A Napi.hu megbízásából készített a felnőtt lakosságra reprezentatív felmérést a Pulzus Kutató az élelmiszerárak lakosságra gyakorolt hatásáról. A felmérésből kiderül, hogy néhány alapvető élelmiszer árának tavaly októberi szinten maximálása társadalmi szinten nem jelent nagy segítséget. Mindazonáltal azt sem szabad elfeledni, hogy ki tudja, mennyit drágulnának még az érintett élelmiszerek az elkövetkezendő hónapokban.
A felmérés szerint ugyanis az elmúlt egy évben a lakosság jelentősen többet költött élelmiszerre mint korábban, így néhány élelmiszer árának októberi szinten rögzítése a családok többsége számára inkább szimbolikus, mint valódi segítség.
Ennek megértéséhez érdemes szemügyre venni a Napi grafikonját az infláció és az élelmiszerárak alakulásáról:
Forrás: Napi.hu
A Pulzus felméréséből kiderült, hogy a tavalyi év során a családok több tízezer forinttal költöttek többet csak élelmiszerre, és nem csak a hatósági árszabályozástól érintett olaj, liszt, cukor, csirke, disznó vagy tej október óta tapasztalt drágulása vitte el a plusz összegeket. Hanem minden más, egyben, az év eleje (és régebb)óta.
Kiderült ugyanis, hogy az elmúlt évben a háztartások csaknem felében fejenként 5-10 ezer forinttal többet költöttek élelmiszerre, 30 százalékukban pedig 10-20 ezerrel többet, vagyis a háztartások háromnegyedében 5-20 ezer forinttal többet költöttek az elmúlt évben élelmiszerre, mint a korábbiban. 11 százalék 5 ezernél kevesebb forinttal költött többet élelmiszerre, mint a megelőző évben. Ennek lehet oka, hogy eleve nagyon keveset költ valaki élelmiszerre, valószínűleg a társadalmi helyzetéből és anyagi lehetőségeiből fakadón, vagy a drágulás miatt hagyott el korábban fogyasztott termékeket, helyettesítette olcsóbb alternatívával.
Mitől reprezentatív a Pulzus felmérése?
„A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét” – írja a Pulzus.
A felmérés szerint a nyugdíjasok többsége az 5-10 ezer forinttal többet költő kategóriába esik. Ezzel kapcsolatban a Napi emlékeztet, hogy miután a tavalyi, 150,5 ezer forintos átlagnyugdíj a kormány intézkedéseinek következtében 160 ezer forintra nőtt idén, a növekményt el is vihette az élelmiszerek drágulása.
Az is kiderült, hogy a fiatal, 18-39 éves korosztályt valamivel kevésbé érintette a drágulás, mint az idősebbeket, és nem meglepő módon minél magasabb valakinek a végzettsége, annál jobban növekedtek a háztartásában az egy főre jutó élelmiszerre elköltött összegek. A magasabb végzettségűek ugyanis átlagosan jobban keresnek, mint az alacsonyabb végzettségűek.
Az adatokhoz tartozó ábrák elérhetők a Napi cikkében.
Azt természetesen nem lehet mondani, hogy a kormány intézkedései semmit se érnének. A legszegényebbek táplálkozásában kiemelt helyet foglal el például a liszt, víz és cukor felhasználásával készített tésztaféle, ennek az ára – az alapanyagokat tekintve – például nem fog emelkedni májusig, ami a liszt árának prognosztizált áremelkedését figyelembe véve valódi segítséget jelenthet. Mindazonáltal nem szabad elfeledni azt sem, hogy az alapvető élelmiszerek árai október előtt is drágultak, és bizonyára a májusi árstop-feloldás után is emelkedni fognak.
Vagyis a kormány időlegesen nyújt segítséget, és átfogóbb gazdaságpolitikai eszközök bevetése nélkül aligha lehet tartósan megfogni az árdrágulást.
A péntek esti Magyar Közlönyben látott napvilágot a rendelet, ami az Orbán Viktor által bejelentett, több alapvető élelmiszerre vonatkozó, február elseje és május elseje (másodikáig meghosszabbítva) hatósági árstop részleteit taglalja.
