Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

„Összefogunk, nem félünk, folytatjuk!” – 80 ezren tüntettek a tanárokért Budapesten

Tüntetést tartottak a pedagógusok és a diákok október 23-án Budapesten, melynek keretében támogatóikkal együtt az oktatásban dolgozók és a minőségi közoktatás mellett állnak ki. A tüntetést élőben közvetítettük, a videónk az alább látható, alatta pedig szöveges beszámolónk olvasható.

 

A Kálvin térről a Szabadság hídon átvonulva a tömeg a „Mocskos Fidesz!”, „Szabad ország, szabad oktatás!”, valamint a „Mit akarunk? Szabad oktatást! Mikor akarjuk? Most!” rigmusokat skandálta.

A tömeg nagyságát érzékelteti, hogy amikor az eleje már jó fél órája a Műegyetem előtt várta a beszédeket, a vége még mindig a Kálvin téren volt. A beszédek végül nem sokkal 5 óra után kezdődtek el, miközben a tüntetők folyamatosan érkeztek a rakpartra. A szervezők szerint hozzávetőleg 80 ezren tüntethettek a tanárokért.

A tömeg nagysága Jámbor András országgyűlési képviselő videóján is látható:

Karácsony Gergely: „Az iskola egyszerre a múlt, a jelen és a jövő – és mi ezért vagyunk itt.”

Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere köszöntőjével kezdődtek a beszédek a Műegyetem rakparton öt óra körül. 

A főpolgármester először is elárulta: eredetileg a fővárosi rendezvényt tervezték a Műegyetem rakpartra, azonban arra jutottak, hogy a pedagógusok tiltakozása most fontosabb. A főpolgármester kiemelte: felesége is tanító, majd a szakmát méltatta.

Emlékeztetett, az oktatás szabadságának felszámolása azzal kezdődött, hogy elvették az önkormányzatoktól az iskolákat. Ennek kapcsán 3 200 település vezetőinek nevében mondta, szívesen visszavennék őket.

„Az iskola egyszerre a múlt, a jelen és a jövő – és mi ezért vagyunk itt” 

– mondta Karácsony. A főpolgármester végül éltette a szabadságot, az oktatást és a Grundot.

Karácsony Gergely, budapest főpolgármestere. Fotó: dián ákos

Schermann Fruzsina: most kell dacosnak lenni

Schermann Fruzsina, az ADOM Diákmozgalom elnöke kijelentette beszédében, hogy október 23-án csak ők mernek az utcára vonulni, mert ők nem félnek, és nekik van igazuk.

Emlékeztetett rá, hogy ‘56-ban egyetemisták és tanárok indították a forradalmat. Schermann szerint most kell kihúzniuk magukat a tüntetőknek és dacosnak lenniük, mert ma Zalaegerszegig menekültek előlük, utalva arra, hogy Orbán Viktor ma nem Budapesten, hanem Zala megye székhelyén mondott beszédet, biztos, ami biztos.

A diákmozgalmár bejelentette azt is, hogy október 27-én újra utcára vonulnak a közoktatásért.

Schermann Fruzsina. Fotó: dián ákos

Schermann Fruzsina. Fotó: dián ákos

A beszéd után a diákmozgalom tagjai meggyújtották a szolidaritás lángját jelképező mécsest.

Magyar Anyák: Minden társadalmi csoportnak ki kell állnia egymásért

László Györgyi, a Magyar Anyák képviselője arról beszélt, hogy a gyerekek számára nagyon rossz, hogy a tanárok sorra hagyják el a pályát – és osztályaikat. Említette az alacsony fizetést, valamint a tanszabadság hiányának aspektusait, és hangsúlyozta, milyen fontos a gyerekközpontú, differenciált oktatást. Kiemelte az oktatási rendszer teljes átalakításának fontosságát.

Majd közölte: ilyen sem volt még, hogy a diákok azért tüntetnek, hogy tanulhassanak – miközben jelenleg az utcán a demokráciáról tanulnak. Méltatta a diákokat, akik országszerte a legnagyobb részben vesznek részt a megmozdulásokon. A szülők oldaláról kiemelte a gyerekek túlterheltségét, a tanárok másodállásait, és a tanárhiány problémáját, és hogy nem akarnak külföldre költözni hogy jobb oktatást kapjanak a gyerekek.

