Az Egyesült Államokkal határos Tijuana városában, a háza előtt parkoló autójában lőtték le vasárnap reggel Lourdes Maldonadot, aki az elmúlt évtizedekben számos különböző sajtóterméknek dolgozott újságíróként. Maldonado 2019-ben azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy egy sajtótájékoztatón szembesítette Mexikó 2018-ban megválasztott baloldali elnökét, Andrés Manuel López Obradort (akire a sajtó gyakran csak AMLO-ként hivatkozik ), hogy veszélyben érzi az életét köszönhetően azoknak a fenyegetéseknek, melyeket egykori munkáltatójától, a PSN nevű médiavállalatot vezető Jaime Bonilla Valdeztől kapott egy évek óta húzódó munkaügyi per kapcsán, amelyben néhány napja 500 ezer pesónyi kártérítést ítéltek meg az újságírónak.
Valdez egyébként 2019 és 2021 között a Tijuanát is magába foglaló Baja California állam kormányzója volt az elnök pártjának, a MORENA-nak a színeiben. Sajtóértesülések szerint Maldonado már több mint egy éve részt vett abban az állami programban, amely a veszélyben lévő újságírókat hivatott megvédeni.
Maldonado a harmadik újságíró, aki idén gyilkosság áldozatává vált Mexikóban.
A szintén tijuanai Margarito Martínez Esquivelt egy hete lőtték le a háza előtt amikor munkába indult. A 49 évesen elhunyt Esquivel fotósként dolgozott és számos munkájában foglalkozott a Tijuanát régóta sújtó erőszakkal és szervezet bűnözéssel. Nemsokkal korábban a politikusok és újságírók elleni rendszeres gyilkosságról hírhedt kelet-mexikói Veracruz államban szúrták halálra José Louis Gamboát, az Inforegio nevű helyi újság vezetőjét – a hatóságok szerint Gamboa valószínűleg egy rablási kísérlet áldozatává vált, ám az újságíró korábban több írásában is foglalkozott a Veracruzban tevékenykedő bűnszövetkezetekkel és élesen kritizálta a velük szemben fellépni képtelen helyi kormányzatot.
Ahogy azt tavaly novemberben már mi is megírtuk,
a Committe to Protect Journalists 2020-as kutatása szerint Mexikó a legveszélyesebb ország volt a sajtóban dolgozók számára.
Abban az évben minden harmadik újságíró-gyilkosság Mexikóban történt, ami azt jelenti, hogy a mexikói médiamunkások nagyobb eséllyel vannak kitéve gyilkosságnak, mint a Szíriából, Afganisztánból és más háborús térségekből tudósítók.
Az elmúlt két évtizedben 120 újságírót gyilkoltak meg az észak-amerikai országban, akik nagyrészt a teljes régiókat irányító drogkartellek tevékenységével és a politikai osztályhoz köthető korrupciós ügyeket derítették fel. Azonban ezen esetek alig 10 százalékában vezetett eredményre a nyomozás, nem függetlenül attól, hogy számos esetben választott tisztségviselők is kapcsolatba hozhatók ezekkel a gyilkosságokkal.
2020 decemberében a mexikói hatóságok letartóztatták az ország északi részén található Chinipas polgármesterét, Hugo Amed Schultzot, akiről kiderült, hogy információval látta el azokat a bűnszövetkezeteket akik felelősek voltak Miroslava Breach Velducea, az ország egyik vezető napilapjánál, a La Jornadánál dolgozó oknyomozó újságíró meggyilkolásáért.
AMLO néhány éve ígéretet tett a sajtó munkatársainak erősebb védelmére, ennek ellenére több olyan eset volt, hogy újságírókat annak ellenére gyilkoltak meg a kartelekhez köthető fegyveres csoportok, hogy elviekben állami védelem alatt álltak. A Guardian szerint AMLO rendszeres támadja a vele szemben kritikus újságírókat és aktivistákat, valamint kormánya a korábbi ígéretei ellenére csökkentette az újságírók védelmére szánt forrásokat. Egy tavaly augusztusi újságírógyilkosság után az elnök maga is elismerte, hogy kormánya nem tesz eleget az újságírók védelméért és az ezzel kapcsolatos programok felülvizsgálatát ígérte.
Az újságírók nemcsak Mexikóban, de Európa számos országában is komoly veszélynek vannak kitéve.
A bűnszervezetek tevékenységéről és az országot vezető politikusokhoz köthető korrupciós ügyekről szóló oknyomozó munkáival nagy ismertségre szert tevő máltai újságíróval, Daphne Caruana Galiziával egy autójába rejtett pokolgép végzett 2017-ben. A Galizia halála nyomán kirobbanó tüntetések Málta munkáspárti miniszterelnökét, Joseph Muscatot is lemondásra késztették 2020-ban.
2018-ban ismeretlen tettesek végeztek Ján Kuciák oknyomozó újságíróval és menyasszonyával, Martina Kušnírovával. Halála előtt Kuciák egy olyan anyagon dolgozott, ami a dél-olasz maffia és a szlovák gazdasági, politikai körök összefonódását kutatta. A gyilkosság után kibontakozó politikai válságba az Irány-Szociáldemokrácia nevű pártban politizáló Roberto Fico kormánya is belebukott.