A Mérce hétköznapokon két, hétvégén napi egy összefoglalóval jelentkezik az ukrajnai háborúról. Ez a március 5-i nap összefoglalója. A korábbi összefoglalóinkat itt találod.
Miközben a háború kezdeti szakaszában a stratégiai baklövések és az ukrán lakosság ellenállása miatt az orosz hadsereg csak korlátozott sikereket tudott elérni, addig az elmúlt napokban folyamatos volt az előrenyomulás, a megszállók egyre több városban veszik át hatalmat. Ezzel párhuzamosan pedig egyre növekszik a civil lakosság ellen elkövetett kegyetlen támadások száma, alapjaiban mondva ezzel ellent annak a moszkvai narratívának, hogy az invázió célja az Oroszországot fenyegető ukrán hadigépezet lefegyverzése.
A folytatódó orosz támadás miatt elhalasztódik Mariupol evakuációja
A civil lakosságnak az elmúlt napokban az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolban kellett a legsúlyosabb megpróbáltatásokon átesnie. A donbaszi háborúban is sokat szenvedett, 430 ezres várost invázió kezdete óta súlyos támadások érik az orosz hadsereg részéről.
A város önkormányzata által kiadott közlemény szerint a lakónegyedeket is érintő orosz bombázások miatt Mariupolban jelenleg nincs áram-és folyóvíz-ellátás, valamint fogyóban vannak a lakosság élelmiszerkészletei is. Mariupol vezetésének közleménye szerint az orosz hadsereg direkt blokkolja az élelmiszer-szállítmányok beérkezését és a lakosság evakuációját annak érdekében, hogy „Leningrádot csináljon” a tengerparti kikötővárosból, utalván ezzel arra, hogy a második világháború során a náci Németország közel két és fél éven át (1941. szeptember 8-a 1944. január 27-e között) tartotta blokád alatt az akkor Leningrádnak hívott Szentpétervárt –a külvilágtól és így az élelmiszerellátástól is elzárt városban egymilliónál is többen vesztek oda az ostrom során.
A sokat megélt Mariupol lakóinak fellélegzést jelenthet, hogy az orosz hadsereg időszakos tűzszünetet rendelt el a városban a mai napra
A döntés értelmében a civil lakosság budapesti idő szerint ma reggel 10 és délután három óra között szabadon elhagyhatja a várost, erre az időszakra a megszálló hadsereg is felhagy a bombázásokkal. Az evakuált civilek az orosz kézen lévő Zaporizzsja irányába hagyhatják el a konfliktuszónát. Az ukrán kormány 200 ezer ember evakuálását tervezi, miközben Mariupol alpolgármestere szerint legfeljebb 9 ezer városlakó biztonságos kimenekítése lehetséges.
A tűzszünet a csütörtöki ukrán-orosz tárgyalás eredményeként jött létre. A belarusz-lengyel határ közelében lezajló találkozón (amelyet korábban megelőzött egy másik is)
a szemben álló felek megállapodtak abban, hogy humanitárius folyosókat hoznak létre, melyeken keresztül a civilek elhagyhatják a háború sújtotta régiókat.
Mariupol polgármestere, Vadim Bojcsenko ma reggel egy rövid közleményben ismerte el, hogy nem volt könnyű meghozni a város evakuálásával kapcsolatos döntést, azonban ahogy fogalmazott „Mariupol nem házaiból és utcáiból, hanem a lakóiból áll”, így a legfontosabb szempontnak a civil lakosság védelme kell hogy legyen.
A mai tűzszüneti megállapodás érinti a Mariupoltól északra fekvő kisvárost, Varnakhovát is, ahol azért dúltak komoly harcok az elmúlt napokban, mert a 21 ezres település elfoglalásával megnyílna az összeköttetés Mariupol és az oroszbarát szakadárállam, a Donyecki Népköztársaság között. A városban az orosz bombázások a házak 90 százalékát megrongálták és a támadás óriási civil áldozatokkal járt a Guardian beszámolója szerint.
A Le Monde és a Sky News információ szerint azonban az orosz csapatok a tűzszüneti megállapodást megszegvén folytatják Mariupol városának a bombázását, így az evakuáció elhalasztásra került.
