„Szálasi Ferenc emlékére” – egy olvasónk hívta fel figyelmünket arra, hogy ez a felirat került a nyilas vezető özvegyének sírjára, a többezer ember haláláért felelős háborús bűnös fotója és egy enyhén torzított nyilaskereszt társaságában. Utánajártunk, hogy ki alakíthatta át a közelmúltban az izraelita temetőtől pár száz méterre található sírkövet, és annak is, hogy lehetséges-e ma Magyarországon a nyilasterrorért és számos háborús bűnért felelős Szálasi Ferencnek közterületen emlékhelyet létesíteni?

A sírban nyugvó elhunytak nevei mellé felkerült még egy-két „apróság”

A sírhely nincsen kiemelt helyen, a Farkasréti temető egyik félreesőbb sarkában, teljesen szokványos sírok között fekszik. A sírkő, bár jóval kihívóbb és méretesebb, mint a másfél éve még ott állt elődje, nem magasodik jelentősen a többi fölé. Nem is amiatt akad meg rajta az ember szeme, hogy a környező kövek anyagától elütő, modernebb stílusban készült, és az első látásra is csak néhány éves aranyfeliratot sem kezdte még ki az idő.

Hanem a márvány obeliszk tetején nyilaskeresztre hajazó szimbólumon.

A fővárosi fenntartású Farkasréti temető különböző parcelláiban nem ritka a megkopott sírköveken a hazánkban szintén önkényuralmi jelképnek minősülő, Európa nagy részén nem tiltott ötágú vöröscsillagok látványa, de nyilaskeresztet vagy horogkeresztet én még nem láttam a mások mellett antifasiszta ellenállók, embermentők és a nyilasterror áldozatai nyughelyéül szolgáló sírkertben. Pedig sokszor körbejártam.

Szálasiné Lutz Gizella sírját közelebbről szemügyre véve nemcsak a közeli kövek fölé magasodó nyilaskereszt a feltűnő. Lutz Gizella és testvére, dr. Weninger Lászlóné Lutz Katalin, valamint édesanyjuk, Lutz Ferencné Köhler Katalin neve alatt egy más stílusú felirat is szerepel – mellette kép, amin egy ismerős arc mosolyog:

(Ungváry Krisztián szerint a név helyesírása vitatott, Szálasi özvegye aláírásban a „Lucz” formátumot használta. A cikkben, mivel a síron is így szerepel, mi a „Lutz” alakot alkalmazzuk.)

Az egyébként látszik, hogy a miniemlékhellyé alakított sírt gyakran látogatják, gondozzák: frissen ültetett télies növények, nemrégiben kihelyezett, már elszáradt virágok, nemzeti szalag az obeliszk köré tekerve.

Az, hogy pontosan mikor került az új sírkő a régi helyére, és hogy mikor került sor a rendelkező váltásra Szálasiné nyughelye felett, nem sikerült megtudnunk. Az azonban kiderült, hogy ki válthatta ki a sírhelyet, és gyakorolhatja ezáltal a rendelkezői jogokat.

Újfasiszták váltották meg Szálasi özvegyének lejárt sírhelyét

A Farkasréti temető fenntartója ugyan cikkünk megjelenéséig nem válaszolt kérdéseinkre, azonban szélsőjobboldali portálokon való böngészés után kiderült, hogy egy, a Mérce olvasói számára is ismerős, újfasiszta aktivista válthatta meg a bérleti díj lejárta után a nyilas vezető özvegyének sírhelyét, és intézhette az átalakításokat.

Papp Tibor Károly, a Magyarelvű Mozgalom vezetője a Zöldinges nevű szélsőjobboldali portálnak 2021 őszén adott interjúban beszélt arról, hogy évtizedek óta járnak „jó néhányan” Lutz Gizella sírjához, és az egyik hungarista 2018-ban észrevette, hogy a temető „felmatricázta” a sírt (vagyis a sírkőre helyezett értesítő matricával jelezte, hogy a sírhely lejárt). Ezután Papp a temetőirodába ment, ahol kiderült, a hozzátartozók nem fizették tovább a temetkezési hely bérleti díját. Ezért gyűjtést rendezett a Facebookon, ahol két hónap alatt összegyűlt a meghosszabbításhoz szükséges összeg, 

amiből megváltotta a sírhelyet, és ő válhatott annak rendelkezőjévé is.

