Hétfőn is számos fontos fejleményt hozott a múlt hét csütörtök óta folyó ukrán-orosz háború. A kora reggeli órákban az orosz inváziós erők megújították támadásaikat Kijev, illetve Harkov városai ellen. Az ukrán hadsereg közlése szerint ütközetek zajlottok a fővárostól öt kilométerre fekvő Irpen helységnél, amely megmaradt ukrán kézen.

Jelentős civil veszteségek Harkovban

A mai napon a háború leginkább Ukrajna második legnépesebb városában, az orosz határ közelében fekvő, jelentős méretű orosz kisebbség által lakott Harkovban éreztette a hatását. A másfélmilliós nagyvárosba vasárnap hatoltak be az orosz erők, ám a kijevi kormány szerint az ukrán hadsereg azóta teljes egészében visszavette Harkovot, ahol azóta is élénk tűzharcok zajlanak, melyek súlyos emberveszteségekhez vezetnek a civil lakosság körében is.

A közösségi médiában terjedő felvételek tanúsága szerint az orosz hadsereg rakétatámadásai a város lakónegyedeit sem kímélik.

This is what they are doing now to Kharkiv – a city that they totally believed was part of the „Russian world”. What will they do to the OTHERS?? pic.twitter.com/PXKVVG5snq

— Christo Grozev (@christogrozev) February 28, 2022

Egyes feltételezések szerint az orosz támadók a vietnámi és jugoszláv háborúban is nagy számban használt, hatalmas pusztításra képes kazettás bombákat is bevetnek. Az ukrán kormány közleménye alapján a harkovi bombázásnak több tucat áldozata lehet.

Nem született megállapodás az ukrán-orosz tárgyalásokon, a felek újabb találkozót sürgetnek

Ahogy azt tegnapi összefoglalónkban is megírtuk, a szembenálló felek beleegyeztek, hogy tűzszüneti tárgyalásokat folytassanak a belarusz határnál lévő Homel városában. Vologyimir Zelenszkij vasárnap azt közölte, hogy ő magának nincsenek nagy várakozásai a tárgyalásokkal kapcsolatban, de azért ad nekik egy esélyt. Az Agence France Presse (AFP) hírügynökség szerint a tárgyalások este hat óra magasságában értek véget.

A mai találkozón még nem születtek konkrét döntések, az ukrán delegáció egyik tagja, Mihajlo Podoliak csak annyit mondott el, hogy a tárgyaló felek megállapodtak bizonyos prioritások és témák kijelölésében, és sejtelmesen hozzátette, hogy mindkét félnek meg kell hoznia bizonyos döntéseket, mielőtt sor kerülhetne egy második találkozóra. Az orosz delegáció egyik képviselője, Vlagyimir Medinszkij szerint az újabb orosz-ukrán egyeztetésekre hamarosan sor kerülhet, várhatóan a belarusz-lengyel határ közelében.

Miközben Homelben zajlottak a megbeszélések, Oroszország elnöke telefonon egyeztetett francia kollégájával, a konfliktusban az orosz és nyugati országok közötti mediátor szerepét betölteni kívánó Emmanuel Macronnal.

A francia elnök arra kérte Putyint, hogy az orosz hadsereg ne indítson támadásokat a civil lakosság, a lakónegyedek és az alapvető infrastruktúra ellen, valamint biztosítsa az úthálózatot annak érdekében, hogy szabad legyen a kijutás a háború által érintett térségekből.

Ez utóbbi Párizs számára már csak azért is kiemelten fontos kérdés, mert sajtóértesülések szerint még mindig 500 körüli az Ukrajnában rekedt francia állampolgárok száma, akiknek a kormány nem tud biztosítani szervezett kimenekítést, Jean-Yves Le Drian külügyminiszter is csak annyit tudott mondani, a kelet-európai országban maradt franciáknak, hogy „a Kijevből dél felé kivezető utak ugyan nem teljesen biztonságosak, de még meg lehet próbálni a főváros elhagyását”.

Macron kérdéseire Putyin azt felelte, hajlandó megfogadni őket az alábbi feltételek teljesülése esetén:

• az orosz szuverenitás elfogadása (a 2014-ben a nemzetközi joggal szembemenő módon Oroszországhoz csatolt) Krími-félszigeten
• Ukrajna demilitarizációja és „nácítlanítása” (Moszkva szerint az ukrajnai háború egyik elsődleges célja Ukrajna megszabadítása a neonáci, szélsőjobboldali csoportok állításuk szerint jelentős befolyásától)
• garancia arra, hogy Ukrajna semleges ország marad és nem közeledik az olyan nyugati szövetségi rendszerek felé, mint amilyen a NATO és az Európai Unió.

Zelenszkij az EU-tagságban látja Ukrajna jövőjét

Putyin semleges Ukrajnáról szőtt álmaiból nem sok minden fog valóra válni, legalábbis ha Vologyimir Zelenszkijn múlik. Az ukrán elnök – aki alapvetően erősen nyugatos orientációjú, ám az ukrán válság kezdete óta gyakran kritizálta az uniós és amerikai politikai vezetést – ugyanis hivatalosan is tagfelvételi kérelmet nyújtott be az Európai Unióhoz.

President @ZelenskyyUA signed #EU membership application for #Ukraine. This is the choice of 🇺🇦 and Ukrainian people. We more than deserve it. pic.twitter.com/FRhLTfyjvJ

— Denys Shmyhal (@Denys_Shmyhal) February 28, 2022

Miközben jelenleg nehéz elképzelni, hogy Ukrajna egyik pillanatról a másikra az Unió tagjává váljon (hiszen az olyan egyszerűbbnek tűnő csatlakozási kísérletek, mint Észak-Macedónia is igencsak megbicsaklottak az elmúlt években), a brüsszeli vezetők látszólag komolyan veszik az ötletet, a tagállami kormány-és államfőket tömörítő Európai Tanács elnöke,

Charles Michel azt ígérte, meg fogják vitatni a kérdést, a Guardian információ szerint pedig az Európai Parlament egy nem kötelező érvényű határozat elfogadását tervezi, melyben felszólítják az uniós intézményeket az ukrán EU-s integrációs folyamat felgyorsítására.