„Félelemben nem lehet tanítani!”

– emelte ki a szülő. Felszólította szülőtársait, hogy támogassák a pedagógusokat tüntetésekkel és más módokon is.

A szülő kiemelte, hogy számos más társadalmi csoportot, például a masinisztákat, a katásokat vagy a szexuális kisebbségeket is elnyomja a kormány, ezért küzdelmük voltaképpen közös, és egymásért is ki kell állniuk.

László Györgyi, a Magyar Anyák. fotó: dián ákos

Nagy Erzsébet (PDSZ): fedezet van a béremelésre, csak szándék nincs

„Fantasztikus év van mögöttünk!”

– kezdte felszólalását Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete vezető tisztviselője. Eddig az idei évben ugyanis 147 esemény volt szerte az országban, 61 fővárosi esemény, és 41 tankerületi központ előtt volt valamilyen megmozdulás – Budapesten valamennyi tankerületnél készülnek eseményekre ezután is.

Nagy szerint olyan kistelepülésen találkoznak kiállásokkal, ahol korábban soha.

Ma már nemcsak a bérekért és a munkaterhelés csökkentéséért, hanem a sztrájkjogért is küzdenek: a hatalom jogellenes munkáltatói intézkedésekkel, rendészeti eszközökkel próbálja elnyomni a pedagógusok, szülők, diákok közös fellépését.

Emlékeztetett, hogy adminisztratív eszközökkel tüntetik el a sztrájkot – vagyis az elmaradt órák pótlásával fenyegetik a gyerekeket, pedagógusokat, ami jogellenes.

Eközben a kollégák sorra hagyják el a pályát, a szakszervezeti vezető szerint kezelhetetlen a pedagógushiány. A kormány mégse tesz gyakorlatilag semmit – a 9,1 százalékos pótlékemelést megette az infláció.

A szakszervezeti vezető szerint az alacsony bérekkel a kormány célja a hatalomnak való kiszolgáltatottság, a bizonytalanság növelése. A kormány jogszabályt sért, mikor nem tárgyal a sztrájkbizottsággal, csak a kormányinfón keresztül üzen – és „akkor sem jön ki a matek” a bérek terén.

Hovatovább, uniós támogatáshoz kötik a béremelést, holott erre Magyarországon is megvan a fedezet, csak épp a szándék hiányzik.

Nagy említette a tankerületi vezetők hatalmas jutalmait is, miközben a diákok fáznak a tantermekben. Számos dologból elegük van a pedagógusoknak, többek között az oktatás leépítéséből és a brüsszelezésből is. Véleménye szerint többre van szükség, mint tűzoltásra, mert összeomlott a közoktatás.

Nagy Erzsébet (PDSZ). Fotó: Dián Ákos

Majd felolvasta a PDSZ eredeti, nyolcpontos követelését, valamint az Egyesült Diák Front öt pontját is:

  1. Megoldást a tanárhiányra!
  2. Használható tananyagot!
  3. Élhetőbb körülményeket az iskolákba!
  4. Vissza a sztrájkjogot!
  5. Figyelmet az oktatásra!

Majd pedig sok civil és szakmai szervezet közös követelései következtek, kilenc pontban:

  • érdemi és nyilvános párbeszédet az oktatásról, hiteles tájékoztatást;
  • szüntessék meg a pedagógusok lejáratását, megfélemlítését, vegyék vissza a kirúgottakat;
  • érdekérvényesítő sztrájkjogot;
  • felelős, hozzáértő oktatásirányítást, önálló oktatási minisztériumot;
  • kisebb terhelést a diákoknak és a pedagógusoknak;
  • esélyteremtő, minőségi oktatást és nevelést mindenkinek az óvodától az egyetemig;
  • versenyképes és értékálló bérezést;
  • minőségi, XXI. századi környezetet az iskolákban;
  • szakmai szabadságot és támogatást az oktatásban, korszerű NAT-ot, szabad tankönyvválasztást!

Nagy emlékeztetett: október 27. országos egységes sztrájknap lesz, és ugyanaznap újra lesz élőlánc Budapesten és számos más településen.

