Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Háromszor annyit emelkedtek az élelmiszerárak decemberre, mint a nyugdíj

Ez a cikk több mint 1 éves.

Átlagosan 24,5 százalékkal haladták meg a fogyasztói árak decemberben az egy évvel korábbit – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által ma reggel közreadott inflációs jelentésből. Az utolsó 2022-es adatokat tartalmazó összesítésből kiderül, hogy az év utolsó hónapjában tovább gyorsult a pénzromlás üteme, ami novemberben 22,5 százalékos volt.

Legnagyobb mértékben az élelmiszerek és a háztartási energia ára növekedett.

Az előbbiek 44,8 százalékkal, közülük is leginkább a  sajt (83,2%), a tojás (82,7%), a kenyér (81,1%), a vaj és vajkrém (79,4%), a tejtermékek (79,2%), az édesipari lisztesáru (71%), a száraztészta (70,8%), a margarin (58%), a péksütemények (57,2%), a tej (52,1%) és a baromfihús (51,5%) drágult. A hatósági áras liszt (6,7%) és az étolaj (1,5%) ára kismértékben növekedett egy év alatt.

A háztartási energia 55,5%-kal drágult. Ezen belül a vezetékes gáz ára 97,8, a tűzifáé 58,6, a palackos gázé 48,7, az elektromos energiáé 27,8%-kal nőtt. A tartós fogyasztási cikkekre (személygépkocsik, fűtő- és főzőberendezések, konyha- és egyéb bútorok stb.) átlagosan 13,6 százalékkal, a szeszes italokra, dohányárukra 13,4 százalékkal a szolgáltatásokra pedig 9,5 százalékkal kellett többet költeni, mint 2021-ben.

Bár a teljes képet tekintve a novemberihez képest is nőtt az infláció mértéke, de egyes kategóriák, termékek ára csökkent decemberben, így a hatósági áras termékek sorába bekerülő tojás 7,9%-al, a háztartási energia pedig (az enyhe tél és a sporolás érdekében kevesebb fogyasztó lakosság miatt) 6%-al – ebben a kategóriában majdnem 12%-al került kevesebbe a gáz, ami elsősorban nem az energiaforrás árának csökkenésének, hanem a KSH számítási módszerének tudható be. A hivatal év végi jelentéséből kiderült az is, hogy

egy év alatt a fogyasztói árak átlagosan 14,5%-kal nőttek, ezen belül a legnagyobb mértékben az élelmiszerek drágultak 26%-kal.

A háztartási energia ára 21,7, a tartós fogyasztási cikkeké 12,2, az egyéb cikkeké 12,0, a szeszes italok, dohányáruké 9,9, a szolgáltatásoké 7,1, a ruházkodási cikkeké 5,5%-kal emelkedett. A fogyasztói árak a nyugdíjas háztartások körében átlagosan 15,2%-kal nőttek.

A nyugdíjasok korrekciót követelnek az inflációtól elmaradó emelés miatt

Elvárjuk, hogy a kormány 2022. januárig visszamenőleg 1,5 százalékkal korrigálja márciusban a nyugdíjakat és a nyugdíjszerű ellátásokat – közölte a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) a KSH mai gyorstájékoztatójából megismert adatokra reagálva. 

„A KSH mai gyorsjelentéséből kiderült, hogy a nyugdíjas fogyasztói kosárral számított éves infláció tavaly 15,2 százalék volt, s hiába emelkedtek a nyugdíjak 14 százalékkal, a reálértékük 1,2 százalékkal csökkent. A nyugdíjak emelése már 2021-ben is 0,3 százalékkal elmaradt a hivatalos inflációtól, s ezt azóta görgeti maga előtt a kormány.”