Újabb gyűjtést követően Lutz Gizella végső nyughelyét 2021 augusztusában rendbe hozták, akkor még az eredeti állapotot megtartva, a földmozgások és az időjárás által megkezdett köveket helyükre igazítva, letakarítva. A 2021-es felújítási munkálatokról a Szálasit nyilvánosan dicsőítő, újfasiszta Blood and Honour Hungária számolt be oldalán, megköszönve a temető munkatársainak „hozzáállásukat és segítőkészségüket”:

Ezeken a képeken látszik, hogy az eredeti sírjelen nem szerepelt sem a „Szálasi Ferenc emlékére” felirat, sem a nyilaskereszt, sem pedig Szálasi fotója. Utóbbiról Papp az interjúban elmondta, hogy „gőzerővel keresik” jobb minőségű változatát, a hozzátartozók portréjával együtt. Arra ekkor még nem utalt Papp, hogy lecserélné a sírkövet, csupán a fénykép felhelyezéséről és a csempeképek pótlásáról volt szó. Az elmúlt másfél évről és arról, hogy a régi, csak a sírban fekvő elhunytak neveivel ellátott sírkő helyére mikor kerülhetett a fenti síremlék, nem találtunk információt.

Papp Tibor Károly onnan lehet ismerős a Mérce olvasói számára, hogy ő is részt vett 2019-ben azon a „becsületnapi” rendezvényen, melyre a „nácihajóként” ismertté vált helyszínen került sor, a nemzetközi újfasiszta mozgalom számos szereplőjének részvételével. (Kollégáink akkor eljutottak a nácihajóra, az erről készült riport itt olvasható.). A Fidesz-közeli vállalkozó tulajdonában álló Zsófia rendezvényhajón megtartott szélsőjobboldali találkozón Papp a következő, jellegzetesen (új)fasiszta szólammal fejezte be beszédét:

„Össze kell fognunk, különben elnyel minket az a sötét áradat, amelyet a cionista ármány szabadított ránk. […] Éljen Magyarország, éljen a fehér Európa, éljen a fehér faj!”

Lutz Gizella sírhelyének átalakításán túl, más módon is ápolja a mozgalom az 1946-os népbírósági perben emberiség elleni és háborús bűntettekben bűnösnek talált Szálasi Ferenc emlékét. A Papp által vezetett Magyarelvű Mozgalom oldalán találunk képeket nyilaskeresztes hatalomátvételre emlékező eseményekről, ő maga rendszeres résztvevője, felszólalója és szervezője ezeknek – ahogy a kitörés napi rendezvényeknek is. A szervezet honlapján a vezető így jellemzi a „magyarelvűséget”:

„Nemzetelvűségünk a népi (etnikai) és a faji öntudatból fakad. A Kárpát-medence, magyar népünk és a velünk élet, sors- és társközösséget vállaló honképes és talajgyökeres népek hazája, ahol téridegen népelemeknek: a zsidóknak és színes bőrű etnikumoknak semmi keresnivalója nincs.”

Túlterjeszkednek a rendelkezői jogon, de a bíróság nem biztos, hogy meglátná a nyilaskeresztet

A temetőtörvény szerint a sírhellyel az rendelkezik, aki megváltotta azt. Mivel a Lutz-sírt  nem a hozzátartozók váltották meg, nincsen rendelkezési joguk, csak az azt vélhetően megváltó Pappéknak – mondta el nekünk dr. Pásztor Emese a TASZ Politikai Szabadságjogi Projekt vezetője. A jogvédő szervezet szakértője hozzátette azt is, hogy tipikusan ebbe a jogkörbe tartozik a sírhely gondozása és a sírkő állítása.

„A sírhely feletti rendelkezés értelme, célja az ott nyugvó elhunytról, elhunytakról és az ő sírhelyükről való rendelkezés és gondoskodás. Ha sírhelyre az van ráírva, hogy »Szálasi Ferenc emlékére«, az túlterjeszkedés ezen jogkörön, hiszen itt nem Szálasi Ferenc nyugszik, így nem az ő sírhelyéről való rendelkezésről van szó”

– mondta el a szakértő, kiemelve, hogy itt tulajdonképpen Szálasi Ferencnek állítottak egy kis magánemlékhelyet, nem pedig Szálasi Ferencné és többi elhunyt, dr. Weninger Lászlóné Lutz Katalin, és Lutz Ferencné Köhler Katalin sírhelyéről rendelkeztek, amire a temetőtörvény felhatalmazta őket.