Szabó Zsuzsa (PSZ): a baloldalazás meg a brüsszelezés nem megoldás

A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, Szabó Zsuzsa 16 ezer PSZ-tag pedagógus nevében is köszöntötte a jelenlévőket, és azt mondta, azért vannak ma itt, hogy megmutassák:

„Veletek vagyunk, diákok!”

Szabó szerint a magyar kormány nem fogja fel, hogy a pályakezdő pedagógusok nem tudnak megélni, miközben évente több ezer idős pedagógus vonul nyugdíjba. „Veszélyben a jövőtök!” – figyelmeztette a jelenlévő diákokat a szakszervezeti vezető, emlékeztetve: ‘56-ban is az ifjúság állt a forradalom élére.

A retorziókra az összefogás a válasz Szabó szerint, aki azt is elmondta, hogy a baloldalazás meg a brüsszelezés nem megoldás a problémákra. Szülők ezrei nézték tehetetlenül eddig, hogy gyermekeik lyukasóráinak száma egyre szaporodott. Szerinte a lemorzsolódók legfeljebb csak bérrabszolgák lehetnek saját hazájukban. Arról is beszélt Szabó, hogy az állami tankönyvek nem adnak versenyképes tudást a fiataloknak. A kormányról szólva emlékeztetett rá, hogy nemrég korlátozták a sztrájkjogot, és ezért a szakszervezetek nemzetközi fórumok elé vitték az ügyet. A bérfejlesztések mellett modernizálást, munkateher-csökkentést, a diákok óraszámának csökkentését, az alaptanterv átírását követelte a PSZ vezetője.

„Összefogunk, nem félünk, folytatjuk!”

– búcsúzott.

Szabó Zsuzsa (PSZ). Fotó: dián ákos

Bozai Ákos (diák): úgy nő a pályaelhagyók száma, mint Mészáros Lőrinc vagyona

Bozai Ákos szombathelyi diák, az ADOM Diákmozgalom szóvivője arról beszélt, hogy a magyar oktatási rendszer régóta zuhanórepülésben van, és lassan lehetetlenné válik az oktatáshoz való jog gyakorlása. Külön köszöntötte a vidékről érkezett diákokat, akik azért jöttek Budapestre, hogy közösen demonstrálják erejüket.

Szerinte úgy nő a pályaelhagyók száma, mint Mészáros Lőrinc vagyona.

Bozai feltette a kérdést: van-e legalább egy olyan kompetens oktatáspolitikus az országban, aki egyetért a tüntetőkkel? Szerinte a legfontosabb kérdés, hogy hogyan tovább. Biztosította a tanárokat, hogy amíg kitartanak, addig a diákok is kitartanak mellettük.

bozai ákos (adom). fotó: dián ákos

Tanítanék: „Tanítani jó, tanítani menő, szabadságot, le a diktatúrával!”

A Tanítanék részéről Törley Katalin és Pilz Olivér álltak a színpadra. Törley elmondta, még mindig tanár (annak ellenére, hogy munkahelyén felfüggesztették). Pilz matek-fizika-biológia, Törley pedig franciatanár – ennek ellenére a színpadon egy magyaróra megtartását játszották el, szemléltetve, milyen az, amikor nem a szaktárgyuknak megfelelő órát kell helyettesíteniük (ami mára általános jelenséggé vált a közoktatásban).

Az „óra” keretében felhívták a figyelmet, hogy hamarosan lehet, hogy nem lesz, aki tanítsa a gyerekeket. Hangsúlyozták az érdemi egyeztetések fontosságát, valamint, hogy a sztrájkjog csorbítása miatt kell polgári engedetlenkedni – szerintük a tüntetéseket a hatalom arroganciája fűti. Emlékeztettek a fizetésemelés fontosságára, valamint, hogy folytatólagosan átverte őket a kormány. Ahogy arra is, hogy az oktatás a jövőbe való befektetés, ennek ellenére teljesen elavult a magyar rendszer.

Kiemelték, hogy az infláció mellett nem ér semmit a bérkiegészítés – ahogy a kormány ígérgetései sem. Ugyanakkor kijelentették, hogy a tiltakozás nemcsak bérkérdések miatt van.

