Frissítés, 2022.I.11. 14:45 – A Közbeszerzési Döntőbizottság helyesbítése
„Nem jó helyen kopogtat a Greenpeace a Fertő-tavi beruházás kapcsán
A Greenpeace-nek a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz beérkezett kérelme jogilag és formailag egyaránt hiányos, ráadásul nem is követel a Döntőbizottság érte 25 millió forintot.
A Greenpeace beadványa jogilag hibás, mert a Közbeszerzési Döntőbizottságnak nincs arra jogosultsága, hogy ellenőrizze, a projekt megfelel-e a környezetvédelmi törvényeknek, ez a környezetvédelmi hatóságok jogköre. A Döntőbizottság csak azt vizsgálhatja, hogy a versenyszabályoknak megfelel-e a kiírás. A kérelem formailag is hibás, mivel hiányos volt, azaz nem felelt meg a benyújtás jogszabályi feltételeinek. Összegezve: a Greenpeace tehát nem a megfelelő helyen és formában élt a panaszával.
Ami a 25 millió forintos igazgatási szolgáltatási díjat illeti: ez az összeg minden esetben a beruházás becsült értékének a fél százaléka. Ez európai uniós szinten kirívóan alacsony, az uniós átlag mindössze egynegyede. A vonatkozó rendelet 2015-ös módosításakor nem megemelték, hanem a felére csökkentették a díjakat, éppen annak érdekében, hogy szélesebb körben legyen lehetőség jogorvoslati panasszal élni. Szeretnénk felhívni arra a Greenpeace által elhallgatott tényre is a figyelmet, hogy abban az esetben, ha egy kérelemnek helyt ad a Döntőbizottság, akkor a kérelmező minden esetben visszakapja a befizetett eljárási díjat – követelésről tehát szó sincs.”
A cikkünkben korábban írtak a fentiek fényében értelmezendők – KSÁ.
Korábban írtuk:
A Greenpeace környezetvédő szervezetnek öt napon belül 25 millió forint eljárási díjat kellene fizetnie a Közbeszerzési Döntőbizottságnak, hogy utóbbi érdemben foglalkozzon a szervezet fertői közbeszerzést érintő beadványával – írja a 444 a Greenpeace közleménye alapján.
Eközben, ahogy a lap megjegyzi a korábbi 30 milliárdosra taksált költséggel szemben mint kiderült, immár 45 milliárd forintnál jár a Fertő tavi beruházás összköltsége.
Ebből jelenleg közel 35,8 milliárd forint a beruházás második ütemének az értéke, 9,38 milliárd forintból pedig a Mészáros és Mészáros Kft. végezheti az első ütem munkálatait. Miután a Fertő partjára tervezett fejlesztés állami beruházás, ez mind költségvetési forrásból valósul meg, és a tapasztalatok alapján egyáltalán nem biztos, hogy a költségek végül nem fogják meghaladni a 45 milliárd forintot. Mint a Greenpeace közleményéből kiderül, ez a Magyarország tíz nemzeti parkjára költött állami költségvetésnek több, mint hétszerese.
A környezetvédő szervezet szerint a „7-szeres szorzó úgy jött ki, hogy a 2020-as költségvetési törvényben – amely 2021 költségvetését meghatározta –, a 10 magyar nemzeti parki igazgatóságnak együttesen működési kiadásra 5,6 milliárd, bérkiadásra pedig 7,3 milliárd forint van elkülönítve, ám 6 milliárd forintnyi kötelező működési bevételt is előír számukra a törvény. Ez tehát azt jelenti, hogy 2021-ben 6,9 milliárd forintot költött az állam a 10 magyar nemzeti park fenntartására együttesen (12,9 mínusz 6 milliárd).”
A Greenpeace által fizetendő összeg a közbeszerzési törvény 2015-ös módosítása miatt lehet ilyen magas. Eszerint ugyanis közbeszerzés megtámadása esetén közigazgatási díjat kell fizetni, ami a közbeszerzés értékének 0,5 százaléka, de maximum 25 millió forint lehet, amit a legtöbb civil szervezet vagy magánszemély értelemszerűen nem tud kifizetni, egy közbeszerzésben érdekelt cég azonban adott esetben akár meg is engedheti magának. A Greenpeace szerint „2015-ben pont azért módosították és emelték fel irreálisan magasra az eljárási díjakat, hogy ezzel visszatartsák a jogorvoslati panaszoktól az érintetteket.”
