A Mérce napi egy összefoglalóval jelentkezik az ukrajnai háborúról. Ez a március 19-i nap összefoglalója. A korábbi összefoglalóinkat itt találod.
Mariupol az elesés határán, az előző napokhoz képest jelentős orosz előretörések
Keleten és délen előretörtek az orosz csapatok. A hetek alatt egyre inkább körbeszorított Mariupol elesni látszik, a New York Times információi szerint a teljesen bekerített város központja felé tolódott el a frontvonal.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy közeli tanácsadója szerint már nincs esély a város ostromának feloldására. Ha Mariupol elesik, akkor ez lesz a kevés nagyváros egyike, amit a három hete kezdődött háborúban az irányításuk alá tudtak hajtani az orosz haderők. A város átvételével a moszkvai vezetés teljes kontrollt szerez Ukrajna Fekete-tengeri partvidékének keleti része felett.
A város polgármesterének állítása szerint az orosz egységek több ezer ukrán lakost vittek át a határon akaratuk ellenére Oroszországba – mindeközben harmadik napja folyik elkeseredett harc a lebombázott városi színház romjai alatt ragadt túlélők kimentéséért.
Nagyobb sikereket a keleti frontokon tudtak ezenkívül elérni az orosz csapatok, a szeparatisták által ellenőrzött Donbaszból folyamatosan nyugatra nyomulva. Ezenkívül Donyeck város környéki falvakba vonultak be, és Kijev kelet felőli körbezárását erősítették meg.
Putyin nem áll készen a legmagasabb szintű tárgyalásokra
Putyin még nem áll készen a Zelenszkijvel való tárgyalások megkezdésére – jelentette be a két fél közti béketárgyalások szervezésért küzdő török elnök, Recep Tayyip Erdoğan szóvivője, Ibrahim Kalin. Ezzel együtt elmondta azt is, az orosz elnök már nem törekszik Zelenszkij leváltásra, elfogadja, mint az ukrán nép vezetőjét.
„Ha mindent megfelelően csinálunk, ha helyesen megértjük a mostani pillanat tanulságait, és ha a mozgalom hallgat a helyben lévőkre, akkor újra fogjuk gondolni, milyen a világ, mi fenyegeti itt és most a békét… A mozgalomnak az a része, amely ezt a tanulságot figyelmen kívül hagyja, retorikájával, fellépéseivel, mozgósításaival nem fog tudni érdemlegesen hozzájárulni feladatunk elvégzéséhez”
Okszana Dutcsak Ukrajnában élő kutatóval készült, az ukrajnai szerveződésekről tudósító és a békepolitika esélyeit feszegető interjú itt olvasható.
A hadban álló felek 10 humanitárius folyosó megnyitásáról egyeztek meg a szombati napra, így az erősen ostromlott Mariupolból is kimenekíthetik a város szívében víz és áram nélkül maradt 350 ezer civilt.
Az ukrán elnök egy berni tüntetésen, amin Ignazio Cassis, Svájc elnöke is részt vett, online mondott beszédet, amiben arra hívta a svájci háborúellenes tüntetőket, hogy „fagyasszák be az orosz oligarchák svájci bankszámláit”.
A lengyelek szigorúbb szankciókat akarnak, Boris Johnson a Brexithez hasonlította az ukránok harcát
Mateusz Morawiecki lengyel elnök egy mai nyilatkozatában bejelentette, teljes kereskedelmi tilalmat szeretnének az EU és Oroszország között – ezzel még szigorúbb gazdasági megszorításokat bevezetve az Ukrajnát lerohanó vezetéssel szemben. A lengyel elnök nyilatkozata nem sokkal azután érkezett, hogy az EU a negyedeik szankciós csomagját fogadta el Oroszországgal szemben.
Boris Johnson brit miniszterelnök nagy botrányt kavart, amikor Konzervatív Párt gyűlésén elmondott beszédében az ukránok szabadságért folytatott harcát a Brexithez hasonlította. A lerohant ország lakosainak szabadságéárt folytatott harca Johnson szerint olyan, „mint amikor a britek a Brexitre szavaztak”.
Donald Tusk volt lengyel kormányfő a Twitteren reagálva úgy fogalmazott:
„Boris, a szavaid megsértik az ukránokat, a briteket és a józan észt.”
