Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

1600 alkalmazottat bocsát el tömeges leépítés keretében a Tungsram, az állomány több mint felét

Két hete számolt be róla a Mérce is, hogy a 19. század óta működő Tungsram fényipari nagyvállalat súlyos gondokkal küzd. Akkor a Tungsram április 11-től négy telephelyén rendelt el kényszerleállást (Budapest, Nagykanizsa, Kisvárda, Hajdúböszörmény). Miután az ideiglenes leállás véget ért, a nagykanizsai üveggyárban többé el sem indult a munka: az üzemet az anyacég végérvényesen bezáratta.

Most szerdán Jörg Bauer vezérigazgató bejelentette, hogy év végéig a 3000-ből 1600 dolgozótól válik meg a Tungsram, tehát alkalmazottai több mint felének kell új állás után néznie hamarosan.

Sallai Gábor, a Tungsram Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke a Forbes-hu-nak nyilatkozott a tömeges elbocsátásról. Sallai szerint Bauer úgy tájékoztatta a dolgozókat, hogy a leépításre azért van szükség, mert teljesen megszűnik a hagyományos izzógyártási tevékenység, mert az elszálló energia-és alapanyagárak, miatt masszívan veszteségesen működik az üzletág.

Ahogyan azt már korábban megírtuk, Jörg Bauer elnök-vezérigazgató az Indexnek arról beszélt, hogy a pandémia, a globális ellátási nehézségek és az ukrajnai háború megoldhatatlan feladat elé állította a cégcsoportot. A világítástechnikai vállalat korábban General Electrics (GE) nevű amerikai technológiai óriás tulajdonában volt, 2018-ban viszont Jörg Bauer, a GE magyarországi leányvállalatának korábbi elnöke kivásárolta a bostoni székhelyű vállalat európai, közel-keleti, afrikai és törökországi (EMEAT) fényforrásüzletágát valamint globális autólámpa-üzletágát, és a cég Tungsram Csoport néven kezdte meg a működését.

A Népszava értesülései szerint már a korábbi történtek miatt is a Tungsramnál sok dolgozó arról beszélt: a cégvezetés februárban felmondta a kollektív szerződés három, a csoportos végkielégítéssel kapcsolatos pontját. – Az egyik, amit megváltoztattak, hogy nem az eredeti megállapodás szerint, hanem csak a Munka Törvénykönyve alapján járjon a végkielégítés – mondta a lapnak Kupó Csaba, ami szerinte komoly érvágás, hiszen

akik nyugdíj előtt állnak, akár nyolc havival kevesebb végkielégítést kapnak majd, de azok is kéthavit buknak, akik csak tíz éve vannak a gyárban.

Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, a gyárnál működő szakszervezetek még februárban sztrájkbizottságot alapítottak.

A vállalat dolgozói azért adtak felhatalmazást a sztrájkbizottság felállítására, mert a kormánnyal 2019 óta stratégiai partnerségben lévő, magyar tulajdonú cég vezetése egyoldalúan felmondta a kollektív szerződés több pontját is.

A három felmondott pont Sallai Gábor megítélése szerint a három legfontosabb: a felmondási időt, a végkielégítést és csoportos létszámleépítés esetén a vállalatnál dolgozó házastársak védelmét érinti. Így, 2022 májusától kezdve munkáltatói felmondás esetén jelentősen kevesebb összeget kapnak a távozó munkatársak.  Ez azért is lényeges kérdés, mert a munkaviszony-megszüntetések  folyamatosak a vállalkozásnál, a kollektív szerződés három lényeges pontjának felmondása épp egy tömeges felmondási hullámot előzhet meg.

Felmerül kérdésként, hogy lehetőség lenne-e sztrájkkal rábírni a munkáltatót hogy elálljon a kollektív szerződés oly módon történő megváltoztatásáról, amely a szakszervezetek szerint sértik a dolgozók érdekeit. Sallai Gábor elmondása alapján erre már csak a hatályos jogszabályok értelmében sincs lehetőség, hiszen a sztrájktörvény 2010-es módosítása megtiltja, hogy a dolgozók egy kollektív megállapodás megváltoztatása érdekében kezdeményezzenek munkabeszüntetést.

Címlapkép: MTI/Varga György