Ahogy Rodics Katalin, a Greenpeace Magyarország természetvédelmi kampányának vezetője fogalmazott,
„45 milliárd forintnál jár a fertői beruházás számlálója, és ez csak a hivatalosan kommunikált összeg. 45 milliárd adófizetői forintot akar elkölteni a magyar állam arra, hogy tönkretegye a gondjára bízott nemzeti parkunkat. Minden valódi hazai és nemzetközi természetvédelmi testület egyetért velünk abban, hogy ez a beruházás alapjaiban veszélyezteti a Fertő-Hanság Nemzeti Park értékeit. Az állam pedig nemhogy megvédené a rá bízott közös kincsünket, de ő maga a beruházó. Nem csoda, ha Orbán Viktor miniszterelnök arra se veszi a fáradtságot, hogy válaszoljon az aggályainkra, Áder János köztársasági elnök pedig egy interjúban nem is kommentálja a Fertő ügyét arra hivatkozva, hogy »kevésbé ismeri« a beruházás részleteit. Nekünk viszont elfogyott a türelmünk.”
Áder János köztársasági elnökkel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy környezet- és vízvédelmi kérdésekben rendszerint az értékek megőrzése és védelme mellett foglal állást, a kormányzati és kormányközeli nagyberuházásokkal szemben azonban általában nem fejt ki ellenállást.
Mint korábban megírtuk, a tavaly kiírt, gyorsított közbeszerzési eljárást év végén – a költségvetési megszorítások keretében – visszavonták. A tóvédőknek és helyieknek azonban nem lehetett felhőtlen az örömük, hisz karácsonykor ismét kiírták a közbeszerzést, igaz, ezúttal nem gyorsított formában, az ajánlatokat január 20-ig kell leadni.
Közben a beruházás az eredetinél is nagyobb lett: jelen formájában (legalábbis jelenlegi ismereteink szerint)
- 100 szobás szállodát,
- 26 apartmanházat,
- 880 parkolót,
- 850 férőhelyes vitorláskikötőt,
- fedett sportkomplexumot,
- valamint fürdőházat
- és 150 strandpavilont fognak építeni,
összesen 60 hektáron. Ebből a 2. 6. és 7. pontokban szereplő tételekre nincs is engedélye a beruházónak a Greenpeace szerint.
A Fertő tavi ingatlanfejlesztést a Magyar Tudományos Akadémia is elfogadhatatlannak tartja. Az MTA Biológiai Tudományok Osztálya úgy véli, hogy a Fertő-Hanság Nemzeti Park (az egyetlen határokon átnyúló nemzeti parkunk) területén megvalósuló beruházás jelentős területeket venne el Fertő tó nádasából és medréből, a környezetére nehezedő turisztikai nyomás sokszorozódna, és ezáltal súlyosan károsítaná a Fertő tó növény- és állatvilágát. Ráadásul szerintük a környezeti kár nemcsak a beépítendő területre korlátozódna, hiszen a megnövekedett autó-, illetve vízijármű-forgalom egy széles zónát és a teljes nyílt vízfelületet érintené.
Emellett egy felmérés szerint a társadalom úgy helyi, mint országos szinten inkább elutasító a Fertő tavi beruházással szemben, és noha kisebb léptékű, környezetbe illeszkedő és valamennyi látogató érdekeit szolgáló korszerűsítéseket támogatnának, ilyen nagy volumenű luxusfejlesztéssel nem értenek egyet. A jelenlegi tervek alapján ugyanis félő, hogy csak a tehetősek tudják majd élvezni a tópartot, miközben a fejlesztés – mint a fentiekből kiderül – súlyos környezeti károkkal is járna, így végül csak a beruházók és egy szűk elit érdekeit szolgálja.
A civilek másfél éve tiltakoznak a túlméretezett beruházás ellen, a helyiek petícióját eddig több mint huszonnégyezren írták alá, és ugyanennyien csatlakoztak annak német nyelvű változatához is a tó osztrák oldaláról. Az építkezés ellen nemzetközi szervezetek is felléptek: az Európai Bizottság 2021 júniusában eljárást indított a Fertő tó ügyében, az Unesco pedig a beruházás azonnali felfüggesztését kérte a magyar kormánytól.
Tavaly év végén civilek és a Greenpeace szerveztek tüntetést Sopronba a beruházás leállításáért, itt Rodics Katalin, a Greenpeace munkatársa azt kérte minden résztvevőtől és érdeklődőtől, hogy „állítsuk meg ezt a soha jól nem lakó gazdasági mániát, ami a vezetőinket uralja. Nem lehet, hogy tönkre tegyék az összes értékünket, és mire változás jöhetne, addigra egy kiürült országban találjuk magunkat!”
A rendezvényen mi is ott voltunk, videónk az alább nézhető vissza.
A Fertő tóval kapcsolatos összes írásunk itt érhető el, a nagy tavakért küzdő Nagy Tavak Koalíció, és az ezeket érintő beruházásokkal kapcsolatos cikkeink pedig ezen a linken találhatók.
