Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A szegényebbek sínylik meg igazán a vágtázó inflációt

Elsősorban a nyugdíjasok és az alacsony jövedelmű háztartások voltak a 2022-es esztendő inflációjának vesztesei – derül ki a Pénzcentrum ma megjelent elemzéséből.

Az online lap arra emlékeztet, hogy az általános áremelkedés nem mindenkire hat ugyanolyan módon. A Pénzcentrum megállapította, hogy az infláció terhét a kiskeresetűek, a nyugdíjas korúak és a több gyermeket nevelők viselik a leginkább.

A friss elemzéséből – amely alapvetően a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatsoraira épít – az is kiderül, hogy amíg az élelmiszerek a nagycsaládosok számára drágultak a leginkább, addig a szeszes italok, dohányáru a magas jövedelemmel rendelkezőknek, a háztartási energia pedig szintén a nyugdíjasoknak került többe.

Annak az oka, hogy az infláció különféle társadalmi csoportokra másként hatott, a fogyasztási szokások eltérésében keresendő.

Ebből következik, hogy 2022-ben az éves infláció az élelmiszerek esetében az alacsony jövedelműeket sújtotta leginkább: 27,3 százalékos volt számukra az áremelkedés üteme, azaz több mint 1 teljes százalékponttal magasabb, mint az átlagos (26%) élelmiszerár-növekedés. A nagycsaládosok (27%) és a nyugdíjasok (26,8%) szintén nagyobb mértékű drágulást tapasztalhattak, hiszen az ő fogyasztásukban az élelmiszerek hangsúlyosabb szereppel bírnak.

A ruházkodási cikkek drágulása szintúgy az alacsony jövedelműek pénztárcáját terhelte inkább, a rezsi pedig a nyugdíjasokét. A háztartási energia ugyanis számukra 22,3 százalékos áremelkedést mutatott, míg az aktív háztartások számára 21,5 százalékos volt a drágulás mértéke.

Az elemzés felidézi, hogy a KSH nemrég jelentette meg 2022-es évre vonatkozó inflációs jelentését. Ebből, ahogyan a Mérce is megírta, kiderült, hogy 2022. decemberben a fogyasztói árak átlagosan 24,5 százalékkal, ezen belül az élelmiszerek 44,8 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábban.

Az infláció önmagában is hatalmasra nőtt: a 14,5 százalékos drágulás 1996 óta a legmagasabb volt, az 26 százalékos éves élelmiszerár-emelkedés pedig a világon az egyik legmagasabb.

Sok jóval e tekintetben az idei év sem kecsegtet. A Pénzcentrumnak az év elején nyilatkozó elemzők szerint a 2023-as évben akár 18 százalékos éves drágulás is elképzelhető. Az élelmiszerárstop – egyes szakértők szerint elkerülhetetlen – kivezetése pedig valószínűleg további áremelkedést hoz majd.

(Pénzcentrum, Mérce)
Címlapkép: MTI/Máthé Zoltán