Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Élesedhet Magyarország ellen a jogállamisági mechanizmus az Európai Unió Bírósága szerint

Az Európai Unió Bíróságának élőben közvetített ítélethirdetése szerint – amire a szerdai volt az első alkalom – összhangban áll az uniós joggal a jogállamisági normákat felrúgó tagállamokat pénzmegvonással sújtó közösségi jogszabály.

Ez azt jelenti, hogy az Európai Bizottság érvényesítheti a bő másfél éve heves viták és alkudozások alapjául szolgáló jogállamisági mechanizmust az uniós szabályokkal szembeszegülő tagállamok, így elsősorban Magyarország és Lengyelország ellen, ami végső soron az EU-s források felfüggesztésével járhat.

A Hír TV YouTube csatornáján magyarul, élőben közvetítette a bejelentést, ezt az alább lehet visszanézni.

A közvetítésben elhangzottak szerint az Európai Unió Bíróságának ítélete szerint elutasították Magyarország és Lengyelország számos tagállam által támogatott, az Európai Parlament és az Európai Bizottság ellen benyújtott kereseteit. Vagyis életbe léphet a jogállamisági mechanizmus.

Az ítélet összefoglalása szerint

„E mechanizmus megfelelő jogalappal lett elfogadva, összeegyeztethető az EUSZ 7. cikk szerinti eljárással, és tiszteletben tartja különösen az Unióra ruházott hatáskörök korlátait, valamint a jogbiztonság elvét.”

A bejelentésre reagált a Magyar Helsinki Bizottság is.

Mint írják,

Az uniós jogállamisági mechanizmus megfelel az EU jogának. A mai uniós bírósági ítélet után semmi nem akadályozhatja az Európai Bizottságot abban, hogy végre alkalmazza az uniós lopáselhárító eszközt. A jogállamisági mechanizmus nem csak a kormányok korrupcióját gátolhatja, hanem megvédi az uniós költségvetést és végső soron az uniós polgárokat az ellen, hogy a kormányok legyengítsék a korrupciót megelőző és feltáró intézményeket, és hogy ne az ő hasznukra fordítsák az uniós forrásokat.

A jogállamisági mechanizmus elvileg az Európai Unió költségvetésének a védelmét szolgálja, és érvényesítése esetén felfüggesztheti az uniós kifizetéseket azon országok számára, amelyekben sérül az uniós jog, valamint fennáll a korrupció és a csalás kockázata az uniós pénzek felhasználása során. Eddig a leghevesebben Magyarország és Lengyelország kormánya tiltakozott ellene arra hivatkozva, hogy az Európai Bizottság és Parlament politikai okokból kívánja ellehetetleníteni az uniós fősodortól több ponton is eltérő politikai gyakorlatot alkalmazó országok kormányait.

2020-ban, hosszú huzavona után az EU úgy döntött, az uniós források elosztásánál figyelembe veszik az uniós alapértékek tiszteletben tartását is.

A magyar és a lengyel kormány az év végén az EU hétéves költségvetésének és a járvány miatti helyreállítási alap vétójával fenyegetett annak érdekében, hogy a jogállamisági feltételrendszert kiiktassa. Ellenállásukat azonban nem koronázta siker, a feltételrendszer bekerült az új költségvetésbe, ezért a két kormány keresettel fordult az Európai Bírósághoz a mechanizmussal szemben. Budapest és Varsó időt nyert azzal, hogy az államok vezetőiből álló Európai Tanács beleegyezett abba, hogy a mechanizmus nem élesedik addig, amíg az Európai Unió Bírósága (EUB) nem mond róla véleményt.

A két tagállami kormány egyébként kivárta a fellebbezésre rendelkezésre álló idő utolsó napját, hogy az EUB minél később hozhasson döntést, a feltételrendszer pedig később kerülhessen alkalmazásra.

Noha korábban az Európai Bizottság a tagállami vezetők felszólítására halasztotta el a jogállamisági mechanizmus alkalmazását, a gyakorlatban kevesebb kényszerítő erővel rendelkező, azonban közvetlenül választott, így nagyobb népi felhatalmazással rendelkező Európai Parlament már harciasabb hangot ütött meg a kezdetektől. 2021. során többször is nagy többséggel nekiment a Bizottságnak, igyekezvén kikényszeríteni a korábban elfogadott jogállamisági mechanizmus érvényesítését – amire a bíróság ma bejelentett ítélete szerint reális esély nyílhat.

Erre jó alapot adhatott volna a 2021-es, valamennyi tagállamot vizsgáló jogállamisági jelentés, ami számos ponton tárt fel hiányosságokat Magyarország esetében

  • az igazságszolgáltatás,
  • a korrupció,
  • a média szabadsága,
  • valamint a fékek és ellensúlyok rendszere terén.

A jelentés részleteiről valamint a kapcsolódó kommentárokról korábbi cikkünkben számoltunk be részletesen.

Noha a renitens kormányokat valóban lépéskényszerbe lehetne hozni a helyreállítási alapból és az Unió aktuális költségvetéséből megítélt források befagyasztásával, erre aligha kerülhet sor egyhamar.

Ahogy a Népszava cikkéből kiderül, a mechanizmus érvényesítése nem kezdődik meg automatikusan a jogszerűségét kimondó bírósági határozattal. Ehhez ugyanis az Európai Bizottságnak először részletesen ki kell értékelnie a Magyarország és Lengyelország kormányai által kapott leveleket, melyekben válaszokat adnak a korrupciós kockázatokat firtató kérdésekre. Ezek Magyarország esetében többek között

  • a Balaton környéki ingatlanfejlesztések,
  • az állami földárverések,
  • az egyetemek alapítványokba szervezése,
  • a Budapest Airport részvényeinek tervezett eladása,
  • a közbeszerzések lebonyolítása,
  • az ügyészség tevékenysége
  • és az igazságszolgáltatás függetlenségének témáit érintik.

Miután a magyarországi és lengyelországi kormányok terjedelmes levelekben válaszoltak az EB novemberi, nemhivatalos leveleire, ezek részletes kiértékelése, valamint a bírósági ítélet alapos áttanulmányozása hosszú időt vehet még igénybe. A lap szerint Didier Reynders igazságügyi biztos az EU-Monitor hírportál tudósítása szerint nemrégiben azt mondta, hogy az áprilisi választások előtt elvileg elindulhat az eljárás Magyarországgal szemben, de a folyamat időigényessége miatt bármiféle eredmény csak a választások utánra várható.

Frissítés, 12:50:

Varga Judit igazságügyi miniszter délután fél egykor a kormányinfón kifejtette a kormány álláspontját, miszerint Magyarországot a gyerekvédelminek nevezett, homofób propagandatörvény miatt támadja az EU. A miniszter szerint a kérdésben szavazásra jogosultak az országgyűlési választásokkal egy időben fognak dönteni. A miniszter utalt a migránsozós népszavazásra is, ami egyébként érdeklődés híján érvénytelen volt.

A kormányinfó az alább követhető:

A jogállami mechanizmusról jóval régebb óta zajlik vita az Európai Unió különböző intézményei és Magyarország kormánya között, minthogy a homofób propagandatörvényről egyáltalán szó esett volna.

Címlapkép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher