Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Legalább negyedével kell emelni a minimálbért, hogy jusson belőle másra is, mint ételre és rezsire

Legalább 26 százalékkal kell emelni a minimálbért a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) szerint, ha el akarjuk legalább azt kerülni, hogy tovább essen a minimálbérből élők életszínvonala. A legalacsonyabb jövedelműek fogyasztásának a fele ugyanis már élelmiszerre és rezsire megy el a legutóbbi, 2020-as adatok szerint – írták közleményükben.

A szakszervezeti szövetség szerint a Pénzügyminisztériumtól kapott adatok alapján a minimálbérek növekedése 2017 óta jelentősen elmaradt mind a nemzetgazdasági átlagbér növekedésétől, valamint a versenyszféra és a közszféra béremelkedésétől is. Sőt, mind 2021-ben, mind 2022-ben tíz éves negatív rekordot döntött a minimálbér átlagbérhez viszonyított aránya.

A 2017 és 2022 között eltelt 6 év alatt a minimálbérek összesen 80,4 százalékkal, az átlagbérek ennél jobban, 96,1 százalékkal nőttek.

A MASZSZ szerint tekintettel az idei élelmiszer és háztartási energia áremelkedésére, csupán ahhoz, hogy a minimálbérből élőknek ne emelkedjen tovább az élelmiszer- és rezsi kiadási aránya, 2022-ben 23 százalékos minimálbér emelésre lett volna szükség.

A szövetség szerint az idei és a jövő évre várt inflációt is figyelembe véve ezért legalább 26 százalékos minimálbéremelés lenne most szükséges, hogy ne romoljon tovább az alsó jövedelmi tizedekben élők életszínvonala.

Mint írják, a minimálbér növekedése az elmúlt évek többségében meghaladta a termelékenység emelkedését, ám a béremelés nem csak a produktív kapacitás bővítésével, hanem a rendelkezésre álló hozzáadott értékből való osztozkodási arányok megváltoztatásával is elérhető.

Vagyis, hogy a dolgozók bérét emeljék a munkáltatók profitjának a kárára. Másképp mondva, többet kapjanak a munkavállalók az általuk előállított értékből.

Arról, hogy miért nem a béremelések okozzák a jelenlegi inflációs hullámot – miközben többek között Parragh László, az Iparkamara elnöke a dolgozókat hibáztatja –, ebben a cikkben írtunk.

Mint a MASZSZ írja, a KSH adatai szerint 2017 és 2021 között a minimálbéreseket foglalkoztató legtöbb ágazatban (mezőgazdaság, textilruházati ipar, építőipar, kiskereskedelem, szálloda-vendéglátás) a munkavállalói keresetek részesedése a hozzáadott értékből csökkent, a munkáltatók, tőketulajdonosok részesedése pedig nőtt. Utóbbit elősegítette a béreket terhelő munkaadói járulékok több éven át megvalósított, 28,5-ről 13 százalékra történő csökkentése is.

A MASZSZ közleményében hangsúlyozta, a minimálbérek megemelése mellett fontos, hogy legalább megőrizzék a minimálbér felett kereső munkavállalók reálbérét is.

Ma közölt kutatást a Portfolio is a megélhetési válságról, az ezer fő megkérdezésével készült reprezentatív felmérés szerint csak a lakosság 31%-a érzi magát anyagilag biztonságban, és mindössze 39%-a rendelkezik legalább egy hónapra elég megtakarítással. Fél évig csak a társadalom 18 százaléka tudna megélni a tartalékából, ha most elvesztené a jövedelmét. 15% válaszolta azt, hogy inkább elégedett az anyagi helyzetével, 70% azt, hogy inkább nem.

Az elmúlt hónapokban elmélyülő, az élet egyre több területén tapasztalható válságról igyekszünk minden nap beszámolni, és mélyebb értelmezési keretet kínálni. Ezek a cikkeink a  #megszorítások és a #válság címkék alatt találhatóak.

Címlapkép: MTI/Vasvári Tamás