Leszögezték: a pedagógusok csak hivatalos béremelési ajánlatot fogadnak el, tárgyalni akarnak a kormánnyal, és várják a kialakult helyzetért felelős személyek megnevezését – majd pedig felsorolták az elmúlt 12 év oktatásért felelős kormányzati figuráit, köztük Orbán Viktor miniszterelnököt.

törley katalin, pilz olivér (tanítanék). fotó: dián ákos

 

Végül követeléseket fogalmaztak meg:

  • Az oktatásirányításért felelősök kérjenek bocsánatot és bízzák hozzáértőkre a területet.
  • Hagyják abba a tiltakozók megfélemlítését.
  • Fordítsák az oktatásra, egészségügyre, szociális és kulturális szférákra az adófizetők pénzét.
  • Szerveződjenek a szülők, diákok, tanárok, hisz szolidáris állampolgárok sokasága védi őket.
  • Lépjenek sztrájkba minél többen, mert abban rejlik a nép ereje – és Orbán csak az erőből ért.
  • Az emberek védjék meg a tiltakozókat, egymást, és álljanak ki az értékeikért, mert a gyerekek jövője a tét.

„Tanítani jó, tanítani menő, szabadságot, le a diktatúrával!”

– zárta közös megszólalásukat Törley.

Czeglédi Hanna (Fridays for Future)

Czeglédi Hanna klímaaktivista megkérte a jelenlévőket, hogy takarják el a szájukat és a szemüket, majd közölte, hogy az oktatás nélkül pont ilyen tehetetlenek lesznek az emberek. Egy élhető jövőhöz megújuló energiaforrásokra, megújuló energiaforrásokhoz megújuló gondolkodásra, megújuló gondolkodáshoz pedig minőségi oktatásra, ahhoz pedig megbecsült tanárokra van szükség szerinte. „Tanár nélkül nincs jövő!” – zárta rövid beszédét a Fridays for Future aktivistája.

Zeller Judit (TASZ): „Egy pedagógust ki lehet rúgni, de az összeset nem”

Zeller Judit, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa elmondta, októberben nagy örömmel látta, milyen sokan jöttek el az akkori tüntetésre, és öröm látni, hogy egyre nő a tiltakozók, élőláncozók, sztrájkolók, polgári engedetlenek száma. Véleménye szerint egyre többen ismerik fel, hogy tanár nélkül nincs oktatás, anélkül pedig jövő – ezért a tanárok ügye mindenkié, az oktatás pedig az állam felelőssége és kötelessége.

Zeller szerint változás csak akkor lesz, ha hajlandók vagyunk kitartóan és közösen küzdeni – ez 1956. üzenete is. A jogvédő kiemelte, hogy a hatalom hiába fenyegeti a tanárokat és csorbítja jogaikat, ez csak olaj a tűzre, és nem hallgatnak, míg nincs változás, amit a tömeg „Mocskos Fidesz!” skandálással hálált meg.

A TASZ jogásza hangsúlyozta a közös kiállás fontosságát.

„Egy pedagógust ki lehet rúgni, de az összeset nem”

– mondta Zeller, hozzátéve, hogy szabad polgárokat csak szabad oktatással lehet nevelni. 

Boros Péterné (MKKSZ): a dolgozók kezdik érteni, hogy nincs gondoskodó állam

Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgáltai Dolgozók Szakszervezete elmondta, jó érzés, hogy sok  fiatal eljött a demonstrációra. A vezető azzal a megbízással érkezett, hogy együtt szerezzenek érvényt a diákokkal a szolidaritás és „a tisztességes munkáért tisztességes bért” alapelveinek, valamint, hogy megértesse: a sztrájk alapjog. Szerinte felemelő érzés a diákok sokasága előtt megemlékezni 1956-ra, olyan diákok előtt, akik hónapok óta kiállnak a tanáraik mellett. A közszféra megbecsülését a „hátsó sorból az elsőbe kell küzdeni” Boros Péterné szerint. A dolgozók már kezdik érteni, hogy nem érvényesül „a tisztességes munkáért tisztességes bért elve”, és nincs gondoskodó állam: meg kell szerveződnie a dolgozóknak. Borosné többek közt elutasítja az egyoldalúan megváltoztatott munkavédelmi szabályokat, és a 18 fokban való ülőmunka végzést. Együtt kell harcolni a munkajogokért, az inflációt követő bérekért, a megbecsültségért harcolni a szakszervezeti vezető szerint. Az állami szolgáltatások leépülése és a munkanélkülivé válás ellen is szót emelt, és tiltakozását fejezte ki a szociális jogok csorbítása ellen is.

