A háborúban az orosz katonák által elkövetett nemi erőszakok során terhessé vált nőknek is titokban és megfelelő orvosi felügyelet nélkül kell abortuszon átesniük Lengyelországban, a lengyel nőkhöz hasonlóan – írja a Balkan Insight. A lapnak nyilatkozó Krystyna Kacpura, a Federa (Alapítvány a Nőkért és a Családtervezésért) civilszervezet elnöke arról számolt be, hogy folyamatosan jelentkeznek hozzájuk a kifejezetten ukrán nők számára fenntartott segélyvonalon. A civilszervezet vezetője elmondta, hogy egy megerőszakolt nő azzal kereste meg őket, hogy
„Kérem segítsenek kivenni ezt a testemből!”
A telefonáló arról számolt be, hogy a háborúban hárman is megerőszakolták, de nem látta jól az arcukat mert a harmadik férfinél elájult. Mivel a férje még mindig a fronton harcol, és az ellene elkövetett nemi erőszakra még nem derült fény, ezért minél előbb el akarta végeztetni a beavatkozást.
Végül sok hasonló helyzetben lévő menekülthöz hasonlóan ő is csak otthon, egy külföldön élő aktivista által küldött gyógyszerrel tudta csak elvégezni a terhességmegszakítást.
A hatályos lengyelországi szabályozások szerint három esetben van lehetőség terhesség megszakításra, ha az anya életét veszélyezteti a magzat, ha valaki nemi-erőszak, vagy vérfertőzés. Így, bár a háborúban megerőszakolt, és az elől menekülő ukrán nőknek joguk lenne a beavatkozásra, a nemi erőszak tényének, így az abortusz legális mivoltának megállapítása annyira körülményes folyamat, hogy igazából mégsem tudnak hozzáférni.
Az abortusz törvényességének megállapítása egy akár hat hónaposra is elhúzódó, a nemi erőszak körülményeit egy ügyész által feltáró folyamat után történik, ami így teljességgel haszontalan sokak számára. Ezt jól mutatja az is, hogy a 38 milliós országban elvégzett mintegy 1000 engedélyezett beavatkozásnak mindössze 1%-a köthető nemi erőszakhoz, miközben becslések szerint 30 ezer körülire tehető az elkövetett nemi-erőszak bűncselekmények száma.
A Federa elnöke elmondta, hogy olyan esetekről is tud, amikor a hazájukat elhagyó ukrán nők inkább visszautaztak a határ túloldalára néhány napra, hogy legalább addig megfelelő ellátást kapjanak a nemi erőszak következményeinek kezelésére.
A szakember hozzátette azt is, hogy amíg az otthoni terhesség megszakítások a korai szakaszban teljesen biztonságosak, addig az nem elégséges utánkezelése egy nemi-erőszak bűncselekmény áldozatának. A kompley, szakemberek által elvégzendő kezelésnek nemi betegségek szűrését, esetleges kezelését és megfelelő antivirális gyógyszerek alkalmazását is tartalmaznia kell. A pszichológiai ellátásról nem is beszélve.
Azonban ha valaki abortusz után fordul a házilag el nem végezhető kezelésekért szakemberhez, akkor Lengyelországban arról az orvosnak jelentenie kell a hatóságokhoz, ami jelentősen lassíthatja a gyógyulási folyamatot. A körülményes eljárás pedig további megpróbáltatásoknak teszi ki a túlélőt.
Amint arról beszámoltunk, szélsőséges lengyel szervezetek már egy hónapja küzdöttek az ellen, hogy az ukrán háborúban erőszak áldozatává váló nők abortuszhoz jussanak.
Mint ismeretes, a lengyel alkotmánybíróság 2020 október 22-én döntött úgy, hogy az akkor érvényes, eleve rendkívül szigorú abortuszszabályozást tovább szigorítja. Amióta a törvény jogerőre emelkedett, Lengyelországban csak akkor kérhető művi terhességmegszakítás, ha az nemi erőszak következménye, vagy ha a magzat kihordása életveszélyt jelentene a nő számára. A korábbi szabályozáshoz képest ez annyiban szigorúbb, hogy a beteg magzat elvetetését sem engedélyezi, még akkor sem, ha az biztosan nem életképes.
A döntést követően a rendszerváltás óta nem látott méretű tüntetések robbantak ki az országban: nem egyszer százezres tömeg gyűlt össze a nagyvárosokban. A tüntetések két fő követelése az abortuszszabályozást érintő alkotmánybírósági döntés érvénytelenítése, valamint a Jog és Igazságosság kormányának lemondása.
A törvény következtében már két alkalommal, idén januárban és tavaly novemberben is életét vesztette egy nő, miután a hatályos törvények miatt nem volt lehetősége az életére veszélyt jelentő magzat eltávolítására.
(Balkan Insight, Mérce)