Egy nappal a kata-törvény elfogadása után tart tájékoztatást Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő – ezúttal Németh Szilárd rezsibiztossal kiegészülve.
A 24.hu kérdésére Gulyás a hektikus energiaár-változásra hivatkozva nem tudta megválaszolni, hogy a ma bejelentett rezsiintézkedés mekkora kiadáscsökkentést jelent.
A kata szigorításával kapcsolatban azt mondta, 50-300 milliárdig lehet a pluszbevétele az államkasszának a módosításból, bár szerinte a módosításnál „költségvetési vonatkozás nem volt szempont”.
Nem gondolja, hogy családok egzisztenciáját veszélyezteti a kata-módosítás. Volt egy méltánytalan araánytalanság az adórendszerben, de szerinte az, hogy aki ennek nem volt kedvezményezettje, az ezt nem fogja elismerni – mondta.
A miniszter nem cáfolta egyértelműen, hogy pluszbevétel céljából születttek meg a „kiigazítások”. Mint mondta: háborús állapot van, ami kihat mindenre. Úgy véli, azon van a kormány, hogy az állampolgárok ne érezzenek semmit a válságból, amibe szerinte a háború hozta egész Európát.
Arra a kérdésre, hogy miért nem a katát visszaélésszerűen használó cégeket büntették, azt mondta:
„Azt majd meglátjuk, ki viseli a következményeket”. Hozzátette: nem tudunk büntetni valakit, aki egy kiskaput kihasznál.
A Telex arra volt kíváncsi, hogy ha ennyire súlyos a helyzet, hogy energia-vészhelyzetet kell kihirdetni, akkor nem kéne-e esetleg spórolásra buzdítani a lakosságot, vagy akár bevezetni bizonyos korlátozásokat azokban a közintézményekben, melyeknek a rezsiszámláit közvetlen vagy közvetett módon a költségvetés állja. Gulyás Gergely szerint, bár fontos a spórolás, de azért nem fogalmaznak meg ilyen ajánlásokat vagy vezetnek be ilyen korlátozásokat. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a jelenleg is nagyon bizonytalan geopolitikai és gazdasági helyzetben a jövőben nem állhat be hiány az energiaforrásokból. Ebben az esetben természetesen a kormány ezeknek az intézkedéseknek a lehetőségét is megvizsgálná.
Gulyás miniszter a HVG kérdésére elmondta, a piaci ár változásai miatt nehéz megbecsülni, mekkora megtakarítást jelent a kormány számára a rezsicsökkentés csökkentése. Az éves átalányt fizető fogyasztókkal kapcsolatban elmondta, náluk sem várható számottevő változást.
A HVG tudósítója ezután sokadszor is megkérdezte, mekkora adóbevétel-növekedés várható a kata szigorításától, amire a miniszter sokadszorra sem tudott válaszolni.
Az Unió jogállami jelentésében felsorolt nyolc javaslattal kapcsolatban Gulyás közölte, hogy megfontolják majd a jelentésben foglaltakat.
A jelentésben azt javasolják, hogy a kormány
- erősítse meg az Országos Bírói Tanács szerepét az Országos Bírósági Hivatal elnökére ruházott hatáskör hatékony ellensúlyozására;
- igazítsa ki a kúriai bírók kinevezésének szabályait;
- reformálja meg a lobbizás és a „forgóajtó-jelenség” szabályozását (utóbbi arra utal, amikor volt kormányzati dolgozók magáncégekhez átlépve kihasználják a korábbi munkájukkal kiépített kapcsolataikat), valamint erősítse meg a vagyonnyilatkozatok rendszerét;
- mutasson fel komoly eredményeket a magas szinten elkövetett korrupciós ügyekben folytatott nyomozásoknál, büntetőeljárásoknál és a jogerős ítéleteknél;
- fokozza a médiaszabályozó hatóság funkcionális függetlenségét;
- erősítse meg a közszolgálati média irányítási és szerkesztői függetlenségét;
- fogadjon el olyan jogszabályokat, amelyek biztosítják az állam, illetve a tulajdonában lévő vállalatok hirdetési kiadásainak méltányos és átlátható elosztását;
- számolja fel a civil társadalmi szervezeteket érintő akadályokat.
