Eddig 560-an írták alá azt a nyilatkozatot, amiben a tanárszakos hallgatók fejezik ki szolidaritásukat azokkal a leendő kollégáikkal, akik az elmúlt napokban polgári engedetlenségi akcióba kezdtek. Támogatják őket abban, hogy az alaptörvényben foglaltaknak megfelelően élhessenek a sztrájk megszervezésének és az abban való részvételnek a jogával. A nyilatkozatban úgy fogalmaznak:
„Milyen közoktatás vár ránk? Milyen világba csöppenünk majd tanárként? Egyáltalán szeretnénk tanárként elhelyezkedni? Ezek azok a kérdések, amelyek valamennyiünkben felmerültek az egyetemi éveink alatt. Talán szavakba is öntöttük őket. Talán „csak” papírra vetettük őket. Még az is lehet, hogy törékeny hajókként átsuhantak gondolataink tengerén…
Mindannyian különbözőek vagyunk, más-más jövőképpel. Ugyanakkor egyetértünk abban, hogy ezekre a kérdésekre péntek óta még nehezebb választ, válaszokat adnunk.”
Leszögezik, hogy szolidaritásukról önállóan döntöttek, nyilatkozatuk „nem áll összefüggésben az egyetemeikkel, a szakszervezetekkel és a gyakorlóiskoláikkal sem”.
A tanárképzés hazai helyzetéről és viszontagságairól a tavaly novemberben megrendezett LEMMA / Lehetőségek a Mai Magyartanításban konferencia apropóján indított Mi a baj a tanárképzéssel? című cikksorozatunkban foglalkoztunk bővebben.
Ennek legutóbbi, múlthéten megjelent részében a tanárhiány és a pályára álló új tanárok embertelen anyagi helyzetének súlyosságáról írtunk.
Amint arról beszámoltunk, hétfőn elsőként a Szent László Gimnáziumban döntött úgy a tanári kar 12 tagja, hogy nem veszi fel a munkát, tiltakozva ezzel a kormány múlt pénteki rendelete ellen, amivel de facto ellehetetleníti a tanárok számára a sztrájkot. Hozzájuk csatlakozott kedden a Kölcsey Ferenc Gimnázium 15-20, majd szerdán az Illyés Gyula Gimnázium 48 tanára. Csütörtökön pedig a BGSZC Pesterzsébeti Technikum, a Teleki Blanka Gimnázium és Vörösmarty Mihály Gimnázium tanárai vállalták a polgári engedetlenséget. Pénteken újabb hat iskola, az V. kerületi Eötvös József Gimnázium, a Berzsenyi Dániel Gimnázium, a Scheiber Sándor Gimnázium, a miskolci Földes Ferenc Gimnázium és a Sashegyi Arany János Általános Iskola és Gimnázium összesen 177 tanára nem vette fel a munkát.
Így a héten 300 fölött jár már azon pedagógusok száma, akik vadsztrájkkal tiltakoznak a kormány múlt pénteki rendelete ellen.
Mint ismert, múlt pénteken éjjel jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányrendelet, amelyben a koronavírus okozta veszélyhelyzetre hivatkozva a kormány szabályozza az iskolák sztrájk alatti működését. A rendelet értelmében egy esetleges sztrájk esetén a tanulóknak minden, a sztrájkkal érintett munkanapon reggel 7 óra és iskolák esetében 16 óra, általános iskola esetében 17 óra, óvodák esetében 18 óra között kötelező szakképzett pedagógus által vezetett felügyeletet biztosítani. A sztrájk által érintett iskolákban ráadásul kötelező a tanórák 50 százalékának megtartása, az érettségi előtt álló diákoknak pedig a kötelező érettségi tantárgyainak egyetlen tanórája sem maradhat el a sztrájk miatt, vagyis a kormány arra kéri a pedagógusokat, hogy a sztrájk idején is dolgozzanak.
A szakszervezetek azonban nem hajlandóak elfogadni a kormányrendeletet, szerintük alapjogot sért az intézkedés. A január 31-i kétórás figyelmeztető sztrájk sikerén felbuzdulva a PSZ és a PDSZ március 16-tól határozatlan idejű munkabeszüntetéssel kívánják elérni, hogy a kormány meghallgassa a követeléseiket. Nagy Erzsébet, a PDSZ választmányának tagja a Klubrádió szombat esti műsorában jelentette be, a sztrájkon kívül más akciókkal is készülnek a pedagógusok.
A szerdai kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter arról beszélt, hogy a kormány „érti és jogosnak tartja” a pedagógusok igényeit, ezért egy 30 százalékos béremelés lehetőségéről beszélt. Ennek érdekében szívesen tárgyalnak a pedagógusokkal, de azt kérik, „a jogszabályokat mindenki tartsa be”.”A polgári engedetlenség fogalmilag jogellenes, a sztrájkról pedig bíróság mondta ki, hogy jogellenes volt. Azt viszont veszélyesnek tartjuk, ha nem a szülők és a gyermekek érdekeit nézik a pedagógusok, és az sem helyes, ha a következő generációt oktatók a jogszabályokat nem tartják be” – fogalmazott Gulyás Gergely. Hozzátette, szívesen tárgyalna a pedagógusokkal, de ha valaki március második felére sztrájkot hirdet, az olyan, mintha a választásokba akarna beavatkozni.
