Ötvenet már visszavontak, több mint 100 pedig elérhetetlen abból 3 400 gyógyászati segédeszközből, amely társadalombiztosítási (tb) támogatással eddig hozzáférhető volt a rászorulók számára – írja a Napi.hu portál.
Magyarországon mintegy 960 ezer beteg használ a Nemzeti Egészségbiztosító (NEAK) által támogatott termékeket, így például inkontinencia betétet, pelenkákat, sztómazsákot, kerekesszéket, hallókészüléket, kompressziós harisnyát és egyebeket. Ezekhez ingyen vagy olcsóbban juthatnak hozzá a rászorulók.
Azonban az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) adatai szerint idén már 50 terméket hívtak vissza a gyártók vagy a forgalmazók a támogatotti körből. A legtöbbször azért, mert azon az áron, amit az egészségbiztosító megszabott, a gyártó vagy a forgalmazó képtelen volt értékesíteni a gyógyászati segédeszközeit (gyse), noha erre kötelezettséget vállalt.
Sokat elárul a magyarországi egészségügyi eszközök gyártásáról, hogy a gyse-ellátás csaknem 100 százaléka importból származik.
A híroldal értesülései szerint a gyógyászati segédeszköz forgalmazók már hónapokkal előbb jelezték, hogy az ellátás ellehetetlenül, de ezt egyelőre nem hallotta meg a kormányzat. Az inkontinencia-ellátás mellett rövid távon a sztómaterápiában és a mozgássérült-ellátásban várhatók súlyosabb gondok. A beszerzési nehézségek azonban a kötszerellátásra és a diabétesz-ellátásra is érvényesek.
A Napi.hu megkereste a NEAK-ot is, de az egészségbiztosító szerint nincsenek ellátási problémák.
A lap felelevenítette, hogy 2002-ig az árakat tárgyalás során határozták meg. Az egészségbiztosító bizonyos időközönként ártárgyalást tartott a gyse-gyártókkal illetve importőrökkel. 2006-tól azonban új törvény szabályozza a gyógyászati eszközök beszerzését. A támogatott eszközökre az állam százalékos támogatási kulcsokat határoz meg, amelyet úgy számol ki, hogy a legalacsonyabb árú terméket veszi alapnak, s erre számolja ki a támagatás mértékét. A közgyógyellátottaknak is csak a referenciaeszköz megvásárlásakor ingyenes az ellátás, ha drágább terméket választanak, fizetniük kell, s annyit kell fizetniük, amennyivel a segédeszköz drágább az alapul vett terméknél.
Ha a segédeszköz gyártójának vagy forgalmazójának nem éri meg a termék előállítása vagy forgalmazása, akkor kérheti a NEAK-tól az áremelést, vagy veszteségesen forgalmazhatja az árut, végül pedig letehet a gyártásáról vagy forgalmazásáról.
Most éppen ez történik.
Bár a gyse-támogatásra fordított állami támogatás összege 2013–2019 között nőtt, ez nem járt együtt azzal, hogy új, korszerűbb termékekhez juthatnak hozzá a rászorulók.
Ahogyan azt Rózsa Judit jogtanácsos a Mérce oldalán kifejtette, az alapvető gond az, hogy az állam a termék árát, s nem a minőségét nézi. Mivel nincsen minőségellenőrzés, silány áruk is tb-támogatásban részesülhetnek.
A beteg ember pedig, ha átvette a támogatott eszközt, egy ideig nem is kaphat másikat, még akkor sem, ha nem jó számára az, amit kapott.
Nem ez az első alkalom, hogy a gyógyászati segédeszközök forgalmazásával gond adódik. 2020-ban már majdnem összeomlott az ellátási rendszer egy része, mivel a gyártóknak már nem volt kifizetődő a termékek előállítása, a rászorulók pedig a minőséggel voltak elégedetlenek. A megoldást az akkor még létező Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) kínálhatta volna, de a Kásler Miklós vezette minisztérium hónapokig képtelen volt rendezni a problémát.
Ezúttal mindenki, tehát a gyártók és a felhasználók is, a NEAK-ra és a Pénzügyminisztériumra vár.