A 444 kérdésére válaszolva Gulyás miniszter elmondta: a kata-módosítás tervezetét először pénteken vagy szombaton látta, illetve hétvégén „több egyeztetés is volt erről” a kormányban. A Fidesz-KDNP parlamenti frakciója hétfőn szembesült az új javaslattal először (majd kedden megszavazták). Gulyás Gergely hozzátette: korábban többször próbálták szűkíteni sikertelenül a katázók körét, szerinte most visszatértek a kata eredeti szándákához, így logikus döntés született.
Arra az ismételt felvetésre, hogy a sürgősség nem érthető, a miniszter azzal felelt:
„Így döntöttünk.”
Gulyás azzal érvelt, hogy amióta demokrácia van, képviselők dönthetnek, és ezért a felelősséget is vállalják. Szerinte – itt Sólyom László volt köztársasági elnök és alkotmánybíró egykori határozatára hivatkozott – a „kommunizmus továbbélése” lenne, ha a szakszervezetekkel és egyéb érdekvédelmi szervezetekkel folyamatosan egyeztetnének a döntések előkészítésénél:
„Mikor nem volt demokrácia, akkor ezt különböző társadalmi egyeztetésekkel próbálták elfedni, de mióta demokrácia van, és vannak szabadon választott képviselők, azok dönthetnek, és ennek a felelősségét is vállalják. A meghozott döntésért a kormány és természetesen a kormánypártok a felelősséget vállalják. Még Sólyom Lászlónak kiváló alkotmánybírósági elnöki határozatai vannak arról, hogy milyen továbbélése volt a kommunizmusnak azzal, hogy a szakszervezetekkel, és KIK-kel való egyezetés az feltétlenül szükséges. Természetesen vannak fontos társadalmi szereplők, akik van, hogy hozzá tudnak tenni egy döntéshez, van, hogy érdemes kikérni a véleményüket. De itt a helyzet napnál világosabb volt.”
8 éve mindeki tudja, milyen nehézségek vannak a katával, a parlamenti képviselők kiválóan tájékozottak, pontosan tudják, mennyire helyes ez a döntés – szögezte le Gulyás. Szerinte még nem tudni, mekkora bevétele lesz a módosítástól az államkasszának, mert annyiféle alternatíva áll rendelkezésre a katából kiszorulóknak.
Az RTL Klub kérdésére Gulyás Gergely elmondta, hogy rezsiárak tekintetében augusztus elsejétől az átlag fölötti fogyasztók számára minden esetben az aktuális piaci ár lesz érvényben.
A kereskedelmi televízió riportere a kata módosítását érintően pedig azzal kapcsolatban kérdezte a minisztert, hogy miért lépnek ilyen rövid időn belül, már szeptember elsejével életbe az adónemet érintő módosítások, mikor egy hónappal korábban még maga Gulyás is arról beszélt, hogy ha valóban sor kerül a kata reformjára, az csak jövő év elejétől lehetne érvényes. Az RTL riportere emlékeztette a Miniszterelnökség vezetőjét, hogy még a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a kata szabályainak megváltoztatását régóta sürgető Parragh László szerint is várni kellett volna január elejéig a módosítások érvénybe léptetésével.
Gulyás Gergely szerint bár konkrét választ nem adott a felmerült kérdésekre, de kijelentette, hogy a rendelkezésre álló másfél hónap a kormány véleménye szerint elég arra, hogy a katások átálljanak az újfajta szabályokra.
