Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Itt a jogállamisági jelentés: Ha nem javul az igazságszolgáltatás, Magyarország nem kap a helyreállítási alapból

Didier Reynders jogérvényesülésért felelős uniós biztos szerint rendszerszintű problémák vannak a jogállamisággal Magyarországon, az Európai Bizottság pedig kész minden eszközt – beleértve az uniós támogatások felfüggesztését is – bevetni a demokrácia védelmében, nyilatkozta az uniós biztos a HVG-nek.

Az Európai Bizottság mindaddig nem fogja jóváhagyni a magyar helyreállítási tervet, amíg az Orbán-kormány nem hajt végre igazságügyi reformot és ad megfelelő garanciákat arra, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által feltárt korrupciós ügyeket megfelelően ki is vizsgálják a nemzeti hatóságok, tette hozzá Reynders.

Az Európai Bizottság kedden hozta nyilvánosságra a második jogállamisági jelentését, amely a tavaly szeptemberihez hasonlóan négy fő területen elemzi a jogállamiságot: az igazságszolgáltatás függetlensége, a korrupció elleni fellépés, a sajtó sokszínűsége, a fékek és ellensúlyok rendszere, valamint külön hangsúlyt fektet arra, hogy a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedések demokratikusságát is megvizsgálja.

A 27 tagállamot vizsgáló jelentés alapján a legtöbb országban javult a helyzet a 2019-es évet vizsgáló, tavalyi jelentéshez képest, ám egy bizottsági tisztviselő szerint  Magyarországon „sajnos nem történt érdemi előrelépés az országspecifikus jelentés alapján”, írja a Telex.

Továbbra sincs rendszerszintű javulás

Az igazságszolgáltatással kapcsolatban a Bizottság számos problémára hívta fel a figyelmet. A jelentés kiemeli, hogy a magyar jogrendszer jól teljesít az eljárások lefolytatásában, azonban a bírói függetlenség helyzete nagyon is aggasztó. Továbbra is fennállnak az ügyészség szervezeti felépítésével kapcsolatos aggályok, nincs megfelelő garancia a politikai befolyás kivédésére.

  • A Kúria elnökét, Varga Zs. Andrást például az Országgyűlés az Országos Bírói Tanács (OBT) véleményének figyelmen kívül hagyásával választotta meg.
  • Aggályosnak tartják azt is, hogy a Kúria elnökét további hatáskörökkel ruházták fel e bíróság működésének szervezése tekintetében.
  • A jelentés azt is nehezményezte, hogy az OBT-nek továbbra is kihívást jelent, hogy ellensúlyozza az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének hatásköreit. Az OBH elnöke például több alkalommal pályázati felhívás nélkül, az OBH-ban igazgatási feladatokat ellátó bírókkal töltötte be a felsőbb bíróságokon megüresedő álláshelyeket.

Korábban már mi is beszámoltunk róla, hogy a Magyar Helsinki Bizottság szerint a bíráskodás függetlenségére veszélyt jelenthet a bírák utóbbi években történt tömeges kinevezése, amely a bíróságok megszállását és kormány általi háziasítását is elősegítheti.

  • A jogbiztonság szempontjából problémás, hogy a kormányzati szervek az Alkotmánybíróságnál fellebbezhetnek a számukra kedvezőtlen ítéletek ellen.

A korrupció terén is akadtak aggályok.

  • A jelentés megjegyzi, továbbra is kihívást jelent a magas szinten elkövetett korrupciós ügyekben a nyomozás és a vádeljárás lefolytatása.
  • A Bizottság szerint habár Magyarországon kiterjedt vagyonnyilatkozati rendszer működik, változatlanul aggályos a vagyon- és érdekeltségi nyilatkozatok rendszeres ellenőrzésének hiánya és elégtelen felügyelete.
  • A lobbitevékenység szabályozása továbbra is hiányos, és nélkülözi a szisztematikus végrehajtást.
  • A magyarországi párfinanszírozás továbbra is aggodalomra ad okot, valamint valamint a közigazgatás legmagasabb szintjein jelen lévő „klientúra kiépítését, kivételezéseket és nepotizmus”.

