Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Kormányváltás: csúnyán kikapott a szlovén választásokon az Orbánt utánzó Janez Janša

Frissítés 23:30 Balközép koalíció jöhet

A szavazatok 97 százalékának feldolgozása után most már biztos, hogy a Robert Golob újonnan alakult Szabadság Mozgalom pártja nyerte a választásokat, a szavazatok 34 százalékát megszerezve, ez 40 helyet jelent a 90 fős parlamentben. A második az Orbán-szövetséges, de most miniszterelnökségét elvesztő Janez Janša, és az általa vezetett jobboldali SDS 24 százalékkal. Az SDS ugyan kikapott a választásokon, de valójában a szavazatok nagyjából ugyanakkora arányát nyerték el, mint négy éve, és plusz 3 helyet is szereztek a parlamentben. A választás legnagyobb vesztese (az eddigi kormánypártokon túl) egyértelműen a baloldali Levica, amely éppen, hogy csak bejutott (4.2%), és megfelezte helyeinek számát, 9 helyett csak 5 székkel futhat neki a következő ciklusnak.

Mivel abszolút többséget egy párt sem szerzett, mindenképp koalícióra lesz szükség a kormányalakításhoz. Janez Janša egyetlen bejutó potenciális szövetségese az NSI, de a két pártnak együtt sincs meg a kormányalakításhoz szükséges mandátuma, így a legvalószínűbb forgatókönyv szerint Golob a Szociáldemokratákkal (SD) fog összefogni, kérdés, ehhez csatlakozik-e a Levica.

Korábban írtuk

A vasárnapi szlovén országgyűlési választások lezárulta utáni exit pollok szerint  Robert Golob Szabadság Mozgalom pártja nyerte a szavazatok többségét, közel 36 százalékkal. Második az eszerint miniszterelnökségét elvesztő Janez Janša, és az általa vezetett SDS (Szlovén Demokrata Párt – Slovenska Demokratska Stranka) a szavazatok 22,5 százalékával.

 


A választásokon az elmúlt öt választáshoz képest a legmagasabb volt a részvételi arány, ám az még így is mérsékeltnek mondható (49,3%, a levélszavazatok nélkül).


Szlovénia előző kormánya Janez Janša vezetésével akkor alakult meg, amikor 2020 januárjában a korábban a választási rendszer reformját, bürokráciacsökkentést, az egészségügy és az oktatás fejlesztését és a nyugdíjrendszer magántőke bevonásával történő megreformálását ígérő Marjan Šarec kormányfő, a Marjan Šarec Listája által vezetett kormány miniszterelnöke a belső koalíciós feszültségek kibékíthetetlensége miatt másfél év kormányzás után lemondott. Bár ő maga új választás kiírását szerette volna elérni, erre végül nem került sor, miután Janšának sikerült két másik párttal koalíciós alkut kötnie, így az SDS vezetésével alakulhatott új kormány.

Az ország meglehetősen nehezen kiszámítható politikai életéről a magyarországi helyzettel való összehasonlításával Czékmán Bendegúz írt tavaly ősszel elemzést a Mércén.

Kemény kampány, ismerős módszerek

A sokszor Orbán Viktor magyar miniszterelnök utánzásával vádolt Janša az idei kampányban sem válogatott a módszerekben: a kormánypárt felé hajló szlovén közmédia, és a befolyása alatt álló sajtó segítségével már-már szokásosnak mondható lejárató kampányokat indított az ellenzék „erős emberei” ellen, az állami média elfogultsága pedig odáig vezetett, hogy az ellenzéki jelöltek kivonultak a tévé választási vitaműsoráról.

Janšát egyre hangosabban bírálják Európai Uniós berkekben annak gyakran jogállamiságot megkérdőjelező, és sajtószabadságot sértő intézkedései miatt.

Különösen kiélezett kampánynak lehettek idén ugyanakkor tanúi a szlovének, a kampányidőszak végére ugyanis a felmérések általában szinte teljesen fej-fej melletti mezőnyt vázoltak fel a Robert Golob-vezette zöld ellenzéki Szabadság Mozgalom (Gibanje Svoboda – GS) és a kormányzó Janša-féle Szlovén Demokrata Párt (Slovenska Demokratska Stranka – SDS) között, mindkét formációt körülbelül 25 százalékra mérve.

Ilyen jelentős előretörést még a legfrissebb felmérések sem mutattak ki a Szabadság Mozgalom részéről.

Fideszhez hasonló elbánást követelnek Janšának a Néppárttól

Mint ahogyan arról a Mérce is beszámolt tavaly, miután 2021 márciusban külön váltak az Európai Néppárt és a Fidesz útjai, egyre több kritika éri a Néppártot, amiért nem lép fel elég keményen Szlovénia miniszterelnöke, Janez Janša ellen, aki egyúttal Orbán szlovéniai – és talán egyben legfőbb közép-kelet-európai – szövetségese.

Janez Janša 2018-ban került hatalomra. Már megválasztása előtt magyarországi tőkével segítette a magyar kormány Janša pártjának, az SDS-nek a médiabirodalmi törekvéseit. A magyar pénzből vásárolt szlovén médiatermékek pedig stílusukban is az itthonihoz hasonulnak: gyakori témájuk például a „migránsozás”. Janez Janšát gyakran vádolják azzal – köztük az Európai Unió Tanácsa és a Freedom House -, hogy a sajtószabadság ellensége, például a szlovén állami hírügynökség elleni támadásai miatt. Talán mondani se kell, hogy Janša csak úgy, mint Orbán, Donald Trump nagy híve és Trumphoz hasonlóan lelkes twitterező.

Meggyengült rendszerkritikus baloldal

A Levica a 2014-ben 6%-os eredménnyel parlamentbe jutó Egyesült Baloldal nevű pártszövetség utódjaként még 2018-ban, a Janša vereségét hozó szlovén választásokon a vártnál jobban teljesített. A pártot leginkább a görög Szirizához vagy a spanyol Podemos-hoz szokás hasonlítani, megalakulása óta a megszorítások elleni küzdelmet tűzte zászlajára. Céljai közt szerepel a 700 eurós (kb. 225 ezer forintos) minimálbér bevezetése, ingyenes közétkeztetési programok indítása és vállalatok dolgozói igazgatás alá vonása. A Levica az egyetlen párt Szlovéniában, amely rendszeresen felszólal a menekültek emberséges kezelése és befogadása mellett. A párt a 2018-as választáson kiemelkedően szerepelt a nagyobb városokban és a fiatalok közt, a fővárosban a radikális baloldali lista kapta a legtöbb szavazatot.

Idén azonban meggyengülve, a jelek szerint épphogy átléphetik a bejutási küszöböt, 4,4 százalékos előrevetített eredménnyel. A Levica kilépése 2020-ban, mint a Šarec-kormány külső támogatója – amikor az akkori miniszterelnök megszorító intézkedéseket akart bevezetni – vezetett az SDS azévi kormányalakításához.