A miniszter azt sem tudta megmondani, hogy milyen költségvetési következményei lesznek a kata szigorításának – Gulyás szerint ez annak köszönhető, hogy nem tudható, a szigorítás miatt a katából kiszoruló munkavállalók milyen egyéb foglalkoztatási fajtára fognak áttérni. Azt viszont Gulyás Gergely is elismerte, hogy a előfordulhat, hogy egyeseknek valóban adónövekedést fog eredményezni a döntés, de ismét hangsúlyozta, hogy erre már csak az igazságosság jegyében is szükség van.
Gulyás az Index kérdésére elmondta, nincs olyan forgatókönyv, hogy a kormánynak más országot kötelezően ki kelljen segítenie földgázzal – bár szívesen segít, ha tud. Azt is megerősítette, hogy jelenleg a külügyminiszter prioritása, hogy feltöltsék a tárolókat.
Elmondta azt is, hogy a Miniszterelnökség esetében nagyjából 60 milliárd forintos megszorítással számolnak.
A Magyar Nemzet kérdésére pedig elmondta, szükséges lenne 10 milliárd köbméterre emelni a magyarországi gázkitermelést, ez azonban nem reális.
Ezután röviden lebaloldalizta az Európai Néppártot. A KDNP véleményét nem fejtette ki a kérdéssel kapcsolatban.
Breuer Péter a megszokotthoz képest meglepően fontos kérdést tett fel azzal kapcsolatban, mit kezd a kormány a vízhiánnyal és a kánikulával, valamint, hogy kívánja-e szabályozni a tömegközlekedési eszközökön beállított hőmérsékletet az energiafogyasztás mérséklése érdekében.
Németh Szilárd pedig kifejtette, nem kívánnak az emberek életébe avatkozni, és a kormány azt sem mondja meg, milyen legyen a buszon a hőmérséklet.
A vízzel kapcsolatban viszont a probléma súlyossága ellenére nem tudott kormányzati véleményről beszámolni.
Azt viszont elmondta, hogy a kormányülésen szóba került a víziközművek helyzetének rendezése. Ez alatt valószínűsíthetően az önkormányzati és társulási tulajdonban lévő közműszolgáltatók integrálását és állami tulajdonba vételét értette.
Az ATV kérdésére – miszerint miért az átlagmennyiséget szabták meg határnak a jövedelemszint helyett – Gulyás miniszter elmondta, hogy a kormány célja az energiafogyasztás korlátozása. Vagyis a cél, hogy az energiával spóroljanak.
Gulyás szerint a lakás mérete a rezsiszámlában a legfontosabb tényező, a kormány pedig az energiafogyasztást szeretné csökkenteni.
Ez egyébként ebben a formában nem teljesen igaz, a korszerűtlenebb lakások fűtése fajlagosan jóval többe kerülhet, mint a modernebb, jól szigetelt és takarékos fűtési rendszerekkel felszerelt lakásoké, melyeket jellemzően a magasabb jövedelműek engedhetnek meg maguknak.
Hernádi Zsolt nyilatkozatáról – miszerint a 480 forintos üzemanyagár fenntarthatatlan – Gulyás kifejtette, hogy egyelőre október 1-ig hosszabbították meg a benzinárstopot. Szándékuk, hogy a lehető legtovább „védjék a családokat” az elszabaduló üzemanyagáraktól. A miniszter elmondta azt is, hogy a kormány mérlegeli a kedvezményes tömegközlekedési bérlet bevezetését, de bevezetése az üzemanyagárstoppal szemben egyelőre nincs napirenden.
Újságírói kérdésre azt is elmondta, hogy az árstopok jelenlegi hatása az infláció 5-6 százalékos csökkenését eredményezi. Mindazonáltal a GKI elemzésének megfelelően
valós lenne a 30 százalék fölötti infláció, amennyiben feloldanának valamennyi árkorlátozást – a rezsicsökkentést is beleértve.
