366 postahelyen fog ideiglenesen szünetelni a szolgáltatás, mivel a rendkívüli takarékossági intézkedések az állami vállalatot is érintik. A megbízott igazgató azt is közölte, hogy nem ezzel a lépéssel összefüggésben, hanem más okból kifolyólag csoportos létszámleépítésbe kezd az állami vállalat. Az „ideiglenes bezárás” lejárati idejéről nem beszélt.
Simon Csillát mindössze két héttel később Balczó Barnabás váltotta a posta élén. A Népszava a kinevezése napján arról írt, hogy Balczó a szintén állami tulajdonban lévő MFB Invest Zrt. vezérigazgatója volt, korábban pedig Lázár János miniszterelnökségi kabinetfőnökeként működött.
A Magyar Posta a kisebb postahelyek bezárásáról sok esetben elmulasztotta értesíteni a dolgozókat és az önkormányzatokat.
Ahogyan a Mérce megírta, egyes helyeken a postai dolgozók hamarabb tudták meg a médiából, hogy elvesztik az addigi munkahelyüket, minthogy felettesük hivatalosan tájékoztatta volna őket. Sőt, több önkormányzatnak is elfelejtettek szólni a változásról. Zalaegerszeg polgármestere például a sajtóból értesült arról, hogy hat posta zár be a városban.
A gyors és átláthatónak aligha nevezhető döntés miatt országszerte megmozdulásokat szerveztek a helyiek. Így történt ez Salgótarjánban, Komlón és Hódmezővásárhelyen is. A vidéki és fővárosi önkormányzatok is bejelentették, hogy elengednék a hivatalok bérleti díját, illetve részben vagy egészben fedeznék annak rezsiköltségeit is, ha hamarabb megnyithatnak.
November 2-án Orbán Viktor miniszterelnök is megszólalt a posták bezárásával kapcsolatban. Az MTI beszámolója szerint a parlamentben azt mondta, „a postát csak akkor tudják életben tartani és szolgáltatás színvonalát megőrizni, ha átalakítják a belső szerkezetét, mert a kormány el van tiltva attól, hogy pénzt tegyen a postába”. Elmondta, a Magyar Posta egy veszteséges vállalat, és az uniós szabályok kizárják, hogy egy veszteséges cégnek támogatást adjon a magyar állam.
Az elérhető adatok ezzel szemben arra utalnak, hogy 2020-ban a csökkenő üzleti eredmény és veszteséges működés mellett is (200 milliárd forintos) nyereséggel zárta az évet a Magyar Posta. Ez annak volt köszönhető, hogy a posta állami támogatásokra és egyéb bevételekre tett szert.
A Mérce több alkalommal is levélben fordult a Magyar Postához, de mindez idáig nem kaptunk az állami intézménytől választ a kérdéseinkre. Szintén kerestük Hódmezővásárhely önkormányzatát, a postabezárásokkal kapcsolatosan pedig Lázár János országgyűlési képviselőt és minisztert is megpróbáltuk megszólaltatni. Eddig ők sem válaszoltak a kérdéseinkre.