A rendelet pontosította az érintett termékköröket, és a hatósági árakat figyelmen kívül hagyó kereskedők szankcionálásáról is rendelkezik.
E szerint a következő termékeket kell a kiskereskedelemben saját, 2021. október 15-i árakon forgalmazniuk a kiskereskedőknek:
- kristálycukor (fehér cukor);
- búzafinomliszt BL 55;
- finomított napraforgó étolaj;
- házi sertés comb (ideértve a csontos, bőrös,
filézett, darabolt, szeletelt vagy darált formában,
akár előrecsomagolva, akár anélkül történő
értékesítést is, frissen, hűtve, fagyasztva); - csirkemell, csirkefarhát – hát, egyben vagy külön
far és szárnyvég (ideértve a csontos, bőrös,
filézett, darabolt, szeletelt vagy darált formában,
akár előrecsomagolva, akár anélkül történő
értékesítést is, frissen, hűtve, fagyasztva); - ultra magas hőmérsékleten hőkezelt, 2,8%
tömegszázalék zsírtartalmú tehéntej.
Amennyiben október 15-én az adott üzletben akciós volt valamelyik termék, úgy az utolsó, rendkívüli leárazás előtti árát kell figyelembe venniük a kereskedőknek, ugyanez vonatkozik arra az esetre, ha nem tudnak akkori árat megállapítani. Végső esetben pedig a Központi Statisztikai Hivatal által számolt átlagárak szintjére kell belőni az árazást, ha semmilyen módon nem lehet megállapítani, mit alkalmaztak az adott üzletben, esetleg nem árulták az adott terméket.
A hatósági árstopban megállapított értéktől – akárcsak az üzemanyagok hatósági árplafonja esetében – lefelé el lehet térni, vagyis lehet olcsóbb a rendelet hatálya alá eső termék, mint október idusán, az árdrágítást azonban szankcionálják.
Ez esetben a hatóság
- 50 000 forinttól 3 000 000 forintig terjedő bírságot szab ki, vagy
- ismételt jogsértés esetén döntésével elrendelheti, hogy a kereskedő tevékenységét ideiglenesen nem folytathatja, amelynek időtartama legalább egy nap, legfeljebb fél év lehet.
Többszöri túlárazás esetén a kereskedőre a korábbi bírság legalább kétszeresét szabják ki, és egyszerre is elrendelhető az időszakos bezárással.
A rendeletből kiderül, hogy a házhozszállítás esetén is érvényes az ármaximálás, és a beszállítók által alkalmazott árakra is vonatkozik, miszerint „[a] mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény 3. § (2) bekezdés q) pontja szerinti számlázott átadási ár vagy önköltségi ár mértéke megegyezik a 2021. október 15. napján érvényes számlázott átadási ár vagy önköltségi ár mértékével.”
Nem utolsó sorban pedig arról is rendelkezik a kormány, hogy a kereskedőknek jól látható helyen közzé kell tenniük, hogy kormányzati intézkedéssel maximálták az érintett termékek árait a tavaly októberi szinten, és a termékhiányt meggátolandó a kereskedőknek a tavalyi átlagos mennyiségben kell árusítaniuk őket.
Az intézkedést számos kritika érte.
„Az infláció ellen nem 6 áru árának befagyasztásával kell fellépni. Ez egy látszatintézkedés, a fogyasztó semmit nem fog ebből a kasszánál profitálni, a többi árucikk árában fizeti majd ki, amit a hat terméken megnyer”
– nyilatkozott lapunknak rendszeres szerzőnk, Büttl Ferenc közgazdász.
Büttl azt is kifogásolja, hogy a kormány olyan intézkedéseket hoz, melyeknek nem ő a teherviselője. Ezzel szemben az áfa-szint leszállítását jobb módszernek tartaná, ez ugyanis, amennyiben a verseny adott, mérsékelhetné az árakat. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a disznó, a csirke és a tej áfája már most is öt százalék.