A kata-módosítás kirívóan gyors áttolásával kapcsolatban pedig kifejtette, hogy a szeptember elseji hatálybalépés miatt kellett vele ennyire sietni. Azt nem mondta el, hogy végülis miért ne lehetne később bevezetni. Azzal kapcsolatban pedig hogy Varga Mihály korábban a módosítás januári bevezetését célozta meg, kifejtette: nem költségvetési intézkedést hajtottak végre, hanem az adórendszer igazságtalanságait kompenzálták ilyen sürgősen. Ezután nem átallott az ápolók bérével példálózni.
A miniszter azt is elmondta, többször is egyeztettek Parragh Lászlóval, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökével, aki egyébként általában azt mondja, amit a kormány gondol. Ezzel véleménye szerint le van tudva az érintettekkel folytatott egyeztetés.
„Mindenkinek a jogszabályokat kell betartani”
– nyilatkozta a miniszter a kata-szigorítás elleni tiltakozásokról, majd szemkilövető gyurcsányozott.
Az Európai Bizottság állítólagosan elfogadott ajánlásával kapcsolatban, miszerint a kormány társadalmi egyeztetést folytatna a törvénymódosítások előtt – aminek fejében az Unió a válságkezelő forrásokat folyósítja – elmondta, hogy egyelőre nem írták alá a megegyezést, ha majd aláírták, akkor viszont ennek megfelelően is fognak cselekedni.
Vagyis véleménye szerint most, a tárgyalásokat szentesítő dokumentumok aláírása előtt nem számít a megállapodás elvi tartalma, úgy módosítanak törvényeket egy nap alatt, ahogyan csak akarnak.
Gulyás a tanárok béremelését és a szegregációt firtató kérdésre válaszul baloldalazott, és felmondta a kormányzati mantrát, miszerint a baloldal áskálódása miatt nem kapja meg Magyarország az uniós forrásokat, amikből az egészségügyi és oktatási dolgozók béremelését finanszírozni lehetne. Azt nem mondta el, miért nem lehet a költségvetés terhére emelni a béreket.
Kérdést kapott az Európai Unió jogállamisági jelentésével kapcsolatban is, ami több kérdésben is hiányosságokat állapított meg Magyarország működésével kapcsolatban. A miniszter szerint ez nem befolyásolja elvileg az uniós pénzek kifizetését, mert annak jogi akadálya nincs.
A már említett hétpontos akcióterv részeként újraindul a nem éppen környezetbarátságáról ismert szénbányászat. Ez azonban Gulyás Gergely állítása szerint nem befolyásolja a 2030-ra vállalt, a károsanyag-kibocsátás csökkentésével kapcsolatban tett vállalásokat. A miniszter úgy látja, hogy más, a szénkitermelés újraindítása mellett döntő országok esetében előfordulhat, hogy nem tarthatóak a klímacélok, de Magyarországon szerint ez a probléma nem állhat elő.
Kata-ügyben Gulyás Gergely a Mediaworks kérdésére megismételte azt a kormányzati narratívát, amely szerint a tegnap elfogadott szigorítás lényege a bújtatott foglakoztatás megelőzése.
A miniszter szerint ezzel szemben az eredeti, egyéni kisvállalkozók adóterheit csökkentő szándék ellenére mára a katás adózók kétharmada munkaviszonyt vált ki ki az adónemmel, vagyis visszaél a rendszerrel.
Gulyás szerint ez még jó gazdasági körülmények szerint sem elfogadható, nemhogy akkor, amikor egy válság kellős közepén vagyunk. A Miniszterelnökséget vezető miniszter igazságtalannak nevezte azt, hogy míg egy ápolónő 184 ezer forintnyi adót fizet, addig valaki, aki másodállásban katázik, az akár milliókat is hazavihet, miközben csak 50 ezer forint adót fizet ezért.
Németh Szilárd megerősítette, hogy a kormány azért rendelte el az energia-veszélyhelyzetet, hogy a rezsicsökkentést továbbra is fenn tudják tartani, valamint, hogy télre is maradjon energia.
