Ma választott volna elnököt az iraki parlament, azonban a képviselők hiányzása miatt ismét el kellett halasztani az elnökválasztást. Az októberi választások óta húzódik a kormányalakítás folyamata. Most az Iran által támogatott politikai szövetség újabb bojkottja, valamint több független képviselő „váratlan megbetegedése” miatt kellett elhalasztani az elnökválasztást szerdáig.
Iraqi MPs have gone on an „I have fallen ill” spree to avoid participating in the March 26 parliamentary session to elect an Iraqi president. Reports say those boycotting the session or voting a certain way might receive $5 mil in cash as a bribe. pic.twitter.com/Nhrzrlj15J
— Mohammed Salh ☀️ (@MohamedRwanduzy) March 25, 2022
A Middle East Eye elemzése szerint habár az elnöki poszt inkább szimbolikus tartalommal bír, mégis, az elnökválasztás fontos állomása lehet a hatalmi berendezkedés megváltozásának Irakban, hisz a leendő elnök nevezi ki a tényleges hatalommal bíró leendő miniszterelnököt.
A két rivális politikai szövetség, az amerikaellenes síita hitszónok Muktada asz-Szadr vezette „Mentsük meg a hazát” és az Irán által támogatott „Koordinációs Keret” áll egymással szemben, utóbbi vezetője Núri al-Máliki volt iraki miniszterelnök.
Mindkét oldal igyekszik meggyőzni a megválasztott képviselőket, hogy az ő jelöltjüket támogassák. A Szadr által vezetett szövetség egy színes koalíciót igyekszik létrehozni szunnita, síita és kurd képviselőcsoportokból, de az Iránnal szövetséges erőket elutasítja. Eközben Máliki egy minden síita politikai erőt magában foglaló egységet szeretne újraéleszteni. Ha Szadr szövetsége jut végül hatalomra, az két évtizednyi Irán-párti kormányzati hatalmat törne meg.
Eleinte úgy tűnt, Szadr sikerrel alakíthat kormányt, de egy februárban hozott bírósági döntés mentőövet dobott Máliki szövetségének. A döntés nyomán ugyanis a képviselők kétharmadának kell a szavazásnál jelen lennie ahhoz, hogy a parlament megválaszthassa a következő elnököt, így februárban, és végül most is meghiúsult az elnökválasztás, időt hagyva a Irán-párti tábornak.
Qais al-Khazali a Koordinációs Keret egyik prominens alakja előre megmondta, hogy a mai ülésre nem fog sor kerülni. Érvelése szerint az irakiak többsége síita – a lakosság 64-69 százaléka – így ha Szadr szövetsége kerülne hatalomra, az a többség akaratával menne szembe. Szadr egykor maga is a Koordinációs Keret tagja volt és jelentős síita mozgalmat vezet papként, azonban mindeddig sikertelenül próbált néhány síita pártot a saját szövetsége számára megnyerni.
Most mindkét nagy politikai oldal célja a függetlenek megnyerése lehet. Ezek közül is kiemelkedik a Tishreen parlamenti blokk, amely a 2019-es tüntetések következményeként jött létre.
A tüntetőket képviselő politikusok azonban egyik oldalhoz sem szívesen csatlakoznak. A Tishreen képviselők az Irán által támogatott frakciót azzal vádolják, hogy több aktivistát és tüntetőt megöltek, Szadr-t viszont azért nem pártolják, mert korábban is igyekezett a tiltakozó mozgalom szelét a saját vitorlájába befogni, így pacifikálva mozgalmukat.
