A nyolcadikosok gimnáziumi felvételijének múlt heti lezárása után hétfő reggel megkezdődött a tanárok egy hetes sztrájkja. A január 23-tól 31-ig tartó munkabeszüntetéshez a 60 tankerületi központból legkevesebb 33-ban alakultak sztrájkoordinátori csoportok. A megmozdulás-sorozat utolsó napjára más szakmában dolgozókat is szolidaritási akcióra hívtak és a szakképzésben dolgozók is figyelmeztető sztrájkot tartanak. Maruzsa Zoltán három nappal a sztrájkhét megkezdése előtt „burkolt fenyegetőzéssel” hívta tárgyalni a szakszervezeteket.

Nagy Erzsébet, a hétfőn kezdődő egy hetes sztrájkot kezdeményező Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője a Népszavának nyilatkozva a ma kezdődő munkabeszüntetéssel kapcsolatban elmondta, többször kapnak olyan kérdést, hogy mi értelme a mostani sztrájknak?

„Lassan egy éve kínlódunk, mégsem mentünk semmire. Ez egyrészt egy jogos felvetés, másrészt vissza lehetne kérdezni: ha abbahagyjuk a tiltakozást és csendben maradunk, akkor mégis milyen eredményekre lehetne egyáltalán számítani?”

-mondta el a lapnak a szakszervezeti vezető. Hozzátette, szerinte az elmúlt egy év sem volt eredménytelen hiszen a közoktatásban dolgozók közül minden eddiginél többen mozdultak meg és „ébredtek öntudatra”, a társadalom is teljesebb képet kaphatott a közoktatásban uralkodó állapotokról, valamint egy ponton a kormány is kénytelen volt elismerni, hogy súlyos problémák vannak az oktatásban.

Emellett a köznevelési intézményekben is erős hálózatosodás indult meg, a munkabeszüntetésben (és más tiltakozási formákban) résztvevő pedagógus-csoportoknak egyre jobb a szervezettsége. Mára a 60 tankerületi központból 33-ban alakultak koordintárcsoportok, akik a saját tankerületük alá tartozó iskolában összekötik a tiltakozókat, továbbítják a szükséges információkat, jelzik a szakszervezetek felé, milyen segítségre van szükség, ahogy azt is, ha jogsértések, visszaélések történtek a tiltakozókkal szemben – mondta el a Népszavának Nagy Erzsébet.

Ennek ellenére szerinte még mindig vannak „alattomos próbálkozások” amelyekkel a tankerületek vagy az intézményvezetők megpróbálják akadályozni a törvényes sztrájkot.

Például rendkívüli szünet elrendelésével, vagy az elmaradt órák nyári pótlásával való fenyegetőzéssel.

A PDSZ honlapján jelentette meg a szintén „burkolt fenyegetőzésnek” ítélt levelet, amiben Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár hívta tárgyalni őket és a sztrájkhoz csatlakozó Pedagógusok Szakszervezetét (PSZ). Ebben Maruzsa egyrészt „összehívta” a sztrájkbizottság következő ülését január 26-ra, másrészt úgy fogalmazott:

„Felhívom figyelmüket, hogy a 2023. január 23-tól hét napig meghirdetett országos sztrájknapokon a köznevelési intézményekben a még elégséges szolgáltatás körébe tartozó szolgáltatások teljes körű biztosítása érdekében a tankerületek és az intézményvezetők minden intézkedést megtesznek. Az ebben a körben a helyi sztrájkbizottságot, a helyi sztrájkszervezőt terhelő kötelmek be- és megtartása a gyermekek, a tanulók érdekeinek védelmét kell szolgálnia, semminemű hátrányt nem szenvedhetnek.”

A PDSZ erre reagálva a kormányzat kötelezettségeire hívta fel az államtitkár figyelmét, kiemelve, szerintük a gyermekek, tanulók érdekét az szolgálná elsősorban, ha az intézményekben legalább annyi pedagógus és más, a fejlődésük érdekében fontos munkát végző szakember rendelkezésre állna, amennyit a hatályos jogszabályok előírnak, nem kényszerülnének az intézmények sztrájkon kívül is folyamatosan helyettesítéseket szervezni, és ha valamennyi tanórát és foglalkozást a jogszabályban előírt végzettséggel rendelkező személyek látnának el.

„Az szolgálná továbbá a gyermekek, tanulók érdekeit, ha nevelés és oktatás fűtött helyiségekben, olyan állagú épületekben folyna, amelyek biztonságos és barátságos környezetet biztosítanak számukra.”

Megjegyezték azt is, hogy az egyeztetéseken a sztrájkbizottság és a kormány tárgyalói egyenrangú felekként kellene szerepeljenek, azaz senkinek (sem a kormányoldalnak, sem a munkavállalói oldalnak) nem „ezennel összehívnia” kellene a „sztrájkbizottság” következő ülését, hanem javaslatot tenni a következő egyeztetés időpontjára, helyszínére.

Emlékeztették emellett Maruzsa Zoltánt arra, hogy a legutóbbi tárgyaláson ő azt az ígéretet tette, hogy teljesítményértékelésről és az új bérrendszerről szóló tervezetet január 9. után – amikortól a minisztérium újra működik – eljuttatja a szakszervezetek részére. Így arra kérték, legkésőbb hétfőn küldje ezt meg részükre.

Amint arról beszámoltunk a január 31-ig tartó gördülősztrájk utolsó napjára a PDSZ szolidaritási akcióra hívta a szakszervezeteket, a civileket és az aktivistákat. A szakképzésben dolgozók pedig aznap szintén figyelmeztető sztrájkot tartanak majd reggel 8 és 10 óra között.

A kormány január 13-án tette közzé azt a rendeletét, amivel a polgári engedetlenségi mozgalomban résztvevő tanárok kirúgási idejét az eddigi 15 napos határidőről a tanév végéig tolta ki. A szakszervezetek szerint a rendőrállami módszerekre emlékeztető és alkotmányellenes döntés a tanárhiány elismerése is egyben.

A most kezdődő sztrájk során a tanároknak az órák 50%-át meg kell tartaniuk, a végzős diákok esetében ez 100%. Ha a munkabeszüntetés ideje alatt kevés diák lesz jelen, elég csak felügyeletet szervezni az oktatás helyett. Amennyiben az intézményvezető mégis oktatást rendel el, akkor eljárhatnak úgy is, hogy két hétre jelentenek be sztrájkot – az elsőn tehát nem tanítanak, a másodikon azonban igen, s ezzel megvan az 50 százalékos teljesítmény, amellyel nem vesztik el a fizetésüket sem, a sztrájk pedig bekerül a statisztikákba.

Ha pedig a tanórákat valamiért mindenképpen meg kell tartani, akkor azokat a felénél félbehagyhatják. Fontos az is, hogy ha egész nap tart a sztrájk, minden munkabeszüntetéssel töltött napon legalább egy óra munkavégzést tüntessenek fel a tanárok, hogy a társadalombiztosítási jogviszony ne vesszen el.

Mint ismert eddig összesen 15 pedagógust bocsátottak el azért, mert nem a kormány által kiüresített sztrájktörvénynek megfelelően szüntette be a munkát

Többen pedig önként távoztak a közoktatásból, miután napvilágra került a Pintér Sándor féle teljesítményalapú bérezés tervezete.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete az év első hetén tartott Tudásmenet után jelentette be, hogy a középiskolai felvételik határidejének lejárta utánra, január 23-tól egy hetes munkabeszüntetést szerveznek.