A média függetlenségének tekintetében a jelentés az alábbi kritikákat fogalmazta meg:

  • Továbbra is aggodalomra ad okot a Médiatanács és az NMHH függetlensége és hatékonysága.
  • Magyarországon tovább romlott a médiapluralizmus. Erre példának a Klubrádió frekvenciájának elvételét, és az Index kormánypárti érdekeltségek általi gazdasági átvételét hozza fel. A KESMA kapcsán a dokumentum megjegyzi, hogy habár Magyarországon továbbra is a médiaorgánumok széles köre működik, a médiapiac sokszínűségét negatívan befolyásolja az, hogy ezek néhány kormánypárti üzletember kezében összpontosulnak.
  • A médiabeli tulajdonviszonyok átláthatósága továbbra sem teljesen garantált, valamint
  • az állami hirdetések elosztása továbbra is lehetővé teszi a kormány számára, hogy közvetett politikai befolyást gyakoroljon a médiára.
  • Ráadásul a Covid19-világjárvány idején bevezetett veszélyhelyzeti intézkedésekkel megszigorították a közérdekű adatokhoz való hozzáférést.
  • Az újságírók és a médiaorgánumok továbbra is különböző fenyegetésekkel
    szembesültek Magyarországon.

A jelentés szerint továbbra is aggasztó a a jogalkotási folyamat átláthatósága és minősége a fékek és ellensúlyok rendszerében.

  • A Bizottság szerint megkérdőjelezhető az alapvető jogok biztosának függetlensége.
  • A jogszabályok gyors és hirtelen módosításai továbbra is rontják a szabályozási környezet kiszámíthatóságát.
  • A beszámolási időszak alatt a kormány a Covid19-világjárványra válaszul újból veszélyhelyzetet rendelt el.
  • Aggályosnak tartják az Alkotmánybíróság szerepét a jogerős bírósági határozatok
    felülvizsgálatának kapcsán. Habár az Alkotmánybíróság nem része bírósági rendszernek, az alkotmányjogi panaszok vizsgálatakor mégis inkább egy
    „negyedik fokon eljáró bíróságként” írták le, amely a rendes fellebbviteli bíróságokkal azonos módon jár el.
  • A kormánnyal szemben kritikus civil társadalmi szervezetekre továbbra is nyomás nehezedik. Habár az Európai Bíróság által jogsértőnek ítélt törvény végül a kormány módosította, az új civiltörvény továbbra is politikai nyomás alatt tartja a kormánykritikus szervezeteket.

Didier Reynders szerint Magyarország és Lengyelország esetében rendszerszintű problémák vannak.

Az uniós biztos úgy véli, a párbeszéd kereteit mindkét ország kimerítette, az Európai Bizottság tovább akar lépni. A hetes cikk szerinti eljárásról, illetve a kötelezettségszegési eljárásról beszélt, valamint a jogállamisági mechanizmus, és a helyreállítási alappal kapcsolatos szankciókról.

Reynders elvárja, hogy Magyarország az Európai Szemeszter országajánlásainak megfelelően reformálja meg az igazságügyi rendszert, hogy ne merülhessen fel kétség az igazságszolgáltatás függetlenségével és politikai befolyástól való mentességével kapcsolatban, valamint az OLAF jelentései nyomán induljanak meg a korrupciógyanús ügyek vizsgálatai. Addigis azonban felfüggesztik a helyreállítási alap elfogadását.

A civilek ajánlásokat várnak a Bizottságtól

A Magyarországról szóló jogállamisági jelentés létrehozásában 8 civil szervezet is segédkezett, akik közös beadványt fogalmaztak meg, mely azt mutatta be, hogy 2020-ban tovább romlott a jogállamiság helyzete Magyarországon mind a négy EB által vizsgált területen. Az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság, a Mérték Médiaelemző Műhely, a Political Capital, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország közleményében reményüket fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság idei jelentésében már konkrét, számonkérhető javaslatokat fogalmaz majd meg a tagállamok, és így Magyarország számára is a jogállamiság helyzetének javítása érdekében.

Szerintük szükség lenne arra is, hogy a jogállamisági jelentésekben feltártak alapján az Európai Bizottság konkrét lépéseket tegyen az uniós alapértékek megsértése miatt, és a jelentésben foglaltakat felhasználja az Európai Unió a Magyarországot érintő, folyamatban lévő 7. cikkes eljárásban is.

Habár a jelentésben nem fogalmaztak meg szankciókat, Didier Reynders hétfői interjújában több lehetséges retorzióról is említést tett, ami azonban a legbiztosabban tűnik, hogy Magyarország  nem kapja meg a 2511 milliárd forintos vissza nem térítendő helyreállítási forrását, amennyiben nem reformálja meg az igazságszolgáltatást.

Címlapkép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsõdi Balázs