Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Putyin atommal fenyeget, Moszkva, Szentpétervár és Belarusz is tüntet – összefoglaló a háborúról

A mai napon is két hírösszefoglalóval készül a Mérce az ukrajnai háborúról. Ez a február 27-i nap esti összefoglalója.

Délután már a Mérce is jelentette, sokkoló sajtótájékoztatót adott le Vlagyimir Putyin orosz elnök a Kremlből, amelyben Szergej Sojgu orosz hadügyminiszter és Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök jelenlétében utasította őket az orosz „stratégiai elrettentő erők” (tehát az ország nukleáris és nem-nukleáris tömegpusztító fegyvereit kezelő egységek) „harci készültségbe helyezésére.”

A lépést Putyin az orosz-ukrán fegyverszüneti tárgyalások megkezdése elé időzítette, de indokául nem az ukrán háborút, hanem a súlyos nyugati szankciókat (főként a nagyobb orosz bankoknak a SWIFT nemzetközi, utalási és kommunikációs rendszerről való lekapcsolását) és az azok által jelentett „stratégiai fenyegetést” nevezte meg.

A bejelentésre a NATO-országok a helyzethez képest visszafogottan reagáltak. Egyes magasrangú források a Pentagonból csupán annyit közöltek egy amerikai újságíróval, hogy elemzik, mit is jelent pontosan, a mozgósítás szempontjából Putyin délutáni bejelentése. De „biztosak benne, hogy minden eszközzel meg tudják védeni a szövetség országait … ebbe beleértve a nukleáris elrettentő eszközöket is.”

Hozzátették, noha ilyenkor hivatalos üzenetet kellene kapniuk Moszkvától, Lloyd Austin amerikai hadügyminiszter először Putyin televíziós bejelentéséből hallott a parancsról.

Az EU vezetői által tartott sajtótájékoztatón Josep Borrell külügyi főbiztos ehhez annyit tett hozzá, az EU nukleáris készültségét is megemelték.

Emellett bejelentették, hogy a teljes EU-s légteret lezárják az orosz felségjelű repülőgépek elől. Korábban ezt számos tagállam – Románia, Bulgária, a balti államok és Finnország – ettől függetlenül is megtették.

Az EU pedig az orosz tulajdonú RT és Sputnik hírcsatornákat is végleg betiltja területén .

Eközben drámai fellépésre került sor Németországban is, Olaf Scholz kancellár beszédében bejelentette, eltérően az elmúlt negyven év politikájától, Németország egy 100 milliárd eurós csomaggal ismét megkezdi hadserege felfegyverzését.

Még ennél is jelentősebb, hogy a török kormány külügyminisztériuma is kijelentette, a Boszporuszon a hajókat átengedő Montreux-i egyezmény értelmében háborús helyzetnek tekinti az ukrajnai inváziót.

Mevlüt Cavusoglu külügyminiszter azt még nem fejtette ki, ez azt is jelenti-e, hogy azonnali hatállyal lezárják az átjárót az orosz hadihajók előtt.

A lépés után viszont megnövekedhet az esélye az orosz és NATO-flották közötti, feszült helyzetek kialakulásának.

A hadi helyzet

Az ukrajnai háború harmadik napján sem sikerült döntő áttörést elérnie az orosz hadseregnek. A hírek többszöri offenzíváról szóltak az északkeleti Harkov és a főváros, Kijev ellen, emellett már Csernyigov városát is rakétákkal támadták.

Vitalij Klicsko kijevi polgármester eközben bejelentette, az oroszok „teljesen körbevették” Kijevet, és a várostól 19 kilométerre állnak a legközelebbi ostromlók. Ezért „a civilek evakuálására már nincsen mód”.

Az orosz hadügyminisztérium eközben nap végi hadijelentésében az eddigiek során először elismerte, „számos katonánk áldozatul esett” annak a háborúnak, amit ők továbbra is „speciális hadműveletnek” neveznek.

A kijárási tilalom, amit Klicsko szombaton rendelt el, hétfő reggel, helyi idő szerint 8 óráig érvényben marad.

Tűzszüneti tárgyalások a Pripjatyon, fogyó támogatás Putyinék mögött

A nukleáris fenyegetéssel egy időben érkeztek meg arról is a hírek, hogy az orosz és az ukrán tárgyaló delegáció valóban találkozhat ma, belarusz közvetítéssel, az ukrán-belarusz határon.

A delegációk magyar idő szerint késő délután meg is érkeztek a tárgyalások helyszínére, arról még nincs hír, hogy itt miről van jelenleg szó. Vologyimir Zelenszkij azonban bejelentette, sok reményt a fordulatra itt sem lát, viszont elküldte delegációját, mert szerinte „mindent el kell követni” a tűzszünet érdekében.

Eközben azonban éppen az orosz vezetés az, amelynek elsősorban sürgető lehet, hogy a tárgyalások megkezdődjenek. A folyamatos szankciók és megszorító lépések hatására ugyanis egyrészt Putyin hűséges oligarchái közül is akadt már kettő, akik szembementek akaratával, elítélték Ukrajna megszállását, és tűzszünetre szólítottak föl.

Egyikük, az ukrán, lvovi születésű Mihail Fridman az egyik legnagyobb orosz bankot, az Alfabankot vezeti, a másikuk, Oleg Deripaszka pedig Oroszország leggazdagabb iparosa.

Rajtuk kívül is vannak már problémák. A mai nap, február 27-e ugyanis Moszkvában egyben Borisz Nyemcov ellenzéki politikus meggyilkolásának évfordulója is. Meggyilkolásának moszkvai helyszínén a mai nap folyamatosan gyűltek a virágok, este pedig a moszkvai Puskin téren és Szentpéterváron a Nyevszkij proszpekten is több ezres tüntetések kezdődtek, különösen Putyin nukleáris készültségről szóló bejelentése után.

Ugyanez a helyzet Belaruszban is. Miután arról kezdtek terjedni hírek, hogy Belarusz aktívan is beléphet a háborúba hadseregével, a mára meghirdetett népszavazáson, amelyet Aljakszandr Lukasenka azért szervezett, hogy eltöröltesse országa nem-nukleáris státuszát, az ellenzéki belarusz aktivisták tömegesen ukrán zászlókkal, háborúellenes tüntetéseken jelentek meg a szavazókörök előtt, be azonban nem mentek voksolni.

Hírek szerint a minszki tüntetők, több ezres számban ezek után a Védelmi Minisztérium épülete elé vonultak, azt körbevették.

Címlapkép: Tim Judah, Twitter