Az Oktatási Hivatal statisztikái szerint 2020 szeptemberében 288 általános iskolában vezényeltek iskolaőröket, melyeknek döntő többségében jelentős nagyságrendben tanulnak roma diákok (151 iskola esetében például legalább 40-50 százalékos volt a kisebbségiek aránya). Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (AJBH) szerint azonban nem tekinthető diszkriminatívnak az a folyamat, amikor arról döntenek, hogy mely intézményekbe vezényelnek iskolaőröket – írja rtl.hu.
A panaszt a Hátrányos Helyzetű Családok Országos Egyesülete nyújtotta be az ombudsmani hivatalhoz, még 2020-ban, a Klebelsberg Központ, a Belügyminisztérium, valamint az akkor még létező Emberi Erőforrások Minisztérium gyakorlata ellen.
Indoklásukban kitérnek arra, hogy az iskolaőrség felállítása szerintük összefügg a gyöngyöspatai szegregáció jogi eljárásának a kormányra nézve kedvezőtlen ítéletével. Mint írják;
- egy 2019-es jogerős ítélet szerint az államnak összesen mintegy 100 millió forintnyi (fejenként 200 ezer és 3,5 millió forint közötti) sérelemdíjat kellett fizetnie 60 gyereknek, amiért a gyöngyöspatai iskolában teljesen elkülönítették a roma és a nem roma tanulókat. A cigány diákok nem kaptak megfelelő oktatást, gyakran nem is használhatták ugyanazokat a helyiségeket.
- A kormány nem akart fizetni, mindent megtett, hogy valamilyen természetbeni kárpótlással (például képzés biztosításával) letudja az ügyet.
- Nem sokkal később, 2020 tavaszán megszületett a döntés az iskolaőrség létrehozásáról. Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár és Horváth László fideszes országgyűlési képviselő szerint a program elindításának szükségességét a gyöngyöspatai események, az iskolában folyó állítólagos erőszak is indokolja.
- Majd ezután szeptemberben – az ombudsmani határozat által is elismert adatok alapján – végül többnyire olyan intézményekbe kerültek iskolaőrök, ahol jelentős a cigány tanulók aránya.
„Tehát az iskolaőrséget a gyöngyöspatai szegregációs perben született ítélettel összefüggésben hozták létre, és azt célzottan a roma többségű iskolákban alkalmazták.”
„Ez a körülmény megbélyegzi, megalázza és megfélemlíti azokat a cigány gyerekeket, akik olyan intézményekbe járnak, ahol iskolaőrök szolgálnak”
– fogalmazott az rtl.hu-nak Kegye Adél, a Rosa Parks Alapítvány jogsegélyszolgálatának a vezetője. A szervezet látja el a panaszt benyújtó Hátrányos Helyzetű Családok Országos Egyesületének jogi képviseletét. Az ügyvéd arra is felhívta a figyelmet, hogy „az iskolaőrök nem minden oktatási intézményben láttak el feladatot, hanem csak zömmel azokban, ahol a romákat már eleve szegregálják”.
Habár a hivatalos álláspont szerint az iskolák dönthetnek arról, hogy igényelnek-e iskolaőrt, arra is volt példa, hogy olyan helyre is kivezényeltek egy rendőrségi alkalmazottat, ahova nem is kérték. Kegye szerint az iskolaőrökkel nem csupán az a baj, hogy az iskolai problémákat az erőszak eszközével orvosolnák, hanem az is, hogy erőszaktevőnek tüntetik fel a roma többségű iskolákban tanulókat.
Ennek ellenére az ombudsmani hivatal elutasította a panaszt, indoklásuk szerint miután az iskolaőrség törvényesen és törvényes céllal jött létre, ezért az alkalmazása nem tekinthető hátránynak vagy emberi méltóságot sértőnek. Hozzátették, Kozma Ákos alapvető jogok biztosa 2021 szeptembere óta rendszeresen látogatja azokat az iskolákat, ahol iskolaőrök dolgoznak, és erről jelentéseket is készít. Kiemelték, a 2022 decemberéig tett 154 látogatás során egyetlen esetben sem állapított meg visszásságot.
Ezzel szemben az Országos Rendőr-főkapitányság adatai mást mutatnak. Annak ellenére, hogy az ilyen ügyeknél rendkívül nagy a látencia, a program 2020 szeptemberi indulása óta
három esetben már bebizonyosodott, hogy nem megfelelően alkalmaztak kényszerítő eszközt az iskolaőrök.
Az érintettek ellen büntetőeljárás indult, a három lezárult esetnél elbocsátották a rendőrségi alkalmazottakat, míg egy negyedik ügy gyanúsítottját felfüggesztették a jogerős ítélet meghozataláig.
2021 decemberében egy nyíregyházi szakiskolában súlyosan bántalmazott több gyereket egy iskolaőr. A fiatalok hangoskodtak az órán, ezért a tanáruk az iskolaőr segítségét kérte, aki felvitte a diákokat az irodájába, ahol letérdeltette őket és gumibottal ütötte a tenyerüket és a talpukat is. Ráadásul a fiatalok elmondása szerint az iskolaőr azt is kijelentette, hogy minél hangosabban jajveszékelnek az ütésektől, annál nagyobbat fog ütni.
A rendőrség adatai szerint idén decemberben már 588 iskolaőr dolgozott az ország 571 intézményében, szeptember óta pedig összesen 96 alkalommal intézkedtek (a program kezdete óta, tehát a járvány alatti időszakot is beleértve összesen 593 esetben léptek fel).
Az idei tanév kezdete óta testi kényszert tizenegy alkalommal, bilincset egy esetben, míg vegyi eszközt szintén egy alkalommal használtak az iskolaőrök.
Az iskolaőrséggel kapcsolatban több probléma is felmerült már korábban: ahogy arról beszámoltunk, az erre a posztra jelentkezőknél kikerült a felvételi kritériumok közül a középfokú végzettség, viszont jobban kereshetnek az iskolaőrök, mint a pedagógusok, az iskolaigazgatók, vagy a rendőrök. 23 szakképzési intézmény már vissza is vonta igényét iskolaőrség iránt, ugyanakkor volt olyan iskolaigazgató is, aki nem is tudott róla, hogy iskolája kérte volna az egyenruhások szolgálatát.