Büntetőjogi szempontból megközelítve az átalakítást több törvényszegés is felmerül a jogász szerint. Az egyik a kegyeletsértés, ami akkor valósul meg, ha egy megnyilvánulás az elhunyttal szemben rágalmazásnak vagy becsületsértésnek minősülne, ha még élne. Kegyeletsértési eljárást viszont csak a hozzátartozók – Lutz Gizella vagy Katalin leszármazottai – indítványozhatnak.

A másik az önkényuralmi jelkép használata lehet, amennyiben a bíróság szemében a nyilaskeresztre erősen emlékeztető szimbólum elhelyezése ezt megvalósítja. 

Itt dr. Pásztor Emese a BTK vonatkozó paragrafusát idézve kiemelte, ebben nem szerepel a nyilaskeresztre pontos értelmezés, leírás – azt mint köztudomású jelképet kezeli. Vagyis az, hogy itt megvalósul-e a bűncselekmény, bírói döntés tárgya, illetve a nyomozó hatóságé, amennyiben ennek kell eljuttatnia az ügyet a vádemelésig. 

„Az ő döntésükön és értelmezésükön múlik, hogy ez nyilaskereszt-e vagy sem. Véleményem szerint ebben az esetben számít a kontextus is, hiszen nem egy kapcsolási vagy építési tervrajzon látjuk ezt a szimbólumot, hanem Szálasi Ferencné sírján, a fényképpel és a felirattal együtt, úgy, hogy azt is tudjuk, ki rendelkezik a sírról.”

Dr. Pásztor Emese felhívta a figyelmet arra, hogy a törvény szövegében is kiemelve szerepel a „különösen az önkényuralmi rendszerek áldozatainak emberi méltóságát vagy kegyeleti jogát sértő módon” kitétel. Így, mivel a Farkasréti temetőben Izraelita részleg is található (nem messze Szálasiné nyughelyétől), ez a szakasz is könnyen megvalósulhat:

„Ha oda hozzátartozók járnak elhunyt rokonokat látogatni, és látják ezt a síremléket, akkor ez a köznyugalom megzavarására abszolút alkalmas, az áldozatok itt fizikailag is közel vannak.”

Szólásszabadsági szempontból „ez nem olyan mint egy tüntetés, vagy egy náci felvonulás”, ahol el lehet mondani az ellenvéleményt, oda lehet menni ellentüntetni, ki lehet fejezni az ellenérzéseket. „Egy statikus emlékművel szemben tiltakozni nagyon nehéz”– mondta el a TASZ jogásza, aki szerint a miniemlékhely ellen fel lehet jogi vagy közigazgatási úton lépni.

A szakértő nem tartja feltétlenül az ehhez hasonló „szólásszabadsági” ügyekben a leghatékonyabb eszköznek a  büntetőjogi megközelítést. Szerinte az elzárástól nem változik meg az elkövetők véleménye, inkább a társadalmi párbeszéd erősítése, a meggyőzés és a puhább hatósági eszközök lehetnek célravezetőek. A lényeg szerinte az lenne, hogy senki se akarja megsérteni az áldozatok emlékét és mindenki értse, hogy miért tilalmazottak ezek a dolgok.

Nem sokat lehet tudni a Kitörés napján menetelők körében hőssé vált Szálasinéről

Szálasi özvegye már 1945 előtt is kerülte a nyilvánosságot, a háború után pedig minden oka megvolt arra, hogy ezen ne is változtasson – írja Ungváry Krisztián Lutz Gizelláról a 2014-ben megjelent Tettesek vagy áldozatok című könyvében.

dr. Weninger Lászlóné Lutz Katalinról (aki immár szintén végső nyughelyének sírjelén viseli Szálasi emlékét) nem állnak rendelkezésre részletes adatok, annyit viszont tudunk, hogy ő mutatta be egymásnak húgát, Gizellát és Szálasi Ferencet 1927-ben. A szinte azonnal egymásra találó pár esküvőjére azonban még 18 évet kellett várni, 1945 április 28-án keltek egybe – egy nappal megelőzve ezzel Adolf Hitler és Eva Braun szintén rövidnek bizonyuló frigyét.