Ennek keretében mint hallhattuk, rezsivédelmi alapot állítottak és töltenek fel, illetve korlátozzák a rezsicsökkentés hatályát. Vagyis az egy bizonyos szint fölött fogyasztóknak a piaci árat kell megfizetni, az átlagfogyasztásig viszont marad a rezsicsökkentés.
Mint elmondta, az átlagfogyasztás tekintetében a magyar családok átlagos fogyasztása évente 2523 kilowattóra áram, és 1729 köbméter gáz. Most „rezsivédetten” egy átlagfogyasztó
- 7 750 forintot fizet villanyért, ez 50 833 lenne rezsicsökkentés nélkül;
- gáz esetében a havidíj 15 833, rezsicsökkentés nélkül ez a kormány számításai szerint 131 741 lenne havonta.
A spórolás így havonta a rezsicsökkentéssel 158 691 forint, vagyis évente 1 904 292 forint. Ez a háztartások háromnegyedét érinti, egynegyedük az átlagfogyasztás feletti részt kell, hogy piaci áron kell majd hogy kifizesse.
A rezsicsökkentés Németh szerint 5 600 000 villamos, 3 600 000 gázfogyasztót érint.
Németh emlékeztetett, hogy a nagycsaládosoknak jelenleg is van egy kedvezményes fogyasztási limitjük, ez megmarad, így egy háromgyerekes családnál 1 729 helyett 2 329 köbméter gáz lesz a rezsicsökkentéssel csökkentett árú fogyasztás korlátja. Minden gyerek után további plusz 300 köbméternyi kedvezményes fogyasztás jár. Villamos áram tekintetében nincs hasonló kedvezmény.
Az augusztusban érvénybe lépő akcióterv az alábbi hét elemet tartalmazza:
- Magyarország másfél milliárd köbméterről kétmilliárdra növeli a hazai gáztermelést.
- A kormány felhatalmazta Szijjártó Péter külügyminisztert, hogy a gázkészletek további bővítésért dolgozzon
- Kiviteli a tilalmat vezetnek az energiahordozókra és a tűzifára. Kivételt képez ez alól a bértárolás, amelyre a jövőben is lehetőség lesz
- A kormány növeli a lignitkitermelést, vagyis a szénbányászatot
- A kormány intézkedik a Mátrai Erőmű minél előbbi újraindításáról.
- Meghosszabbításra kerül a Paksi Atomerőmű üzemideje
És a legfontosabb:
A rezsicsökkentés augusztustól csak az átlagfogyasztókra lesz érvényes.
Aki az lakossági átlagfogyasztást meghaladó mértékben használ gázt és elektromosságot, az a jövőben csak piaci áron juthat hozzá ezekhez az energiahordozókhoz. Gulyás Gergely szerint ez a szigorítás háztartások háromnegyedét nem érinti.
Gulyás Gergely elmondta, hogy a mai kormányinfót a kabinetfőnökök ülése előzte meg, majd a háborúra adott szankciók következtében kialakult európai energiahelyzetről beszélt kormányinfón.
A miniszter elmondta, hogy a begyűrűző energiaválság miatt a kormány energia-veszélyhelyzetet hirdet.
Kifejtette, hogy Európa jelentős részén energiaválság alakult ki – az elmúlt időszakban az áram ára ötszörösére, a gázé a hatszorosára nőtt. Utóbbi ára napról napra rekordokat dönt.
A miniszter szerint a mai állás szerint Európában nem lesz elég gáz ősszel és télen. Ezért több más országhoz hasonlóan kihirdetik az energia-veszélyhelyzetet.
Az intézkedéscsomag hét pontja augusztusban lép életbe, hogy biztosítsák télre az elegendő energiát. Céljuk, hogy felkészüljünk az energiaválságra, hogy megerősítsék az ellátási biztonságot, és fenn tudják tartani a lakossági rezsicsökkentést.
