Több mint egy hónap szavazatszámlálás után került ki győztesként a marxista Pedro Castillo a mérsékelt jobboldal által támogatott szélsőjobboldali jelölttel, Keiko Fujimorival folytatott választási versenyből Peruban. A szoros, pár tízezres szavazatkülönbség, valamint az ország gazdasági instabilitása miatt sokan úgy gondolták, hogy Castillo mérsékelt kabinetet állít majd össze, hogy ne hívja ki maga ellen a nemzetközi tőke haragját, és a jobboldali szavazók kedvében járjon.
Ezeket a várakozásokat húzta keresztül a két napja beiktatott új perui elnök, amikor a keményvonalas marxista Guido Bellido-t, pártja tagját nevezte ki miniszterelnöknek az új kormány vezetésére.
Bellidora azért sem számítottak a legtöbben, mert április óta nyomozás folyik ellene a”terrorizmus relativizálása” miatt, ami az országban büntetendő. A ma beiktatott miniszterelnök akkor egy interjúban a Fényes Ösvény maoista gerilláit vette védelmébe.
Pedro Francke, a Világbank korábbi tisztségviselője, mérsékelt politikus, aki sokáig a legesélyesebb volt a pénzügyminiszteri tárca vezetésére, a miniszteri beiktatási ceremónia előtt sietősen távozott a kongresszusi palotából, s ez a tárca jelenleg még nincs is betöltve. Távozásának okáról egyelőre csak találgatások vannak, de nem lenne meglepő, ha Bellido kinevezése lenne az.
Pedro Castillo, az őslakos származású agrárszocialista elnök általános iskolai tanárként kezdte pályafutását a kilencvenes években, országos ismertségre akkor tett szert, amikor az ország pedagógusai sztrájkba kezdtek 2017-ben, és ő az egyik legerősebb pedagógus-szakszervezet elnökeként küzdött az ágazat béreinek emeléséért.
A 2021-es elnökválasztáson való indulását is tanári tapasztalataival indokolta később: a koronavírus-járvány miatti lezárások alatt szembesült vele elmondása szerint, hogy diákjai közül szinte senkinek nincs mobiltelefonja, amivel be tudna kapcsolódni, és a tanítást lehetővé tevő eszközök sem érkeztek meg soha a kormánytól.
A marxista gyökerű Szabad Peru párt jelöltjeként kampánya során a vidéken tomboló szegénység felszámolását tűzte ki célul, erős szövetségben kormányozna a szakszervezetekkel és a földjeiket védő parasztmozgalmakkal (rondas campesinas). Ennek érdekében elsősorban az ország gazdaságát uraló nagy cégek jelentős megadóztatásával küzdene, de államosításokat – amivel a venezuelai válsággal riogató jobboldali pártok vádolják – nem tervez. Könnyű dolga biztos nem lesz elnökként: a kongresszust továbbra is uralja a fujimorista jobboldal, így a mélyreható alkotmányos-társadalmi változtatásokat csak kemény politikai harcok árán lehet majd megpróbálni átvinni.
Castillo perui választási győzelme illeszkedik az illiberalizmus és a politikai elnyomás eszköztárával hatalmát bebiztosítani igyekvő, az elsősorban észak-amerikai és vele szövetséges helyi nagytőke kiszolgálására szerveződött dél-amerikai neoliberalizmus általános és egyre nyilvánvalóbb válságába, és az ettől szabadulni próbáló dél-amerikai nép harcába.
A perui választások tétjéről, és az ottani politikai viszonyokról júniusban írtunk elemző cikket, a dél-amerikai baloldal esélyeiről Lenti Attila közölt írást a Mércén.