Kherszon polgárai az utcára vonultak az orosz megszállás ellen
Mi is megírtuk, hogy az orosz hadsereg elfoglalta a Dnyepper-folyó torkolatánál, a Fekete-tenger partján fekvő Kherszon városát – a város polgármestere Ihor Kolihajev szerda este dermesztő Facebook-posztban ismertette az új felállás részleteit, amelyekben megegyezett a városvezetés az orosz katonákkal: este 8 és reggel 6 óra között kijárási tilalom van, ezen időszakon kívül pedig egyesével, vagy legfeljebb párban közlekedhetnek az utcán a lakosok, az autókat pedig bármikor átvizsgálhatják. A tömegközlekedést újraindítják, az élelmiszerboltok, gyógyszertárak kinyithatnak, de nagy nehézségekkel küzdenek, többek közt a halottak elszállítása is gondot okoz.
A lentebb látható videó tanúsága szerint
a város polgárainak egy része nem nyugodott bele a helyzetbe és tüntetést szerveztek az orosz hadsereg által megszállt városban.
Херсон — це Україна! 🇺🇦 pic.twitter.com/vzfcFqDg22
— Українська правда ✌️ (@ukrpravda_news) March 5, 2022
Brit újságírókra lőttek az orosz felderítők
A konfliktus eldurvulásával párhuzamosan egyre nagyobb veszélynek vannak kitéve azok az újságírók, akik a helyszínen tudósítanak az ukrajnai háborúról. Néhány nappal korábban a Telex újságíróira fogtak fegyvert ukrán katonák egy útellenőrzés során,
a tegnapi napon pedig a brit hírcsatorna, a Sky News munkatársainak autóját érte támadás, amelyért feltehetően egy frontvonalak mögött tevékenykedő orosz felderítőegység tehető felelőssé.
A Sky News tudósítói visszafelé tartottak Kijevbe, miután túl veszélyesnek ítélték, hogy folytassák a munkájukat egy közeli városban. Egyszer csak robbanásokat hallottak az út mellől, majd valaki hirtelen tüzet nyitott a kocsijukra. Azt gondolván, hogy az ukrán hadsereg katonái véletlenül ellenséges egységnek hitték őket, elkezdték azt kiabálni, hogy újságírók, de a támadás ennek ellenére sem maradt abba. Az incidensben szerencsére senki sem vesztette az életét, de a brit csatorna Ukrajnába kirendelt tudósítóját, Stuart Ramsay-t eltalálta egy lövés a hátán. Az azóta Nagy-Britanniába visszatérő újságíró állapota stabil, az esetről szóló beszámolója itt olvasható, alább pedig egy videó tekinthető meg az incidensről.
WATCH: Sky News reporters ambushed near Kyiv, injuring one of them pic.twitter.com/zDXGGEwJ40
— BNO News (@BNONews) March 4, 2022
A médiamunkások Oroszországban is egyre nagyobb veszélynek vannak kitéve, a tegnapi napon ugyanis az orosz parlament elfogadott egy törvényt, melynek értelmében akár 15 év börtön várhat azokra, akik a kormány megítélése szerint hamis információkat terjesztenek a háborúról. A döntésre reagálván, több nyugati sajtóorgánum – mint például a Bloomberg, a BBC vagy a CNN – is bejelentették, hogy átmenetileg szüneteltetik oroszországi működésüket és az orosz közönség szánt tartalmaikat ezentúl külföldről állítják elő.
Folyamatos orosz előre nyomulás, Odessza harckészültségben
Miközben az olyan nagyvárosokban mint Kijev vagy Harkov a lakosság ellenállása és a városi hadviselés alapvető nehézségei miatt a tervezettnél jóval lassabban folyik az előre nyomulás, addig Ukrajna déli, az Azovi-és Fekete-tenger partjához közelebb eső részén az orosz hadsereg jóval kisebb ellenállás mellett tudja véghezvinni a katonai céljait. A hadállás ezen a folyamatosan frissülő térképen követhető.
Ez látszik az elfoglalt Kherszon és az ostrom alá vett Mariupol esetében is. Az orosz csapatok pedig már készülnek Ukrajna harmadik legnagyobb városának, a Fekete-tenger partján fekvő Odesszának a bevételére is. Az egymilliós város elfoglalásával a támadók elvághatnánk Ukrajnát a globális kereskedelemhez elengedhetetlenül fontos világtengerhez való hozzáféréstől. A város partjainál néhány nappal ezelőtt már orosz cirkálókat szúrtak ki.
📽️ Russian ships said to be moving towards #Odesa #Ukraine #UkraineRussiaWar pic.twitter.com/H9MHbXJULm
— MilitaryLand.net (@Militarylandnet) March 3, 2022
Odessza azonban nagy erőkkel készül a védekezésre, ahogy a Le Point nevű francia újság videóján látszik, a város lakói homokzsákokat pakolván igyekeznek megnehezíteni a várható orosz partraszállást.
