Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A Schadl- és Völner-ügyben érintett hét végrehajtóból kettő bevallotta bűnösségét

Hétfő reggel a 444 újabb részleteket publikált a Schadl-Völner korrupciós botrány nyomozati anyagából. A hírportálhoz eljutott iratokban a Központi Nyomozó Főügyészség hét olyan, elmúlt években kinevezett végrehajtót sorol fel, akik ellen vádemelést javasolnak. A szituáció minden végrehajtónál hasonló, a hét érintett Schadl és Völner korrupciós kapcsolata révén jutottak végrehajtó irodához, és a kinevezésükre döntő hatással bíró két vezetőnek pénzt juttattak. Schadl felajánlotta a szakterületen többnyire járatlan, de a szükséges jogi végzettséggel rendelkező embereknek, hogy elintézi nekik a végrehajtói kinevezést, ha kifizetik neki az osztalék 50, vagy akár 100 százalékát a jövőben.

A 444 közlése szerint két végrehajtó beismerő vallomást tett, a többiek ártatlannak vallják magukat.

Az ismétlődő mintázat szerint az ügyészség által említett személyek elfogadták az ajánlatot, benyújtották a pályázatot, amelyet – sokszor tapasztaltabb, például régóta végrehajtó-helyettesként dolgozó vetélytársakkal szemben – Völner Pálnak hál, meg is nyertek. Irodáik megalapítása után az őket illető osztalék jelentős részét ezt követően Schadlnek szolgáltatták be. Az indítvány  mindenkinél részletezi, hogy pontosan melyik napon pontosan hány milliót juttattak el a volt a Kar elnökének.

A hét frissen kinevezett végrehajtóból másfél és három év közötti idő alatt négy 40-80 milliót adott Schadlnak, hárman viszont 190-250 milliót. Cserébe Schadl havi 1-2 milliót juttatott nekik, a párszázezres fizetésük mellett.

A nyilvánosságra hozott dokumentumok alapján Völner Pál is hasonló mód kapta a pénzét: az államtitkár a vád szerint 83 milliót kapott, míg Schadlnak a végrehajtók összesen 884 milliót fizettek. A 444 szerint ezek a végrehajtók egyértelműen Schadl kegyétől függtek, és ő kénye-kedve szerint rendelkezhetett velük. Ő döntötte el, hogy ki kaphat irodát, ő utalta a havi 1-2 milliós kvázi-fizetéseket, de sokszor arra is ő tett ajánlatot, hogy melyik ügyvéddel és melyik könyvelővel szerződjenek, illetve saját magát jelölte ki a hét kezdő végrehajtó mentorának.

A hírportál szerint könnyen végigkövethető, hogy mikor mennyi pénzt szolgáltattak be az említett végrehajtók a Kar elnökének. A nyomozók bekérték a végrehajtói irodák bankszámláinak forgalmi adatait, illetve azt a laptopot is lefoglalták, melyen Schadl egyik embere intézte a pénzügyeket. A készüléken  megtalálták a „Házipénztár 2021” „Házipénztár2018”, „Házipénztár2018-2” és „Házipénztár2019” elnevezésű Excel-fájlokat melyeken a begyűjtött pénzt vezették, a végrehajtók monogramjaival ellátva.

Az ügyészség által megjelölt egyik végrehajtó, M-né vallomása szerint, a Schadltól kapott hitelből élt férjével, miközben 50-60 milliós bevételt termelő irodájuk volt. A Budai Központi Kerületi Bíróság szerint M-né cselekménye „hivatali helyzettel visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés bűntette megállapítására lehet alkalmas”, melyet a gyanúsított folytatólagosan követett el.

Egy másik, vádiratban szereplő végrehajtó, N magyarázata szerint azért kezdett el készpénzt hordani Schadl részére a kinevezése után, mert csak az átvételkor „döbbent rá”, hogy ha át akarja venni elődje 16 munkaállomásos irodáját, akkor a felszerelést ki kell fizetnie. Schadl erre menten fel is ajánlott neki egy 20 milliós kölcsönt. Ezen felül állítása szerint N. rendszeresen kért személyi kölcsönt Schadltól, 1-1,5 milliós „havi összegeket” – a vád szerint épp ellenkezőleg, ezek voltak a kvázi-fizetések, amelyeket Schadltól kapott az osztalék helyett.

Beismerő vallomást tett F., akit Schadl egy informális találkozóra hívott, ahol felajánlotta neki, hogy gondoskodik arról, hogy végrehajtói pályázata sikeres legyen, illetve havi rendszerességgel 2 millió forintot is utal neki a Kar elnöke, amennyiben F. kiveszi a bankszámláról a végrehajtói iroda teljes adózott bevételét osztalékként és kifizeti Schadlnak.

,,Bevallom, – bár ügyész voltam- fel sem merült bennem, hogy vesztegetést követ el”

-olvasható F. vallomása a nyomozati anyagban.

Sz. szintén beismerte, hogy pénzeket adott át a Kar elnökének. A nő Schadl alkalmazottja volt, és a vád szerint azt mondta neki, hogy elintézhető a végrehajtói pályázat, viszont az osztalékot nem tarthatja meg magának, azon osztozni kell.

A 444 szerint végrehajtókkal nagyrészt 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény megalapozott gyanúját közölték, mivel cselekményeik hivatali vesztegetés bűntette megállapítására lehetnek alkalmasok.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Schadl György, a végrehajtói kar elnöke és Völner Pál államtitkár korrupciós ügyében adóforintok millióit tették zsebre a magas rangú tisztségviselők, illetve Schadl politikusoknak és családtagjaiknak, valamint saját végrehajtóinak is vizsgákat intézett el jogi egyetemeken. A végrehajtói kar elnöke egy bírót is megpróbált kirúgatni állásából politikai befolyása révén.