Taskovics István (TBDSZ) üzenete a diákoknak: ne hagyják, hogy ugyanez legyen a helyzet, amikor majd ők fogják vezetni ezt az országot.

„Szürke kis hivatalnok vagyok”, mutatkozott be Taskovics István, Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezete tisztviselője. Ezután részben ismertette az 1956-os követeléseket, melyek között ott volt a bérrendezés és a sztrájkjog is. Felhívta a figyelmet több ellentmondásra a kormány kommunikációjában: miközben van elég gáz, nem lehet fűteni a közintézményekben, dübörög a gazdaság, mégsincs pénz tisztességes béremelésre. 

Arra kérte a pedagógusokat, továbbra is neveljék a diákokat. A szülőket arra kérte, ne hagyják, hogy gyerekeik szürke egyenpolgárrá váljanak. A diákoktól pedig azt kérte, ne feledjék a mostani sanyarú időszakot, melyben a közszféra dolgozóit elnyomják és éhbéren tengődnek – és ne hagyják, hogy ugyanez legyen a helyzet, amikor majd ők fogják vezetni ezt az országot.

Naszályi Gábor (EKSZ): Lázár János egykori mondata mára kormánypolitika lett

Naszályi Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet vezetője felhívta a figyelmet: míg a kormány tiszteletet követel magának, a legalapvetőbb tiszteletet sem adja meg a pedagógusoknak. Szerinte a korábban Lázár Jánostól elhangzott „Akinek semmije sincs az annyit is ér” mondat mára már kormánypolitikává nőtte ki magát. A tanárok kirúgásával szerinte csak felkorbácsolták a tüntetéseket. Naszályi úgy véli, a hatalommal szemben kiálló új generációtól csak tanulhatnak az idősebbek.

Dr. Szilágyi József (EVDSZ): meg kell törni a hatalom arroganciáját

Dr. Szilágyi József, az energiaipari dolgozókat tömörítő szakszervezet tisztviselője a villamos energiaiparban dolgozók üdvözletét tolmácsolta, és kifejezte szolidaritását. Elmondta, a jelenlévő szakszervezetekkel akciószövetséget kötöttek, mert a sztrájk, a bérezés mindenki problémája. 

Másokhoz hasonlóan félnek a jövőtől, és azért vannak itt, mert meg kell törni a hatalom arroganciáját, erősíteni kell a társadalom szolidaritását.

Azt kívánja, hogy együtt érjék el a pedagógusok és diákok céljait, mert Magyarországnak csak így van jövője. Végül egy verssel fejezte be gyújtó hangú beszédét.

Székely Tamás (VDSZ): „ma ti, holnap mi”

Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének vezetője elmondta, apaként aggódik, hogy mi lesz a gyermekeink oktatásával. Százezrek üzenetét hozta: „veletek vagyunk, kiállunk mellettetek!” A „ma ti, holnap mi” elve alapján álltak ki a diákok és a tanárok mellett, mert tudják, őket is érintheti az elnyomás. Régóta tudják, milyen a dolgozók megfélemlítése, tudják, mi a 400 óra túlóra, a bér visszatartása. A kormány szerinte fenyeget, megfélemlít, pedig ki kellene fizetnie a tanárokat.

„Fogjuk meg egymást kezét, és mutassuk meg: a sztrájk alapjog!”

– mondta.

Köves Ferenc (SZÁD): a hatalom arrogáns, magukat kereszténynek hazudó álszent urai ellen kell küzdeni

A szociális ágazati dolgozókat tömörítő SZÁD képviseletében megjelent Köves Ferenc kifejtette, a szolidaritás a szociális szakmában alapérték, ők is szolidárisak a pedagógusokkal. Köves elmondta, ‘56. október 23-án egy külső hatalom ellen kellett küzdeni.

Ezzel szemben jelenleg nem külső hatalomtól kell félteni a jövőt, hanem a jelenlegi hatalom arrogáns, magukat kereszténynek hazudó álszent uraitól.

Akik nem rendezték a pedagógusok bérét, az egészségügy problémáit és a szociális problémákat. Szociális szakemberként emellett azt is látja, hogy a tanult, művelt emberfő sokkal ritkábban szorul segítségre, mint a tudástól megfosztott. Idézte a kormányzati lózungot is, miszerint a kormány nem hagy senkit az út szélén.