Boris Johnson likens Ukrainians’ fight to British people voting for Brexit. I can still remember the enthusiasm of Putin and Trump after the referendum. Boris, your words offend Ukrainians, the British and common sense.
— Donald Tusk (@donaldtuskEPP) March 19, 2022
Romániába több mint félmillió menekült érkezett, az ukránok ötödének kellett eddig elhagynia a lakóhelyét
Átlépte a félmilliót a Romániába érkező menekültek száma. A Főtér jelentése szerint az ukrán háború elől menekülők közül 80 ezren a maradás mellett is döntöttek.
Az Ukrajnából érkező menekültek nagy része nő és gyermek, akik a háború elől menekülve eleve traumatizáltak, valamint kiszolgáltatott helyzetben vannak, helyzetük, mint azt a szerdai eset is mutatja, könnyen visszaélésbe torkollik. De épp így a cigány származású menekülteket is könnyen hátrányos megkülönböztetés érheti – és éri is. A hazai ellátórendszer viszont nemhogy a menekültválság nemi és rassz alapú kihívásaira, de általában a válságra sincs semmilyen szempontból felkészülve, a civil szervezetek igyekeznek a lehető leggyorsabban ellátni az állam feladatait. A helyzetről Dr. Nógrádi Noá nőjogi szakértőt, a PATENT Egyesület és a NANE tagját kérdeztük.
Ötből egy ukrán kényszerül lakóhelye elhagyására, és az országon belül, vagy azon kívülre menekülni a háború elől az ENSZ friss jelentése szerint. A Nemzetközi Migrációs Szervezet szerint a 44 milliós ország lakosságának negyede hagyta el az országot, vagy keresett Ukrajnán belül, lakóhelyét elhagyva biztonságot. Ezen kívül 12 millió ember rekedt a harcok által érintett területeken, vagy nem tud távozni a fokozott biztonsági kockázatok, a hidak és utak tönkretétele, valamint az arra vonatkozó erőforrás és információhiánynak köszönhetően, hogy hol kerülhet biztonságba, találhat szállást.
Hogyan lehet Magyarországról segíteni?
A magyarországi társadalom látható része mozdult meg a menekültek segítésére úgy a határ mellett mint más településeken és a fővárosban, példás szolidaritásról tanúbizonyságot téve, ami a kormány hosszú évek óta tartó menekültellenes kampánya után nem kis szó – igaz, ezúttal a kormány is a menekültek megsegítése mellett foglal állást.
Összefoglalónkban összeszedtünk néhány módot, ahogy a menekülteken segíteni lehet.
A legjobb, ha valamilyen szervezeten keresztül nyújtunk segítséget, legyen szó tárgyi vagy immateriális segítségről, például tolmácsolásról vagy szállásadásról. A szervezetek ugyanis fel tudják mérni, milyen erőforrásokra van szükségük, és mivel rendelkeznek.
Így érdemes nézni a következő felületeket:
- Migration Aid – a Facebook oldalukon rendszeresen közzéteszik az aktuális helyzetjelentést, valamint hogy épp mire van szükségük. Oldalukon megtalálható a telefonszámuk is.
- A Budapest Bike Maffia és az Age of Hope Alapítvány szintén naponta közzéteszi, mire van szükség. Jelenleg tábori ágyakat kérnek.
- A települési önkormányzatok online felületei, Facebook-oldalai – a határmenti települések, mint például Záhony vagy Fényeslitke, közzéteszik felhívásaikat, hogy mire van szükségük a menekülők ellátásához. Ugyanígy országszerte számos önkormányzat írja ki, hogy milyen segítségre van szükségük akár helyben berendezett humanitárius központjaikhoz, akár hogy a határra küldjék.
- Egyházi szervezetek – többek között a Mazsihisz, az EMIH, a Magyar Református Szeretetszolgálat és a Máltai Szeretetszolgálat is részt vesz a menekülők segítésében, velük is felveheti a kapcsolatot, aki segítséget ajánlana.
- Ezen az oldalon magyarul, ukránul és angolul találhatnak hasznos információkat a menekülők.
- De ha valaki egyszerűen kimegy a Keleti vagy a Nyugati pályaudvarra beszélgetni, segíteni helyben az érkezőket, az is hatalmas segítségnyújtás, és a helyben dolgozó segítők bizonyára meg tudják mondani, milyen tárgyi vagy nem tárgyi segítségre van szükségük.
