Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az ellentmondás, amely meghatározza a perui politikai válság kimenetelét

Ez a cikk több mint 1 éves.

Peruban országszerte tömegtüntetések törtek ki, miután eltávolították a pozíciójából Pedro Castillo elnököt. A baloldali elnök múlt hét szerdán jelentette be, hogy feloszlatja az ellene szervezkedő Kongresszust, a nap végére azonban letartóztatták, és helyére az alelnökét helyezték.

Az elmúlt napokban Peru számos városában utcára vonultak a tüntetők, és Castillo felmentését, a Kongresszus feloszlatását, új választás kiírását, és egy alkotmányozó gyűlés felállítását követelték.

Egy novemberi közvélemény-kutatás szerint a peruiak 86 százaléka nem támogatja a Kongresszust, tehát a testület elutasítottsága már az elnök eltávolítása előtt jóval nagyobb volt, mint Castillóé (61 százalék). A felmérés szerint a peruiak 87 százaléka szeretett volna új választást kiírni abban az esetben, ha Castillót leváltják.

A demonstrálók számos esetben összetűzésbe kerültek a fegyveres erőkkel, amelyek során legalább 7 tüntető meghalt, és több tucat demonstráló, valamint rendőr megsérült.

A Castillo elleni puccsra válaszul a diákok elfoglalták a Cajamarcai Nemzeti Egyetemet, előrehozott választásokat és politikai reformokat követelve.

A déli, hegyvidéki Andahuaylas városában a tüntetők egy időre elfoglalták a helyi repülőteret is, hogy megakadályozzák, hogy azt a fegyveres erők használják. Peru harmadik legnagyobb városában, Arequipában is elfoglalták a repteret. Huancavelicában a Legfelsőbb Bíróság épületét, és egy erőművet foglaltak el. Az ország déli részén – ahol kiemelten magas volt a támogatottsága Castillónak – számos utat is lezártak a tüntetők.

December 15-re pedig általános sztrájkot hirdettek az országban, amelyhez több nagy szakszervezet, többek között a tanárok és a mezőgazdasági dolgozók érdekvédelmi szervezete is csatlakozott. A Perui Diákok Szövetsége ugyanerre a napra országos diáksztrájkot jelentett be.

A perui politikai válság

Pedro Castilló 2021-ben lett az ország elnöke, miután a választásokon legyőzte a veterán szélsőjobboldali Keiko Fujimorit. Az őslakos származású baloldali jelölt általános iskolai tanárként kezdte pályafutását a kilencvenes években, országos ismertségre akkor tett szert, amikor az ország pedagógusai sztrájkba kezdtek 2017-ben, és ő az egyik legerősebb pedagógus-szakszervezet elnökeként küzdött az ágazatban dolgozók béreinek emeléséért.

Castillo 2021. október 6-án. Forrás: WIKIMEDIA COMMONS

Castillo kampánya során a vidéken tomboló szegénység felszámolását tűzte ki célul, amelyet erős szövetségben érte volna el a szakszervezetekkel és a földjeiket védő parasztmozgalmakkal (rondas campesinas).

Kormányzása alatt azonban több alkalommal is engedményekre kényszerült a kongresszust továbbra is uraló fujimorista jobboldal, a munkáltatókat összefogó szervezet (CONFIEP), a hadsereg, valamint a bányászati multik nyomására. A nyomásgyakorlásaik hatására Castillo minisztereket, kancellárokat és más tisztviselőket is leváltott hivatali ideje alatt. Ezen engedmények viszont csak tovább szűkítették a politikai mozgásterét, amely miatt csak néhány választási ígéretét tudta betartani. Mindemellett a párt, amelynek jelöltje volt, a Szabad Peru több esetben a szélsőjobboldallal összefogva tett lépéseket a Kongresszusban az elnök ellen. December 7-én harmadik alkalommal szavazott volna a Kongresszus az elnök elleni vádemelésről.

Castillo ezen körülmények között – amikor már esélye sem volt a programja megvalósítására, és többedszerre akarták eltávolítani a hatalomból – ahelyett, hogy az utcára hívta volna az embereket, hogy támogassák a Kongresszus feloszlatását és új választás kiírását, ahhoz az USA által finanszírozott Amerikai Államok Szervezetéhez (OAS) fordult beavatkozást kérve, amelyet évtizedek óta vádolnak azzal, hogy rendszeresen beavatkozik dél-amerikai államok belpolitikájába, hogy ott az USA által kedveltebb politikai erőket hozza helyzetbe.

Végül szerdán elkeseredett utolsó lépéseként tévés beszédben jelentette be Castillo a Kongresszus feloszlatását, és sürgetett új választásokat, azzal a céllal, hogy ezek a lépések megteremtsék a feltételeket Peru új alkotmányának a kidolgozásához. Szövetségesek híján azonban a Kongresszus egységben megszavazta ellene az alkotmányos vádemelési eljárást, vagyis Castillo hatalomból való eltávolítását, és a nap végére le is tartóztatták az elnököt. Az ország élére a korábbi alelnököt, Dina Boluartét nevezték ki, az új kormányt pedig az OAS és az Egyesült Államok is gyorsan elismerte.

Bár a tüntetések hatására Boluarte bejelentette, hogy mégsem töltené ki Castillo ciklusát, és 2026 helyett már 2024-ben tartana új választásokat, ez egyelőre nem csillapítja a tüntetők haragját. A most utcára vonulók követelései egyértelműek: engedjék szabadon a demokratikusan megválasztott elnököt, oszlassák fel a Kongresszust, és írjanak ki választásokat, hogy olyan politikai vezetést választhassanak, amely kompromisszumok nélkül képes megvalósítani a dolgozókat képviselő programját. Ez természetesen továbbra sem áll majd érdekében a külföldi nagyvállalatoknak, a jobboldalnak, a rendőri vezetésnek, a munkáltatók szövetségének, tehát a perui kapitalizmus képviselőinek, és ez az az alapvető ellentmondás, amely meghatározza majd a perui politikai válság kimenetelét.

(marxist.com, teleSUR, Guardian)