-írták, hozzátéve, a NYUSZET elvárja, hogy ezúttal a kormány ezt is pótolja. Elvárják továbbá, hogy a kormány a nyugdíjak emelésének rendszerét úgy szabályozza, hogy ha az éves tényleges nyugdíjas infláció meghaladja az adott év összes nyugdíjemelését, akkor a következő év márciusáig a különbséggel a nyugdíjemelést az adott év januárjáig visszamenőleg egészítse ki. „Kizárólag ez a módszer jelentheti, hogy a kormány eleget tesz annak az ígéretének, mely szerint a nyugdíjak nem veszíthetnek értékükből”-fogalmaztak.

Szerintük az évközi nyugdíjkorrekcióra azért van szükség, mivel a kormány évek óta jelentősen alulbecsüli a fogyasztói áremelkedés ütemét, ezzel nehéz helyzetbe hozva a nyugdíjasokat, a gyermekes családokat, és különösen az alacsony jövedelműeket. 

„Az évközbeni nyugdíjkorrekció részben helyreállítja a törvényes állapotot, de azt is azon az áron, hogy a nyugdíjasok hónapokig hitelezik a költségvetést. Ez nem pusztán elvi kérdés, hanem nagyon is gyakorlati: a nyugdíjasok nem akkor kapják a segítséget, amikor arra nagy szükségük lenne, kiadásaik felmerülésekor.”

A nyugdíjak reálértéke a múlt évben is csökkent, 1,2 százalékkal. A NYUSZET szerint a KSH módszertana jelentősen alulbecsüli az inflációt mivel a fogyasztói árindex számításához alapul vett kosár összetételét, tehát a vásárolt termékek és szolgáltatások súlyarányait a 2 évvel korábbi háztartásstatisztikai felvétel adataiból meríti. Ez általában nem okoz gondot, mert a fogyasztási szerkezet két év alatt csak csekély mértékben változik. 

De a múlt év ebből a szempontból kivételes volt. A vágtató infláció alkalmazkodásra kényszeríti a családokat.

„Ez azt jelenti, hogy a tényleges infláció 1,5-2 százalékponttal meghaladja a KSH által közölt értéket. Az alacsony keresetű családok esetében ez a különbség akár még nagyobb is lehet”

– írják, kiemelve, az alacsony nyugellátásban részesülők helyzetének javítása érdekében a szervezet megismétli két korábbi követelését: 

  • Az első negyedéves statisztikai adatok alapján már júniusban korrigálja a kormány az időseknek járó ellátásokat olyan módon, hogy az megfeleljen az idei évben várható tényleges nyugdíjas fogyasztói árindexnek. 
  • Az alacsony nyugdíjjal rendelkezők krízishelyzetének mérséklése érdekében az átlagnyugdíj (kb. 180 ezer forint) alatti nyugdíjjal rendelkezők márciusban kapjanak 50 ezer forintos egyszeri kiegészítést a 2022. évben tervezett nyugdíjprémium megtakarítás terhére.

A világ élvonalában vagyunk az élelmiszer árak emelkedésével

Nem sokkal a KSH adatainak napvilágra kerülése után jelentette meg az Átlátszó a több nemzetközi rangsort összesítő elemzését, amiből kiderül,

a világ élvonalában állunk az élelmiszer drágulásban.

A Világbank tavalyi statisztikája szerint a Magyarországon volt a 10. legnagyobb az élelmiszer drágulás világszerte. A Trading Economics adatbázisa szerint pedig a 12. helyen állunk ugyanebben a rangsorban:

Az utolsó rendelkezésre álló havi adatok szerint a megelőző évi árakhoz képest a legnagyobb mértékben 2022-ben Zimbabwe (376%), Libanon (171%) és Venezuela (158%) élelmiszerei drágultak meg. A Magyarországon mért 47,1 százalékos áremelkedést közvetlenül Ghána (59,7%), Haiti (53,1%) és Suriname (54,1%) előzi meg. Az Európai Uniós országokban jóval alacsonyabb áremelkedést mértek hazánkénál, átlagosan 20 százalékkal drágultak az élelmiszerek egy év alatt.

(KSH, Átlátszó, Portfolio)