A szűk körben megrendezett szertartás után néhány nappal a megérkező amerikai csapatok elfogták a nyilas vezetőt.

A pár közös éveit nagyrészt nem egy fedél alatt töltötte, gyermeket nem vállaltak. Gizella férje 1938 és 1940 közötti börtönévei alatt csatlakozott ugyan a Nyilaskeresztes Párthoz, azonban onnan Szálasi szabadulása után (annak felszólítására) „kiiratkozott”. A későbbiekben semmilyen politikai funkciót nem vállalt, még a nyilas női szervezetekben sem.

Lutz Gizellát és nővérét 1945. augusztus 10-én fogták le Sopronban. Először a Mosonyi úti toloncházban, később az Andrássy út 60-ban, majd a Buda-Dél internálótáborban (ma Petőfi laktanya), végül pedig Kistarcsán és Kalocsán raboskodott, majd innen is szabadult – írja Ungváry egy Gosztonyi Péter által Szálasinével készített interjú alapján. (A Kistarcsán töltött éveiről az Ítéletlenül c. dokumentumfilmben beszélt.) A nyilas vezető özvegyének szintén a sírban nyugvó anyját és nővérét fél évre internálták, a vád ellenük az volt, hogy nyilaskeresztet rajzoltak az ablakukra, bár ezt Lutz Gizella tagadta.

Mivel az „enyhülés” miatt Szálasiné internálását utólagosan jogszerűsíteni kellett, Lutz Gizellát 1953. december 3-án 12 év börtönre ítélték. Az indoklás nem tett ki többet néhány mondatnál: „A vádlott teadélutánokat rendezett. Részt vett Szálasi politikai megbeszélésein, azokkal egyetértett, így fokozta Szálasi hitét abban, hogy a hatalmat meg tudja tartani. ” Ungváry hozzáteszi: 

az egészből – a teadélutánokat leszámítva – semmi sem volt igaz, Gizellát semmiféle politikai megbeszélésbe nem vonták be.

A történész úgy fogalmaz: „Szálasiné politikai nézeteiről nehéz véleményt formálni, mivel a politika teljesen hidegen hagyta (ahogy a filozófia és a szépirodalom sem érdekelte különösebben, és társadalmi kérdések sem izgatták túlságosan)… A hungarizmus alapvetéseivel természetesen egyetértett, és ezen túlmenően is osztotta férje nézeteit – de a részletek egyáltalán nem érdekelték.”

A Lutz Gizella életének utolsó éveiről szóló részben gondolkodásáról úgy ír, kevés politikailag értékelhető megjegyzése férjéhez hasonló, rendkívül beszűkült érdeklődésű és rögeszméktől nem mentes személyiségre utal.”

1956 októberének végén, a forradalmároknak köszönhetően szabadult ki a kalocsai női börtönből, majd 1957. február 28-án papírt kapott arról, hogy feltételesen szabadult, miután „büntetéséből 11 évet, 2 hónapot és 27 napot kitöltött”. A szabadulása utáni első években folyamatos rendőri megfigyelés alatt állt, majd – a belügy elrendelésére – takarításból élt. Innen is ment nyugdíjba, miközben a Münchenben élő Szálasi-testvérek is támogatták anyagilag. 1992-ben bekövetkezett haláláig kerülte a nyilvánosságot.

Ha a jog nem is egyértelmű, az áldozatok és ellenállók közt a nyilasok vezetőjének nem lehet emlékműve

Ha a jogi út nem is egyértelmű ebben az esetben, erkölcsi szempontból biztosan nincs rendben az áldozatok és az őket mentők közvetlen közelébe emlékművet állítani Szálasi Ferencnek. Az elmúlt években többször „trükkös” módszerekkel emlékeztek meg az újfasiszták tömeggyilkosokról. Ilyen a 2011-es mezőkövesdi eset, amikor egy 65 éves lakos a hátsó kertjében állított emléket a nyilasvezérnek, és hasonló a 2005-ben állított, ma is álló XII. kerületi turul szobor esete is, amiről a 444 készített dokumentumfilmet a Gyilkosok emlékműve címen.