Az ellenzék vasárnap az köztévében zajló putyinista propaganda ellen tüntet
A választáson Egységben Magyarország néven közösen induló ellenzéki pártok a Magyar Televízió Budapest III. kerületében, a Kunigunda utcában található székháza elé szerveznek tüntetést vasárnap délután öt órára. A megmozdulás apropóját az adja, hogy az ellenzék szerint a közmédia vezető anyagaiban terjeszti az orosz kormány propagandagépezetének álláspontját az ukrajnai háborúról.
Ahogy azt az Átlátszó is megírta, a konfliktus kapcsán a köztévé gyakran hív meg olyan magukat szakértőnek beállító, kormányközeli vendégeket, akik a háborúért Ukrajnát és a nyugati országokat teszik felelőssé. Az UFO-hívőből biztonságpolitikai szakértővé és fideszes kampányesemények gyakori sztárvendégé avanzsáló
Georg Spöttle például helyzetértékelés címén megismételte Vlagyimir Putyin azon állítását, hogy Ukrajna lerohanására azért van szükség, mert Kijev egy Oroszországot fenyegető atomarzenál kiépítésén dolgozik.
Az ukrajnai háború az elmúlt 80 év legnagyobb menekültválságához vezet Európában
Az ENSZ Menekültügyi Főbizottsága (UNHCR) szerint Európa a második világháború óta legnagyobb menekültválsággal nézhet szembe. Az UNHCR folyamatosan frissülő adatai szerint
már több mint 1 millió 300 ezer ember hagyta el Ukrajnát a háború miatt.
A legtöbb menekültet Lengyelország fogadta be, a kelet-közép-európai országba az elmúlt napokban több mint 756 ezer menekült érkezett. Moldovába 103 ezren, Szlovákiába 90 ezren, Romániába 63 ezren, a nem-szomszédos európai országokba pedig összesen 133 ezren menekültek a háború elől. Az ENSZ menekültügyi szervezetének információ alapján Magyarország 157 ezernél is több menekültet fogadott be. A hazánkba menekülőkkel kapcsolatos írásaink itt érhetők el.
Hogyan lehet Magyarországról segíteni?
A magyarországi társadalom látható része mozdult meg a menekültek segítésére úgy a határ mellett mint más településeken és a fővárosban, példás szolidaritásról tanúbizonyságot téve, ami a kormány hosszú évek óta tartó menekültellenes kampánya után nem kis szó – igaz, ezúttal a kormány is a menekültek megsegítése mellett foglal állást.
A mai összefoglalónkban összeszedtünk néhány módot, ahogy a menekülteken segíteni lehet.
A legjobb, ha valamilyen szervezeten keresztül nyújtunk segítséget, legyen szó tárgyi vagy immateriális segítségről, például tolmácsolásról vagy szállásadásról. A szervezetek ugyanis fel tudják mérni, milyen erőforrásokra van szükségük, és mivel rendelkeznek.
Így érdemes nézni a következő felületeket:
- Migration Aid – a Facebook oldalukon rendszeresen közzéteszik az aktuális helyzetjelentést, valamint hogy épp mire van szükségük. Oldalukon megtalálható a telefonszámuk is.
- A Budapest Bike Maffia és az Age of Hope Alapítvány szintén naponta közzéteszi, mire van szükség. Jelenleg tábori ágyakat kérnek.
- A települési önkormányzatok online felületei, Facebook-oldalai – a határmenti települések, mint például Záhony vagy Fényeslitke, közzéteszik felhívásaikat, hogy mire van szükségük a menekülők ellátásához. Ugyanígy országszerte számos önkormányzat írja ki, hogy milyen segítségre van szükségük akár helyben berendezett humanitárius központjaikhoz, akár hogy a határra küldjék.
- Egyházi szervezetek – többek között a Mazsihisz, az EMIH, a Magyar Református Szeretetszolgálat és a Máltai Szeretetszolgálat is részt vesz a menekülők segítésében, velük is felveheti a kapcsolatot, aki segítséget ajánlana.
- Ezen az oldalon magyarul, ukránul és angolul találhatnak hasznos információkat a menekülők.
- De ha valaki egyszerűen kimegy a Keleti vagy a Nyugati pályaudvarra beszélgetni, segíteni helyben az érkezőket, az is hatalmas segítségnyújtás, és a helyben dolgozó segítők bizonyára meg tudják mondani, milyen tárgyi vagy nem tárgyi segítségre van szükségük.
