Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Másfélszer magasabb az infláció, mint a nyugdíjemelés – és még messze a drágulás vége

Utoljára 2007 augusztusában volt olyan magas az infláció, mint februárban – közölte ma reggel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az előző hónapban átlagosan 8,3%-al nőttek az árak az egy évvel ezelőttihez képest, egyetlen hónap alatt, január óta 1,1%-al. A legnagyobb ütemben az élelmiszerek ára nőtt, de a tartós fogyasztási cikkek, szeszes italok és a dohányáruk is átlag fölött drágultak. A háború és a járvány hatására elszálló árak tartósak lehetnek, a szakértők szerint még el sem értük a tetőzést. A Nyugdíjasok Parlamentje azonnali nyugdíj emelést követel.

A KSH ma megjelent gyorstájékoztatója szerint, februárban a fogyasztói árak átlagosan 8,3%-al meghaladták az egy évvel korábbit. Ezen belül is az élelmiszerek ára nőtt kiemelkedően, 11,3%-al, különös tekintettel az alapvető élelmiszerekére:

a margariné 25,8, a kenyéré 25,0, a száraztésztáé 22,1, a baromfihúsé 19,2, a sajté 17,9, a péksüteményeké 17,8, a liszté 17,6, a vajé 16,3, a tejtermékeké 15,5, a cukoré 3,8, a szalámié, a szárazkolbászé és a sonkáé 2,5, a sertéshúsé 1,3%-kal emelkedett.

A tartós fogyasztási cikkekért 8,3, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 16,2, a szobabútorokért 15,0, a használt személygépkocsikért 10,0, a televíziókért 8,6, az új személygépkocsikért 7,3%-kal kellett többet fizetni. Ezen drágulások hátterében a járvány kezdete óta folyamatosan növekvő globális mikrochip- és faáru hiány állhat.

A szolgáltatások díja 5,5%-kal emelkedett, ezen belül a lakásjavítás és -karbantartás 17,4, a járműjavítás és -karbantartás 12,2%-kal került többe. A lakásjavítások árának emelkedésért a munkaerőhiány mellett a tavaly nyár óta tartó építőanyagár-emelkedés is felelőssé tehető, ami szintén a járvány miatt megszakadó hosszú ellátási láncok lassú helyreállásának köszönhető.

Az élelmiszerek ára annak ellenére nőt kirívó mértékben, hogy a kormány februárban döntött 5 alapvető élelmiszer árának befagyasztásáról, valamint tavaly november óta üzemanyagár-stop van életben az országban.

Ezek az intézkedések az infláció fő mutatójára sem tudtak kedvező hatással lenni, ráadusul azok május elején-közpén várható kivezetése további hirtelen áremelkedést eredményezhet majd. Ráadásul a háború február végi kitörése ebben a mutatóban még csak részlegesen jelenik meg, hiszen azóta a korábbinál is jelentősebben elszálltak az energiahordozó árak, és a forint is történelmi mélypontra került.

A Nyugdíjas Parlament azonnali nyugdíjemelést követel, mivel a nyugdíjak emelésének meghatározásánál a kormány a mostaninál jóval alacsonyabb inflációs várakozás alapján számolt. Mint írják:

„Az év elejei nyugdíjemelés arra a törvényi kötelezettségre épült, hogy a tervbe vett fogyasztói áremelkedéssel megegyező mértékű emelés biztosítja a nyugdíjak reálértékének megőrzését. A tavaly nyáron elfogadott költségvetési törvényben szereplő 3 százalékos inflációs prognózis tarthatatlansága már hamar kiderült a döntéshozók számára is. A tervezett pénzromlás mértékéhez igazodva decemberben a kormány 5 százalékos nyugdíjemelésre korrigálta a téves várakozását.”

Ezzel szemben a mostani 8,3% előtt február elején 7,9%-os, január elején pedig 7,4%-os drágulást mért a KSH, ami

másfélszerese a nyugdíjemelés ütemének.

Nem csoda, hogy a fiatalok körében egyre pesszimistábbak a várakozások a nyugdíjkorhatárt illetően, a Prémium Önkéntes Pénztárak reprezentatív felmérése alapján a 18-24 év közöttiek arra számítanak, hogy már csak 74 évesen kezdhetik meg nyugdíjas éveiket. (Ez megegyezik a magyar férfiak 2020-ban mért átlagos várható élettartamával.) A 25-34 évesek pedig 73 évre teszik ezt. 72 évvel számolnak a most 35-44 évesek, a 45-54 év közöttiek 68,8 évvel, az 55-64 évesek pedig 66,4 évvel kalkulálnak.

A Fidesz reakciója az inflációra: Baloldal.

A kormánypárt sajtóközleményben reagált a ma megjelent inflációs hírekre, ebben úgy fogalmaznak:

„Az infláció egész Európában magas a járvány okozta gazdasági hatások, az energiaárak emelkedése, a háború és a szankciók miatt. A magyar infláció az uniós középmezőnybe tartozik. A magyar embereket több intézkedés is védi az áremelkedéstől. Amellett, hogy emelkedtek a bérek és a nyugdíjak, a kormány garantálja a rezsicsökkentéssel lenyomott energiaárakat, bevezette az élelmiszerárstopot, a benzinárstopot, a kamatstopot, amelyek 3-4 százalékponttal segítenek az infláció leszorításában. Ha a baloldalon múlna, akkor már brutális háborús infláció lenne Magyarországon, mert a baloldal miniszterelnök-jelöltje háborúba sodorná az országot, eltörölné a rezsicsökkentést, elzárná a gázt, energiaszankciókat akarnak és ellenzik az árstopokat is. A baloldal összevissza beszéde és felelőtlen követelései a magyar emberekre, a magyar gazdaságra és az árakra is veszélyesek.”

(Portfolio, Napi.hu, Pénzcentrum)