Németország 2022-es büdzséjéből 100 milliárd eurónyi pluszforrást különít el hadseregére (összehasonlításképp, 2021-ben összesen költött 47 milliárdot védelmi célokra), 2024-re védelmi kiadásait a GDP 2% -ban fogja meghatározni, meghaladva a NATO kérését is. Németország az új pénzügyi keretből modernizálja a hadi gépparkját, új vadászgépeket vesz, kiberbiztonságot fejleszt, és további fegyvereket vásárol.
Radikális váltás jelent ez Németország külpolitikájában. Korábban Németország már fegyverek küldéséről döntött Ukrajnába, felülírva a szokásos pozícióját, amely szerint nem küld fegyvereket konfliktusövezetekbe. Ahogy Olaf Scholz fogalmazott:
„Nem lehet más választ adni Putyin agressziójára”.
A kancellár arról is beszélt, hogy meg kell szüntetni Németország energiafüggőségét Oroszország felé, korábban a héten már leállították az Északi Áramlat-2 projektet. Most Scholz kijelentette, hogy ki kell terjeszteni az ország szén- és gáztartalékait, sürgősen felépítenek két cseppfolyósított gáz (LNG) fogadására alkalmas terminált, és kétmilliárd köbméterrel bővítik a földgáz-tartalékaikat.
Így, hosszú idő után Németország, jelenleg Európa legnagyobb gazdasága, újra beszállhat a fegyverkezési versenybe. Habár a német alsóház és a nemzetközi sajtó egy része ünnepli a lépést, a német külpolitika 180 fokos fordulata a „visszafogott” kül- és biztonságpolitikából a háborús készülődés felé nem biztos, hogy ünneplendő. A német vezető szerint azonban
„Ukrajna inváziójával új korszakba léptünk”.
