Rengeteg panasz érkezett a Pedagógusok Szakszervezetéhez (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetéhez (PDSZ) a márciusi pedagógussztrájkot követő retorziók miatt. A megkeresésekkel kapcsolatban dr. Nyitrai Károly, a PDSZ jogásza állásfoglalást adott ki a szakszervezet honlapján, melyben elmagyarázza miért is jogsértő az irreális bérmegvonás, a rendkívüli szünet elrendelése és az egészségbiztosítási jogviszony szüneteltetése a sztrájkban résztvevő pedagógusokkal szemben.

A jogász szerint a sztrájkról szóló  törvény szövegéből az következik, hogy a sztrájkban részt vevő munkavállaló szabadon eldöntheti, mennyi ideig sztrájkol. Azt is megteheti, hogy egy ideig sztrájkol, utána nem, majd újra sztrájkolni kezd. Egyetlen egy kötelessége ebben a körben, hogy erről a munkáltatót tájékoztatnia kell. A törvény azt is leszögezi, hogy „A sztrájk miatt kiesett munkaidőre – eltérő megállapodás hiányában – a dolgozót díjazás és a munkavégzés alapján járó egyéb juttatás nem illeti meg.”

Nyitrai szerint tehát ebből egyértelműen következik, hogy ha egy munkavállalót 8 órában foglalkoztatnak, és egy sztrájkkal érintett munkanapon 4 órát sztrájkol, akkor csak erre a 4 órára nem jár neki munkabér, de egyébként ugyanerre a munkanapra a további 4 órára eső munkabérre jogosult.

A PDSZ-hez azonban eljutottak olyan esetek is, mikor egy pedagógus béréből 3 teljes napnyi fizetést vontak le úgy, naponta csak néhány óra erejéig csatlakozott a sztrájkhoz. A jogász ilyen esetekben megjegyzi, minden jogellenes levonással érintett munkavállaló, illetve közalkalmazott a jogellenesen levont munkabért 3 évig követelheti a munkáltatótól.

Szintén megtévesztő tájékoztatást kapott sok pedagógus arról, hogy sztrájkban való részvétel esetén mi történik a társadalombiztosítási jogviszonyával. A társadalombiztosítás ellátásairól szóló 2019. évi CXXII. tv. értelmében szünetel a biztosítás fizetés nélküli szabadság ideje alatt, ám a törvény számos kivételt is megfogalmaz. Közülük az egyik, hogy az egészségbiztosítás nem szüneteltethető a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt. A sztrájkban való részvétel pedig a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítésnek minősül. A PDSZ jogásza szerint

teljesen egyértelmű, hogy csak és kizárólag a ténylegesen sztrájkkal töltött idő alatt szünetel a társadalombiztosítás, így a fenti példával élve egy 8 órás napi munkaidő esetében 4 óra sztrájk időtartama mindösszesen 4 óra időtartamban eredményezi a biztosítás szünetelését.

A szakszervezetek számára számos intézményből érkezett olyan jelzés, hogy a március 16-17-18-i sztrájkkal érintett napokra utólag rendkívüli szünetet rendelt el az intézményvezető vagy legalábbis szóban ezt a tájékoztatást tette. Nyitrai szerint a törvény itt is világosan fogalmaz, amely alapján az intézményvezető kizárólag az intézményre kiterjedő veszélyhelyzet esetén kizárólag az egész intézmény tekintetében rendelhet el rendkívüli szünetet. Ráadásul rendkívüli szünetet elrendelni az intézmény egy része – egyes osztályok – tekintetében az Nkt. 30. § (5) a) pontjába ütközik és jogellenes, csakúgy mint visszamenőlegesen szünetté nyilvánítani oktatási napokat. A szakszervezetek tudomására jutott, hogy ilyen jogellenes rendkívüli szünetek miatt egyes intézményekben a tanév rendjében tanítás nélküli munkanapra is munkavégzést rendeltek el.

Korábban beszámoltunk arról, hogy rengeteg panasz érkezett a Pedagógusok Szakszervezetéhez (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetéhez (PDSZ) olyan tanároktól, oktatási-nevelési dolgozóktól, akik valamilyen módon részt vettek a szakszervezetek által meghirdetett, márciusi pedagógussztrájkban. Volt, akitől a munkáltató három napnyi teljes bért vont le, miközben naponta csak néhány óra erejéig csatlakozott a sztrájkhoz, többeket pedig arról értesített a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), hogy szüneteltették az egészségbiztosítási jogviszonyukat. A PDSZ szerint a a velük a fizetéscsökkenés ügyében kapcsolatba lépő, több mint 100 pedagógus közül sokan számoltak be igazságtalan levonásokról és volt, aki 50-60 ezer forinttal kevesebbet kapott kézhez a hó végén.

A pedagógus szakszervezetek az új kormány megalakulására várnak, hogy folytathassák a sztrájkbizottsági egyeztetéseket a munkaterhek és a bérhelyzet rendezéséről.  Orbán Viktor miniszterelnök a szerdán tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján a pedagógusok béremeléséről is beszélt. Elmondta, „elvi alapon nem ért egyet” az olyan közgazdasági megoldásokkal, ahol a minimálbérhez vannak kötve a bérek. Szerinte szükséges elválasztani a minimálbért a bérektől. Szerinte nem attól kell remélni a pedagógusok bérrendezését, hogy az össze van kötve a minimálbérrel, hanem attól, hogy a kormány belátja, hogy alul vannak fizetve a tanárok, és mindent megtesz a fizetésük emeléséért.