A Mozdonyvezetők Szakszervezete után a MÁV-Volán-csoportnál működő két további szakszervezet, a Vasutasok Szakszervezete és a Közúti Közlekedési Szakszervezet is béremelést kér a kormánytól, miután a korábbi megállapodás a 20%-os minimálbér-emelés miatt elégtelennek bizonyul a dolgozók fizetésének rendezésére. A bértorlódás miatt pattanásig feszült helyzet a szolgáltatás biztonságát is veszélybe sodorhatja – olvasható a két szervezet közös közleményében.

Nyáron a kormány már megállapodott a szakszervezetekkel a közszolgálati szektor béremelésében, a három évre szóló paktum a MÁV-Volán csoportot is érinti, ahol 2022-ben és 2023-ban 10-5 százalékkal emelkednek majd a bérek. A megállapodás a 2017-től kezdődő hároméves bérfejlesztést váltja, amelynek harmadik, 2020-es lépcsője sok dolgozó szerint elégtelennek bizonyult, a szakszervezetek már 2019-ben jelezték, hogy elégedetlenek ezzel a megállapodással. Az új, felkínált megállapodással  azonban nem értett egyet a Mozdonyvezetők Szakszervezete. A minimálér 20%-os emelésére, az infláció vártnál magasabb szintjére hivatkozva különutas bértárgyalásokat kezdeményeztek.

Most szintén a minimálbér-emelésre hivatkozva kérnek béremelést további MÁV-Volán csoporthoz tartozó szakszervezetek a bértorlódásból fakadó bérfeszültség rendezésére.

A szakszervezetek szerint

„ a 200 ezer forintra korrigált minimálbér a cégcsoportnál 2021-ben megkötött 10 százalékos emelésről szóló bérmegállapodást olyan mértékben írja felül, hogy az a bérrendszer totális összeomláshoz vezethet.”

A szakszervezetek most (más eszköz híján) kérik a kormánytól, hogy sürgősen kompenzálják bérmegállapodásban foglalt 2022. évi 10 százalékos bérfejlesztés és a csaknem 20 százalékos 2022. évi minimálbéremelés közötti különbséget, ezzel lehetőséget teremtve a további bérfejlesztésre az alsóbb – de a minimálbér feletti – fizetési osztályokban, megtartva a dolgozókat. A szakszervezetek javaslata szerint ennek kivitelezésére a MÁV és a Volán használhassa fel munkáltatói járulékcsökkenésből eredő megtakarításokat a bértorlódások kezelésére. A Nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszter tárca nélküli hivatala az RTL híradóval közölte, hogy a kormány a vizsgálja ennek lehetőségét.

A kormány úgy tűnik nem számolt a bérek feltorlódásával, amikor a kampányhajrában bejelentette a minimálbér-emelést. Ennek következményeként a különböző képzettséget igénylő munkakörökben egymásra csúsznak a bérek a MÁV-Volán csoportnál, amely komoly bérfeszültségeket és akár a dolgozók elvándorlását okozhatja. A Volánbusz munkavállalóiért például nagy verseny folyik, a különböző városok igyekeznek elcsábítani a járművezetőket a Volántól a helyi tömegközlekedésükbe. A dolgozók bérfeszültségből származó felmondása komoly veszélyt jelenthet a vasút és a távolsági buszok szolgáltatására.

A két szakszervezet szerint a MÁV-Volán-csoportban ketyeg a bérbomba, amelyet csak a kormány képes hatástalanítani.

A váratlanul bejelentett minimálbér-emelés nem várt feszültségeket okoz tehát az állami tömegközlekedésben. A klasszikus bértárgyalási folyamat helyett a NER-ben az állam előír az épp aktuális politikai céljainak megfelelően, azonban ez még a pozitív intézkedések esetében is olyan kormányzati stratégia, amely szembemegy a dolgozók és az ország érdekeivel. A minimálbéremelés, ahogy erre Büttl Ferenc közgazdász is rámutatott, időszerű volt, azonban nem véletlenül időzítette a kormány a kampányidőszakra. Ha valóban érdekelné az alacsony keresetűek megélhetése, akkor a minimálbér világelső jövedelemadó-terheit szüntetné meg, továbbá a felülíró kormányzás helyett lehetőséget teremtene a szakszervezetek érdeképviseletének és autonómiájának.