Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Egy éve hallgat az EMMI, összeomlóban a gyógyászati segédeszközrendszer

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) elnöke,  Kovács Ágnes nyílt levélben fordult dr. Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkárhoz a gyógyászati segédeszközöket használókegyre kritikusabb helyzete miatt.

Míg az ügyben leginkább érintett felek egy évvel ezelőtt még együttműködve próbálták érvényesíteni érdekeiket a kormánnyal szemben, úgy tűnik, most köztük is kezd feszült lenni a hangulat: miközben a gyártók a fennmaradásukért küzdenek, a MEOSZ a felhasználók ellátása miatt aggódik.

Mi az a gyógyáaszti segédeszköz?

Gyógyászati segédeszköznek azt az átmeneti vagy végleges egészségkárosodással, fogyatékossággal élő ember személyes használatába adott orvostechnikai eszközt, vagy orvostechnikai eszköznek nem minősülő ápolási technikai eszközt kell érteni, amely használata során nem igényli egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy folyamatos jelenlétét. Ilyen eszköz például a kerekesszék, az otthoni betegápolásra alkalmas speciális ágy, a pelenka, felfekvés elleni eszközök, vércukorszintmérő, a kötszer – és még rengeteg minden más.

(Forrás: webbeteg.hu)

A gyógyászati segédeszközök ára tizenöt éve változatlan, miközben a béremelések és az euró árfolyamának emelkedése miatt több hazai gyártó is a működésképtelenség határára került, ezért a gyógyászati segédeszközökre fordítandó állami források megemeléséért lobbiznak. Ezt azonban határozottan elutasítja a mozgáskorlátozottak érdekképviselete (MEOSZ), mivel a gyártók áremelése önmagában nem elég, az ugyanis nem eredményezné a mozgáskorlátozott emberek innovatív segédeszközökhöz való hozzáférését és az ellátás minőségi javulását.

„Hiába növekszik a gyógyászati segédeszközökre a központi költségvetésből fordított állami forrás, ha az érintettek ellátása egyre rosszabb színvonalú.”

írja a MEOSZ.

Az ügyben lassan egy éve nincs előrelépés az Emberi Erőforrások Minisztériuma hallgatása miatt, holott korábban megállapodás született a gyógyászati segédeszközrendszer teljeskörű átalakításáról,

és az EMMI államtitkáráságán van a MEOSZ által előterjesztett, az orvosszakma, valamint a gyártók és forgalmazók által támogatott szakmai anyag, amelyre fél év alatt sem érkezett válasz.

Bár az EMMI a tavalyi tárgyalás után támogatóan fogadta az érintett felek közös javaslatát,

a rendszer felülvizsgálata azonban az EMMI ígérete ellenére azóta sem kezdődött meg.

A szövetség szerint a terület újraszabályozása mára már elkerülhetetlenné vált, ezért újra azt kéri, hogy induljon el a terület érdemi felülvizsgálata. Ehhez szükség lenne

  • egy szakértői bizottságra a minisztérium, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK), az orvos szakma képviselői valamint a segédeszköz gyártók és forgalmazók, illetve a MESOZ bevonásával,
  • a társadalombiztosítás által támogatott gyógyászati segédeszközök körének újjáépítésére, azok finanszírozási feltételrendszerét a felhasználók érdekeit is figyelembe véve, hogy egy európai szintű, egyéni szükségleteket figyelembe vevő rendszer jöjjön létre,
  • a jogszabályi környezet megváltoztatására, és átfogó minőség-ellenőrzés bevezetésére.

Eközben nemrég válságtancsákozást tartottak a gyógyászati segédeszközökhöz kapcsolódó szakmai szervezetek, mivel a 2020-as költségvetés tervezésekor nem vette figyelmbe a kormány a javaslataikat.

Pedig az ágazat helyzete kritikus, a jövő évre elfogadott újabb, ezúttal nyolc százalékos bér- és járulékköltség emelkedést várhatóan több hazai vállalkozás nem fogja tudni kigazdálkodni,

mivel a jelenlegi, rögzített árak nem fedezik a kiszolgálást végző egészségügyi szakdolgozók bérköltségeit – ez pedig veszélyezteti a betegek kiszolgálását és ellátását is.

A szektor képviselői szintén egyeztetést sürgetnek – a fogyatékossággal élőket képvsielő szervezetek kifogásaival összhangban -, és felhívják a figyelmet, hogy a segédeszköz ellátó hálózat fenntartható működéséhez szükséges források biztosítása kormányzati feladat.

A MEOSZ szerint szintén tarthatatlan, hogy az állam a felelősséget a piaci szereplőkre hárítja át,

de az is, „hogy a piaci szereplők piaci érdekei elsőbbséget élvezzenek az érintettek érdekeivel szemben, úgy, hogy mindez az érintettek kárára történik.”

„A prioritás az ember, az érintettek egyéni, személyes szükséglete, ezért a jelenlegi gyakorlat így nem mehet tovább. Ebben az egészségügyi tárcának hatalmas felelőssége van és nem halogathatja tovább a szükséges lépéseket!”

– hangsúlyozta a MEOSZ elnöke az EMMI államtitkárának írt levelében.

Ki jár tehát a legrosszabbul, ha az EMMI továbbra is csak ígérget? Az az egymillió ember, aki Magyarországon gyógyászati segédeszközzel él (köztük rengetegen fogyatékosságuk, betegségük, mozgáskorlátozottságuk miatt tartósan), illetve a gyártóknál dolgozó munkavállalók, akik jobb esetben még azelőtt elvándorolnak, hogy csődbe menne a fejük fölött a cég.

Kiemelt kép: pixabay.com
Olvass tovább!