Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Lázár János szerint biztosítani kell a „közhozzáférést” a Balatonnál

Ez a cikk több mint 2 éves.

Szabó Rebeka, a Párbeszéd országgyűlési képviselője a Balatonról intézett kérdést Lázár Jánoshoz, beruházásokért felelős miniszterhez. A zöld képviselő kritizálta, hogy a NER pénzért felparcellázza a Balatont, ezzel fölhajtva a balatoni árakat, ráadásul az építkezésekkel rombolja a balatoni természeti értékeket.


Példaként említette a „Club Aliga” elnevezésű üdülő-komplexum beruházást, amely tönkretenné az aligai löszfalat és a balatonaligaiaktól és balatonvilágosiaktól elvenné a parthoz való hozzáférést.

Lázár János válaszában elmondta, biztosítani kell a „közhozzáférést”a Balatonhoz, valamint jelezte, ősszel a minisztériuma fölülvizsgálná a kiemelt beruházások rendszerét.

Ha egy beruházást Magyarországon kiemeltté nyilvánítanak, a beruházás környezeti hatásait nem kell előzetesen felmérni és a helyi lakosok véleményét sem kell kikérni a beruházásról, sőt, rendeletileg dönthet a a kormány a beruházás egyéb aspektusairól is. 2010 óta a kormány legalább 3000 beruházást nyilvánított „kiemeltté”.

Szabó Rebeka parlamenti felszólalásában a balatoni kiemelt beruházások rendszerét is támadta, amikor kritizálta, hogy a NER „a nádasokból tóparti telkeket”, „az öblökből és torkolatokból vitorlás kikötőket”, „a kempingekből luxus lakóparkokat”, „a parti sétányokból szállodákat” épít.

A Párbeszéd képviselője felrótta azt is, hogy egyre kevesebb a sokak számára hozzáférhető tópart, és ezzel együtt egyre több a csak drága belépővel elérhető terület.

A képviselő szerint az oligarchiáknak adott támogatásoknak és a beruházásoknak árfelhajtó hatása van, ezért úgy látja, már magasabbak az árak a Balatonnál, mint a horvát tengerparton.

A zöld politikus azt is hangsúlyozta, hogy a balatoni víz jó minőségének megőrzéséhez a tó ökoszisztémáját kell megőrizni. Meglátása szerint a NER évről évre „egyre nagyobb területet iktat ki a tó immunrendszeréből”.

Végezetül élesen kritizálta a kiemelt beruházási törvényt, amely alapján ha valamit „kiemelt beruházásnak” nyilvánítanak, már nem számítanak a környezetvédelmi előírások és a helyi építési előírások is zárójelbe kerülnek.

Felidézte, hogy a Club Aliga területén, kiemelt beruházássá nyilvánítása után, a beépítési magasságot tizennyolc méterre, a telkek beépíthetőségét nyolcvan százalékra emelték, és a parti sétányt tizenhat építési telekre osztották föl. A beruházás az aligai löszfal „legyalulásával” is együtt jár.

A Club Aliga megépítését tíz milliárd forinttal támogatja a kormány. Lázár János egyetért ezzel? – tette fel végül a kérdést Szabó Rebeka.

Lázár János, beruházásokért felelős miniszter hangsúlyozta, hogy „a Balaton Európa egyik legfontosabb természeti kincse”, és állítása szerint ő maga és a kormány is kiemelten fontosnak tartja a balatoni természet megóvását.

2019 óta hatályban van egy törvény, amely szerinte nyolc pontban garantálja azt, amit Szabó Rebeka számonkért.

Arról, hogy a Balaton mindenkié-e, azt mondta, „mindenki szereti a Balatont”, a szegények és gazdagok is szeretnének a Balatonnál nyaralni.

Lázár János szerint „komoly gazdasági és társadalmi érdek, hogy minden magyar honfitársunk eljuthasson a Balatonra”, aminek érdekében a tárcák számos szociális programot indítottak. Hozzátette, az is fontos, hogy a nagyvállalkozói réteg a pénzét Magyarországon, ne pedig külföldön költse el.

A beruházásokért felelős miniszter szerint Szabó Rebeka is be fogja látni, ha egyszer kormányon lesz, hogy nagyon nehéz összeegyeztetni a zöld szempontokat a folyamatos fejlődés iránti igénnyel.

A zöld szempontok és a fejlődés közti szakadék azért van Lázár János szerint, mert „a magyarok óriási számban szeretnének a Balatonra menni”, „jó szállodákban akarnak lenni” és „szerencsére van pénzük erre”.

„Nagyon helyesnek tartom azt, hogy az elmúlt időszakban a Magyar Turisztikai Ügynökség pénzt és forrást biztosított mindenkinek, aki szállodát vagy szállást akart fejleszteni a Balatonnál, és nagyon helyes, hogy ezt magyar vállalkozók kapták” – folytatta a miniszter. (A turisztikai ügynökség támogatásainak nagy részét NER-közeli oligarchák kapják.)

Felszólalásának további részében okozott némi meglepetést a Fidesz egyik első számú embere. Előbb égető kérdéseket idézett meg, mint a”helyi szempontok, a lokalitás szempontjai, a helyi emberek természeti értékek iránti ragaszkodása, a közhozzáférés”, majd a kiemelt beruházások rendszerének felülvizsgálatát ígérte:

„Igaza van Önnek abban, hogy a kiemelt beruházások állami rendszere megérett a felülvizsgálatra” – jelentette ki Lázár János.

„Ősszel a tárcám nem csak az állami beruházások teljes rendjének felülvizsgálatára tesz javaslatot az Országgyűlésnek, hanem az állami kiemelt beruházások rendjét is át fogjuk tekinteni” – tette hozzá.

A miniszter megnyugtatná minden aggódó képviselőtársát a Club Aligával kapcsolatban is, mert „a beruházás nem kezdődött el”, „amiről Ön beszél, ott még semmi nem történt”. Azt ígérte, az Országos Tervtanácsban fog véleményt mondani a Club Aliga beruházási terveiről „a közösség képviseletében”, és a beruházóval is föl fogja venni a kapcsolatot, hogy „Balatonvilágos önkormányzatával egyeztetve és megállapodva olyan megoldás szülessen, amely garantálja minden környéken élőnek, hogy a természeti értékek megmaradjanak és a közhozzáférés legyen biztosított”.

Szabó Rebeka úgy reagált, a Lázár János által említett 2019-es törvényt a tapasztalatok alapján nem igazán tartják be, ezért a miniszter válaszát addig nem tudja elfogadni, amíg a törvényt be nem tartatják. Említette, hogy az aligain túl vannak még más, sokat kritizált beruházások is a Balatonnál, például a tihanyi, keszthelyi és balatonszemesi építkezések. Megjegyezte, hogy a zöld szempontok és a fejlődés összeegyeztethető, tehát a fenntartható fejlődés igenis elérhető cél.

Címlapkép: MTI/Bruzák Noémi