De ilyennek a kitörés napi megemlékezések is, amiket a rendőrség rendre betilt – többek között a fentihez hasonló, nácihajón elhangzott beszédekre hivatkozva – és amiket végül trükkös megoldásokkal mégis megtartanak a nyilasok szellemi örökösei.

Legutóbb éppen a zsidó áldozatokról való antifasiszta megemlékezésként próbálták bejelenteni a szélsőjobboldali megmozdulást.

A történelmet tekintetbe véve, legalább ennyire elfogadhatatlan Lutz Gizella sírjának átalakítása is. A mosolygó Szálasi Ferenc környezetében számos üldözött és áldozat mellett a Farkasréti temetőben nyugszanak többen is a Világ Igazai közül. Ezt a címet, ami a legmagasabb nem zsidónak ajándékozható izraeli elismerés, olyanok kaphatják, akik vészkorszak idején a halállal farkasszemet nézve is mentették az életveszélyben lévő embertársaikat. A teljesség igénye nélkül a sírkertben van eltemetve Sztehlo Gábor lelkész, aki 1600 gyermeket mentett meg, idősebb Antall József, aki több mint 30 000 magyarországi lengyel menekült – köztük 5000 lengyel zsidó – életének a megmentésében működött közre. 

De a cím birtokosa a szintén itt nyugvó Ottlik Géza, akinek többek között Vas István költő is köszönheti az életét, vagy Karády Katalin színésznő, akit a Gestapo fogságában megkínoztak, fogait kiverték, és aki a Duna parton a nyilasoknak adva ékszereit mentett meg egy csapatnyi gyereket a biztos haláltól. Szintén a farkasrétiben nyugszik Nemes Nagy Ágnes, aki férjével együtt kapta meg az elismerést. 

A temető előtti tér pedig Márton Áron erdélyi püspökről kapta a nevét, aki a hatalommal való bátor szembeszállásáért kapta meg a Világ Igaza elismerést.

A Farkasrétiben lelt végső nyugalomra Pilinszky János, akinek egész munkásságára, későbbi életére rányomták bélyegüket a lágerekben látott szörnyűségek, Justus Pál, a két világháború közti szociáldemokrácia kiemelkedő gondolkodója, aki megjárta a bori munkatábort is, vagy Hegedüs Géza is, aki haláltáborból való hazatérését követően vált jelentős íróvá, színházteoretikussá.

Az üldözöttek sorát napestig lehetne folytatni.

Szálasiné sírjának átalakításával olyan emberek nyughelyei mellett emeltek nyilas emlékművet, akiknek a fasiszta ideológia az életükre tört, és olyan hősök között mosolyog a „nemzetvezető” képmása, akik emberfeletti bátorságról tanúbizonyságot téve küzdöttek embertársaikért és az ellen, amit Szálasi Ferenc képviselt.

Frissítés (14:15):

Cikkünk megjelenése után a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. a következő tájékoztatást küldte meg kérdéseinkre:

„A sajtómegkeresésben megfogalmazott kérdés meghaladja egy közszolgáltató illetékességét, így ebben az összetett és történelmi érintettségű kérdésben a Budapesti Közművek nem érintett.

Üdvözlettel, BKM BUDAPESTI KÖZMŰVEK Nonprofit Zrt.”

Megkeresésünkben a sír feletti rendelkező-váltással, az új sírkő felhelyezésének időpontjával és azzal kapcsolatban is tettünk fel kérdéseket, hogy az új sírkőről (a temető szabályzatának megfelelően) nyújtottak-e be tervrajzot. Ezen kívül arról is kérdeztük a sírkert fenntartóját, hogy az új kövön szereplő szimbólum, fénykép és felirat nem ütközik-e a temető szabályzatába, amiben szerepel, hogy „A nem a sírban nyugvó elhunytak nevét a síron „jelképes” / „jk” felirattal kell jelölni.” illetve, hogy „A temetési helyen túlterjeszkedő, közízlést sértő, vagy oda nem illő felirattal ellátott sírjelet elhelyezni nem szabad. E szabályt a meglévő sírjelek felújításánál is alkalmazni kell.”.