„A szegényeket konkrétan belerúgják az árokba”

– tette hozzá.

A szociális törvény módosítására is kitért, miszerint az egyén szociális biztonságáért elsősorban önmaga felelős. Kifejtette, ez az új törvény azt jelenti, hogy a magyar állam kivonul a szociális biztonság megteremtéséből.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség ifi tagozata nevében felszólaló Kovács Dávid a fiatal munkavállalók nevében azt mondta, hogy a tanulás a jövő, szolidaritás nélkül pedig nincsen oktatás.

Nagy Erzsébet az Egyenlő.hu keresztény szociális szakszervezet szavait tolmácsolta. Szerintük rengeteg pedagógus teszi folyamatosan a dolgát, miközben nem féltétlenül mennek utcára, de segítségre van szükségük. A kereskedelmi dolgozók, a fizikai munkások nevében megköszönték a pedagógusok munkáját.

Kolesár András KATA-aktivista is szóra emelkedett. A szolidaritásról és annak hiányáról beszélt, elismételve a szállóigévé vált költői szavakat, „vétkesek közt cinkos aki néma.” Az elnyomást ecsetelve megkérdezte, hogy hány lépésre vagyunk a koncepciós perektől és az oroszországi kényszermunka-táboroktól. Szerinte változást tettekkel lehet elérni: sztrájkra van szükség, méghozzá általános sztrájkra.

„Összefogunk, nem félünk, folytatjuk!”

– zárták a szervezők a tüntetést, amire a tömeg az „Orbán takarodj!” rigmussal felelt.

Országszerte erősödik a diákmozgalom

A rendezvényt az ADOM Diákmozgalom és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete közösen szervezték, a tüntetést pártpolitika-mentesként hirdették meg, noha szinte az összes ellenzéki párt mozgósított rá előzetesen, több is kijelentette, hogy azért sem szerveztek saját megemlékezést, hogy ne forgácsolják szét az elégedetlenek tömegeit.

A szervezők mindazonáltal meghívták a „nemzet egységét jelképező” Novák Katalin államfőt, aki viszont nem kívánt élni a lehetőséggel, hogy felszólalhasson.

Fotó: Dián Ákos

Fotó: Dián Ákos

A Budapestre meghirdetett tüntetés mellett szombaton az ország számos pontján ugyancsak utcára vonultak a pedagógusok és támogatóik, mint arról mi is beszámoltunk. Tüntettek több nagyvárosban, de olyan kistelepüléseken is volt megmozdulás, mint például Kiskőrös.

Az Egységes Diákfront közleményében arról számol be, hogy már pécsi, szegedi, szentesi, debreceni, győri, békéscsabai és gyulai tagjaik is vannak.

A Diákfront ötpontosra bővített követelés-listája – immár a sztrájkhoz való joggal együtt:

  1. Megoldást a tanárhiányra!
  2. Használható tananyagot!
  3. Élhetőbb körülményeket az iskolákba!
  4. Vissza a sztrájkjogot!
  5. Figyelmet az oktatásra!

A diákszervezet a mai tüntetéshez hasonlóan hangsúlyozza pártpolitika-mentességét, az oktatást nemzeti ügynek tartja:

„Minthogy az oktatás ügye is túlmutat rajtunk mint egyéneken, hiszen az ország jövője forog kockán, mozgalmunk nem engedheti meg magának, hogy pártpolitikai állásfoglalással megossza a jobb oktatásért harcoló tömegeket. […] Célunk tehát egy átfogó, oktatásügyi reform elérése, ezt pártpolitikától független nemzeti érdeknek tekintjük”

– fogalmaznak a diákok közleményükben.

Fotó: Dián ákos

Október 14-én mintegy negyvenezer ember vett részt az oktatás és a tanárok sztrájkjogáért tartott tüntetésen. A tömeg a Belügyminisztériumhoz vonult, ahol a diákok életnagyságú Pintér Sándor figurát dobáltak meg Metropolból gyűrt papírgalacsinokkal, elégették a tanáraiknak küldött fenyegető leveleket, és bejelentették az Egyesült Diákfront megalakulását.

Fotó: Dián Ákos

Kiemelt kép: Dián Ákos