A Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete alkotmányjogi panasszal fordul az Alkotmánybírósághoz a sztrájkot ellehetetlenítő kormányrendelet ellen – írják közös közleményükben. A Schiffer András, volt LMP-s politikus és alapítótag által ügyvédi minőségében benyújtott panasz a február 11-ei kormányrendelet alkotmányellenességének kimondását és megsemmisítését szeretné elérni.
A szakszervezetek nagyon fontos alapjognak tekintik a sztrájkot, panaszuk szerint a kormányrendelet megsérti az Alaptörvény veszélyhelyzetre vonatkozó rendelkezését, mivel nem tartja be a szükségesség és arányosság elvét, és alapjogot sért.
Mint ismert, február 11-én jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányrendelet, amelyben a koronavírus okozta veszélyhelyzetre hivatkozva a kormány szabályozza az iskolák sztrájk alatti működését. A rendelet értelmében egy esetleges sztrájk esetén a tanulóknak minden, a sztrájkkal érintett munkanapon reggel 7 óra és iskolák esetében 16 óra, általános iskolák esetében 17 óra, óvodák esetében 18 óra között kötelező szakképzett pedagógus által vezetett felügyeletet biztosítani. A sztrájk által érintett iskolákban ráadásul kötelező a tanórák 50 százalékának megtartása, az érettségi előtt álló diákoknak pedig a kötelező érettségi tantárgyainak egyetlen tanórája sem maradhat el a sztrájk miatt, vagyis a kormány arra kéri a pedagógusokat, hogy a sztrájk idején is dolgozzanak.
A jelenleg hatályos sztrájktörvény „még elégséges szolgáltatás” intézménye eleve korlátozza az Alaptörvényben biztosított sztrájkjogot. Ezt fejelte meg a kormány rendeletével. Az új rendelkezés abszurd a szakszervezetek szerint:
„A jelenleg hatályos törvények szerint sem azonos a még elégséges szolgáltatás valamely közfeladat zavartalan ellátásával, ellenkező esetben a sztrájk érzékelhetetlenné válna.”
A sztrájktárgyalásokon résztvevő két nagy pedagógus-szakszervezet korábban azt nyilatkozta: a sztrájk alatti tanítás elrendelésének köze sincs a járványhoz – ezt most az alkotmányjogi panaszba is belefoglalták. Különösen visszatetsző, hogy a kormányrendelet indoklása – mint írják a panaszban – maga is csak kisebb részt hivatkozik járványügyi előírások érvényesítésére, nagyobbrészt a járványhelyzettől függetlenül is fennálló közpolitikai célokat fogalmaz meg. Ilyen mondatok olvashatók például a kormányrendeletben:
„A bérek tekintetében a baloldali kötődésű szakszervezetek 2010-ben nem szerveztek sztrájkot, amikor a pedagógusoktól a Gyurcsány-Bajnai kormány elvett egyhavi bért.”
A szakszervezetek bíznak az előnyös alkotmánybírásági döntésben, de ha az alkotmánybíróság nem a javukra dönt, akkor, korábbi nyilatkozatuk alapján, akár nemzetközi bíróságig is elviszik az ügyet. Szerintük a sztrájkjog rendeleti úton történő korlátozása egy autokráciák által használt, diktatórikus lépés.
A rendelet a pedagógustársadalmat is mélyen felháborította, polgári engedetlenségi hullám indult a sztrájkot ellehetetlenítő rendelet miatt.
Amint arról beszámoltunk, múlt hétfőn elsőként a Szent László Gimnáziumban döntött úgy a tanári kar 12 tagja, hogy nem veszi fel a munkát. Hozzájuk csatlakozott kedden a Kölcsey Ferenc Gimnázium 15-20, majd szerdán az Illyés Gyula Gimnázium 48 tanára. Csütörtökön pedig a BGSZC Pesterzsébeti Technikum, a Teleki Blanka Gimnázium és Vörösmarty Mihály Gimnázium tanárai vállalták a polgári engedetlenséget.
Pénteken újabb hat iskola, az V. kerületi Eötvös József Gimnázium, a Berzsenyi Dániel Gimnázium, a Scheiber Sándor Gimnázium, a miskolci Földes Ferenc Gimnázium és a Sashegyi Arany János Általános Iskola és Gimnázium összesen 177 tanára nem vette fel a munkát.