Az EP szerint, amíg ez megtörténik, Brüsszelnek arra kell törekednie, hogy Ukrajna minél előbb részese lehessen az uniós közös piacnak (amelyre, ahogy azt Norvégia vagy Svájc példája mutatja, tagság nélkül is van lehetőség).

Ha tagságot most még nem is, de fegyvert és paripát mindenképpen biztosít az EU Ukrajnának. Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője ugyanis arról beszélt, hogy az Unió 450 millió euró értékben támogatja Ukrajna fegyverkezési törekvéseit, és a 27-ek most először abba is beleegyeztek, hogy élet kioltására alkalmas katonai eszközök vásárlását támogassák.

Függetlenül attól, milyen döntés születik a kérdésben, Ukrajna Nyugathoz való közeledését mutatja az a tény, hogy a Momentumnak is otthont adó európai pártcsalád, az ALDE (Alliance for Liberals and Democrats for Europe Party) felvette a tagjai közé Zelenszkij pártját, a Nép szolgáját (melynek nevét az ukrán elnök az ő főszereplésével készült, nagysikerű politikai tévészatírából kölcsönözte). Az ALDE-nek (melynek az európai parlamenti frakciója a Renew Europe) egyébként számos nem uniós államban, így például az Egyesült Királyságban, Svájcban, Georgiában és Oroszországban is vannak tagpártjai.

Most egy darabig Budapestről sem repülhetünk Oroszországba

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a tegnapi napon bejelentette, hogy az Európai Unió kitiltja a légteréből az orosz légitársaságokhoz tartozó gépeket. Az igen radikális döntés nem maradt orosz válaszlépés nélkül sem:

Moszkva úgy döntött, 36 ország előtt lezárja a légterét.

A háromtucat ország között az 27 EU-s tagállam – így Magyarország – mellett olyan államok szerepelnek, mint a hasonló légtérblokkot bevezető Egyesült Királyság, a Nagy-Britanniához tartozó, ám jelentős függetlenséget élvező Brit Virgin-szigetek, a szintén brit fennhatóság alatt lévő Anguilla, Gibraltár és Jersey-szigetek, Kanada, Norvégia és Izland.

Törökország korlátozni fogja Oroszország hozzáférését a Fekete-tengerhez

Miközben pénteken még arról szóltak a hírek, hogy a NATO-s tagsága ellenére Moszkvával jó kapcsolatot ápoló Törökország pénteken nem fogja megállítani a Boszporusz-szoroson átkelő orosz hadihajókat, noha Erdoğan eddig több alkalommal is elítélte Putyin agresszióját, az ország elnöke mégis bejelentette, hogy élvén a felbecsülhetetlen stratégiai jelentőségű tengerszoros használatát szabályozó 1936-os Montreux-i egyezményben foglaltakkal (amely szerint Törökországnak nincs joga korlátozni a kereskedelmi és polgári hajózást a szorosokon, viszont a hadiflották átkelését megtilthatja), korlátozni fogja egyes orosz hadihajók átkelését a Boszporuszon.

Erdoğan azonban kijelentette, hogy az általa is elítélt orosz agresszió ellenére nem vághatja el teljesen a kapcsolatait Moszkvával, így teljeskörű tiltást nem is fog bevezetni.

Úgy tűnik, a rasszizmusnak a háborús katasztrófa sem szab gátat

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, az UNHCR szerint a háború kirobbanása óta már több mint félmillióan hagyták el Ukrajnát. A menekülők között az ukrán állampolgárok, az ukrán-magyar kettős állampolgársággal rendelkező kárpátaljai magyarok mellett nagy számban vannak olyanok, akik egy harmadik országból származnak, és munkájuk vagy tanulmányaik miatt tartózkodtak a kelet-európai országban.

Hiába menekültek egyazon helyről egyazon ok miatt mindannyian, az elmúlt napok tapasztalatai alapján a nem ukrán állampolgárokat gyakran éri diszkrimináció a származásuk miatt. Az ukrán hatóságok sok eseteben nem engedik fel őket a menekülteket szállító vonatokra, katonák pályaudvarokon pedig külön sort állítanak fel az ukrán és nem-ukrán állampolgárságú menekülők számára.

Ennek a diszkriminációnak áldozatául elsősorban a Ukrajnában élő, fekete bőrű munkavállalók és diákok esnek.

Ahogy a Guardian is megírta, a lengyel határon (melynek irányában százezrek indultak meg) a határőrök diszkriminációt alkalmaznak a fekete bőrű menekültekkel szemben vagy egész egyszerűen megtagadják tőlük a Lengyelországba való bejutást. Az ügyben Nigéria kormánya is elítélő nyilatkozatot tett, mivel jelenleg is több ezer nigériai diák próbálja elhagyni Ukrajnát.

A diszkrimináció tényét erősítette meg Kiss Soma Ábrahám, a Mérce tudósítója is, aki jelenleg Ukrajnából próbál visszatérni Magyarországra. Az ukrán háború kárpátaljai hatásairól több riportot is készítő kollégánk szerint a magyar-ukrán határ ukrán oldalán található Csap vasútállomáson állampolgárság szerint elkülönített sorok vezetnek a jegypénztárhoz, és a pályaudvaron található katonák elsőbbséget biztosítanak az ukrán állampolgároknak a jegyvásárláshoz.